„Grigorij Alekszandrovics Margulisz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Baroc (vitalap | szerkesztései)
add image
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Dátumok nagykötőjelesítése, szóközirtás a nagykötőjel és a zárójel között, egyedülálló évszámok pont nélkül (kézi botszerkesztés)
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
[[File:Grigory Margulis.jpg|thumb|220px|Grigory Margulis]]
[[File:Grigory Margulis.jpg|thumb|220px|Grigory Margulis]]
'''Grigorij Alekszandrovics Margulisz ''' ([[Moszkva]], [[1946]]. [[február 24.]] – ) orosz-amerikai matematikus.
'''Grigorij Alekszandrovics Margulisz ''' ([[Moszkva]], [[1946]]. [[február 24.]] –) orosz-amerikai matematikus.


[[1970]]-ben [[kandidátus]] lett. 1970-[[1991]] között a Moszkvai Állami Egyetem Információtovábbítási Intézetének munkatársa. [[1978]]-ban [[Fields-érem|Fields-érmet]] kapott, de a szovjet hatóságok nem engedték kiutazni a Helsinkiben megrendezett matematikai kongresszusra a díj átvételére. 1991 óta a [[Yale Egyetem]] professzora.
[[1970]]-ben [[kandidátus]] lett. 1970-[[1991]] között a Moszkvai Állami Egyetem Információtovábbítási Intézetének munkatársa. [[1978]]-ban [[Fields-érem|Fields-érmet]] kapott, de a szovjet hatóságok nem engedték kiutazni a Helsinkiben megrendezett matematikai kongresszusra a díj átvételére. 1991 óta a [[Yale Egyetem]] professzora.

A lap 2012. április 5., 00:02-kori változata

Fájl:Grigory Margulis.jpg
Grigory Margulis

Grigorij Alekszandrovics Margulisz (Moszkva, 1946. február 24. –) orosz-amerikai matematikus.

1970-ben kandidátus lett. 1970-1991 között a Moszkvai Állami Egyetem Információtovábbítási Intézetének munkatársa. 1978-ban Fields-érmet kapott, de a szovjet hatóságok nem engedték kiutazni a Helsinkiben megrendezett matematikai kongresszusra a díj átvételére. 1991 óta a Yale Egyetem professzora.

Főbb eredményei

  • valószínűség-számítási, p-adikus analízisbeli és algebrai geometriai módszerek segítségével bebizonyította a Selberg–Pjatecki-Shapiro sejtést: magas rangú Lie-csoportok hálói aritmetikaiak.
  • Oppenheim 1929-es sejtését igazolva, 1986-ban bebizonyította, hogy ha n≥3 és a alak indefinit, valamelyik hányados irracionális, akkor minden ε>0-ra létezik nemnulla egész x vektor, amire |Q(x)|<ε.
  • Kazsdan egy állítását használva beláttatta Banach sejtését, vagyis azt, hogy n≥ 4-re a Lebesgue-mérték az egyetlen végesen additív, izometria-invariáns mérték az n-dimenziós gömb Lebesgue-mérhető halmazain.
  • Explicit konstrukciót adott korlátos fokú expander gráfokra.

Díjai