„Óda” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: ka:ოდა (ჟანრი) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
|||
Az '''óda''' fennkölt, magasztos tárgyú, gyakran bonyolult ritmikájú és felépítésű lírai műfaj. Emelkedett hangvétel, feszült érzelmi állapot jellemzi. |
Az '''óda''' fennkölt, magasztos tárgyú, gyakran bonyolult ritmikájú és felépítésű lírai műfaj. Emelkedett hangvétel, feszült érzelmi állapot jellemzi. |
||
13. sor: | 11. sor: | ||
Fogalma: fenséges tárgyat vagy magasztos eszmét ünnepélyes hangon megéneklő lírai költemény. |
Fogalma: fenséges tárgyat vagy magasztos eszmét ünnepélyes hangon megéneklő lírai költemény. |
||
==Példák az ódára== |
== Példák az ódára == |
||
*[[József Attila]]: ''Óda'' |
* [[József Attila]]: ''Óda'' |
||
*[[Berzsenyi Dániel]]: ''A magyarokhoz'' |
* [[Berzsenyi Dániel]]: ''A magyarokhoz'' |
||
*[[Vörösmarty Mihály]]: [[Szózat]] |
* [[Vörösmarty Mihály]]: [[Szózat]] |
||
*[[Kölcsey Ferenc]]: [[Magyarország himnusza|Himnusz]] |
* [[Kölcsey Ferenc]]: [[Magyarország himnusza|Himnusz]] |
||
*[[Friedrich Schiller]] - [[Ludwig van Beethoven]]: [[Örömóda]] (a [[Beethoven: 9. szimfónia|IX. szimfónia]] negyedik, záró tételéből lett ''Európai Himnuszunk''). |
* [[Friedrich Schiller]] - [[Ludwig van Beethoven]]: [[Örömóda]] (a [[Beethoven: 9. szimfónia|IX. szimfónia]] negyedik, záró tételéből lett ''Európai Himnuszunk''). |
||
== Források == |
|||
⚫ | |||
* [http://mek.niif.hu/01300/01371/01371.htm#O MEK] |
|||
* [http://www.literatura.hu/lexikon/o.htm Literatúra] |
|||
⚫ | |||
* [http://kotelezok.uw.hu/bel/oda.html Ódaköltészet a magyar lírában] |
|||
== Kapcsolódó szócikk == |
|||
⚫ | |||
*[ |
* [Líra (műnem)]] |
||
* [[Költészet]] |
|||
⚫ | |||
[[Kategória:Költői műfajok|Oda]] |
[[Kategória:Költői műfajok|Oda]] |
A lap 2012. április 1., 18:27-kori változata
Az óda fennkölt, magasztos tárgyú, gyakran bonyolult ritmikájú és felépítésű lírai műfaj. Emelkedett hangvétel, feszült érzelmi állapot jellemzi.
Tárgya sokféle lehet: istenség, természet, haza, művészet, igazság, barátság, szerelem, életöröm, hírnév.
Költői nyelve többnyire kedélyes, patetikus.
Az elnevezés a görög ódé (ᾠδή - ének) – szóból származik; a pengetős hangszerrel kísért énekeket nevezték így.
Már az ókorban több műfaji változata alakult ki. Ma már inkább gyűjtőnévként használatos – ez az ókori típusok jellegzetes költői formáit is felöleli, s bizonyos rokon műfajokkal (himnusszal, rapszódiával, zsoltárral) együtt tágabb műfaji csoportot alkot. Az egyes nemzeti irodalmakra a műfajnak mind a görög, mind a latin változata, mind pedig a héber zsoltárköltészet hatással volt. A 19. századtól az ódai elemek más műfajok elemeivel bővülhettek, a műfaj formailag is kötetlenebbé vált. A modern ódákban az ünnepélyesség is, a gondolatiság is háttérbe szorulhat.
Fogalma: fenséges tárgyat vagy magasztos eszmét ünnepélyes hangon megéneklő lírai költemény.
Példák az ódára
- József Attila: Óda
- Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz
- Vörösmarty Mihály: Szózat
- Kölcsey Ferenc: Himnusz
- Friedrich Schiller - Ludwig van Beethoven: Örömóda (a IX. szimfónia negyedik, záró tételéből lett Európai Himnuszunk).
Források
Külső hivatkozás
Kapcsolódó szócikk
- [Líra (műnem)]]
- Költészet