Forgách Zsigmond

gácsi gróf Forgách Zsigmond (1565 – Nagyszombat, 1621. június 23. vagy 30.) Magyarország nádora.

Élete

A Hontpázmány nemzetségből származó Ghymesi és gácsi grófi család gácsi ágából származott.

Apja Forgách Simon báró, főpohárnok, anyja Pemflinger Orsolya volt, Testvérei közül ő volt a legidősebb. Zsigmond lett később a gácsi ág fenntartója és ő építtette fel újra Gács várát is.

Míg testvére IV. Ferenc egyházi pályán emelkedett a legmagasabb fokra, addig Zsigmond polgári pályán törekedett ugyanezen cél felé. 1583-ban Báthori István lengyel király udvarába került. 1599-ben már királyi tanácsos, 1603-ig protestáns, ekkor Pázmány Péter hatására katolizált.

1604-ben főpohárnokmester, 1606-ban országbíró, 1611-ben Felső-Magyarország főkapitánya, Sáros, Nógrád és Szabolcs vármegye főispánja lett.

1611 júliusától szeptemberéig sikertelen hadjáratot vezetett Erdélybe Báthori Gábor ellen.

1618. május 16-ától nádor, 1619-ben színleg a győzelmesen előnyomuló Bethlen Gábor mellé állt, de összeköttetésben maradt II. Ferdinánddal is, majd nyíltan átpártolt hozzá.

Források és irodalom

• Magyar életrajzi lexikon
• Nagy Iván: Magyarország családai
• Bártfai Szabó László: A Hunt-Pázmán nemzetségbeli Forgách család története (Esztergom, 1910).