Égi egyenlítő

Az égi egyenlítő (ekvátor) a Föld egyenlítősíkjának az éggömbbel alkotott metszésvonala. Merőleges a Föld forgástengelyére, és ~23,5°-kal hajlik el az ekliptikától (a Nap pályájától).

A Föld forgástengelyének elhajlása következtében az egyenlítő síkja és az ekliptika síkja mintegy 23,5°-os szöget zár be egymással

Az égi egyenlítő az alapsíkja az I. és a II. ekvatoriális koordináta-rendszernek, és az alábbi csillagképeken halad át:

• Cet csillagkép
• Bika csillagkép
• Eridánusz csillagkép
• Orion csillagkép
• Egyszarvú csillagkép
• Kis Kutya csillagkép
• Hydra csillagkép
• Szextáns csillagkép
• Oroszlán csillagkép
• Szűz csillagkép
• Kígyó feje
• Kígyótartó csillagkép
• Kígyó farka
• Sas csillagkép
• Vízöntő csillagkép
• Halak csillagkép

A precesszió hatása

Az égi egyenlítő és az általa érintett csillagképek kapcsolatáról az alábbi érdekességet lehet megemlíteni.

Amint a csillagképek cikkben olvasható, ezen égi objektumok az éggömbhöz rögzítettek, míg az égi egyenlítő a precesszió következtében lassan elmozdul, így az, hogy az ekvátor mely csillagképeken halad át, időben változik. A konstellációk határvonalának kijelölésekor az 1875-ös epochát használták: eszerint a Kis Kutya déli és az Eridánusz északi határa az akkori égi egyenlítőre esett. A precesszió hatása e két csillagképnél egyformán jelentkezik: 1875 előtt az égi egyenlítő nem érintette őket, azóta viszont egyre jobban tolódik el a konstellációk belseje felé.

Források

• szerk.: Marik Miklós: Csillagászat. Akadémiai Kiadó (1989). ISBN 963 05 4657 4 
• Csaba György: Csillagjóslás, legenda és valóság, Minerva, 1986 ISBN 963-223-415-4
• MACSKB, Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre
• Égi egyenlítő