Hősök tere (Budapest, XVII. kerület)

A Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom, balra az előtérben Rákosliget alapításának 100 évfordulójára emelt gránittömb

A Hősök tere egy köztér Budapest XVII. kerületében, Rákosligeten.

Története

Rákosligetet az 1890-es évek legvégén alapították. A tervezőasztalon született település (akkor még Munkás Otthon néven) központjába egy tágas teret álmodtak meg, melyet a Rákosligetet építő Munkás Otthon Házépítő Szövetkezet első, addigra már elhunyt alapító elnöke (egyben az építkezés ötletgazdája és helyszínének kiválasztója) után Fackh Károly térnek kereszteltek el.

Nevét 1925-ig őrizte, mikor is a Hősök szobra avatása kapcsán új nevet kapott: Hősök tere. Fackh Károly tér csak 1996-ban lett megint Rákosligeten, ekkor a pár utcával feljebb található egykori temető helyén kialakított köztér vette fel az alapító nevét.

Tervezett település lévén a téren épült fel körben a Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Plébánia (azaz a katolikus templom) az általános iskola (ma: Gregor József Általános Iskola), a mai Csekovszky Árpád Művelődési Ház és itt nyílt meg a boltok többsége, később meg egy szálloda, annak földszintjén pedig egy kávéház és egy mozi is. Itt volt Rákosliget önálló településsé válása után a községháza is, melyet a ma Maros moziként ismert egykori szálloda épületének emeleti részéből alakítottak ki (földszintje továbbra is moziként és kávéházként funkcionált, ezekből később csak a mozi maradt meg 1992-ig, mikor is bezárták)

Szintén itt kapott helyet a parkosított részben 1925-ben az első világháború rákosligeti áldozatainak emléket állító Hősök szobra, 1934-ben az országzászló 1997-ben pedig az alapítás 100-ik évfordulójára készült gránittömb is.

Leírása

Képeslap 1937-ből, rajta a Községháza (Maros mozi), a Hősök szobra, az általános iskola régi épülete és a Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Plébánia

A teret a Ferihegyi út középen két részre bontja. Rákoskeresztúr felől érkezve balra található a rákosligeti teniszklub három szabadtéri, salakos pályával, mögötte pedig a Csekovszky Árpád Művelődési Ház, amit eredetileg is közösségi háznak építettek még a XIX-XX század fordulóján és máig is ekképp funkcionál. A művelődési ház mellett, a tér sarkán épült fel 1911-ben a Maros mozi egy emeletes épülete, ami 1911-től 1914-ig szállodaként (Rákosligeti Központi Szálloda) és kávéházként illetve rövid időn belül moziként is működött. 1914-ben az önálló településsé vált Rákosliget önkormányzata megvásárolta és emeleti részén rendezte be a községházát, míg alsó részét meghagyta mozinak. Rákosliget 1950-es Budapesthez csatolása után az emeleti rész fokozatosan kiürült, de a földszinten egészen 1992-ig működött a Maros mozi. Az épületet tizenhét év elhagyatottság után 2009-ben vették újra használatba helyi önkéntesek segítségével és ma kiállító- és alkotóházként funkcionál.

A teniszklub és a tér északkeleti vége közötti parkosított részen található a rákosligeti hősök szobra, mely Rákosliget I. világháborúban elesett lakosai előtt tiszteleg, oldalában, a kőbe vésve a hősi halottak névsorával. A tér északkeleti csücskében található a körzeti gyermekorvosi rendelő. A Ferihegyi út túloldalán, szintén parkosított részen áll a Rákosliget alapításának 100. évfordulóját megörökítő gránittömb, a park mögött pedig az 1903-ban megépült Gregor József Általános Iskola régi épülete áll. Ezen parkrész déli végében található a Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom, Liget egyik „kvázi-szimbóluma”, egyben talán legismertebb épülete. A templomtól délre szintén parkosított rész van, melynek közepén egy országzászló magasodik. Ezen országzászló mögött épült fel a Liget Center, melyben számos üzlet, egy ábécé és egy patika is helyet kapott.

A Wikimédia Commons tartalmaz Hősök tere (Budapest, XVII. kerület) témájú médiaállományokat.

Források

• Magunkról a Csekovszky Árpád Művelődési Ház honlapján
• Az épület története a Maros mozi honlapján
• Hősök szobra, Rákosliget a szoborlap.hu-n