„Hegymászás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: te:పర్వతారోహణం |
|||
8. sor: | 8. sor: | ||
* A síléccel végzett magashegyi túrákat '''síalpinizmus'''nak nevezzük. |
* A síléccel végzett magashegyi túrákat '''síalpinizmus'''nak nevezzük. |
||
* A kisebb sziklákon, technikailag nehéz, szabad mászásokat '''boulder''' mászásnak (vagy boulderezésnek) nevezzük. |
* A kisebb sziklákon, technikailag nehéz, szabad mászásokat '''boulder''' mászásnak (vagy boulderezésnek) nevezzük. |
||
* A kiépített pályán végzett gyakorlást vagy sportmászást, ''' |
* A kiépített pályán végzett gyakorlást vagy sportmászást, '''[[falmászás]]nak''' hívjuk. |
||
== Nehézségi fokozatok == |
== Nehézségi fokozatok == |
A lap 2012. január 24., 12:20-kori változata
A hegymászás vagy alpinizmus a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok megmászására irányuló szabadidős vagy sporttevékenység. Története hajnalán, a 18–19. században az alpinizmus a tűrő- és állóképességük határait megismerni vágyó kevesek nem mindennapi erőpróbájának számított. Nemritkán tudományos kutatással kötötték össze a hegycsúcsok meghódítását. Napjainkra szélesebb tömegek sporttevékenysége, amely kiváló erőnlétet és speciális felszerelést kíván meg e szenvedély hódolóitól.
Fajtái
Az időjárási és terepviszonyok, illetve a felszerelés tekintetében az alábbi válfajai ismertek:
- a puszta kézzel és felszerelés nélkül, vagy hegymászó kötéllel és ékekkel végzett sziklamászás, illetve ereszkedés;
- a szintén kötéllel, jégcsákánnyal, jégcsavarral jeges vagy havas sziklafelületen, gleccseren végzett jégmászás,
- a két ágat ötvözi a magashegyi hegymászás.
- A síléccel végzett magashegyi túrákat síalpinizmusnak nevezzük.
- A kisebb sziklákon, technikailag nehéz, szabad mászásokat boulder mászásnak (vagy boulderezésnek) nevezzük.
- A kiépített pályán végzett gyakorlást vagy sportmászást, falmászásnak hívjuk.
Nehézségi fokozatok
A Nemzetközi Hegymászó Szövetség (UIAA) a mászási nehézségeket a hegymászó kalauzokban hatfokozatú skálán sorolta be. A hegymászó kalauzok tartalmazzák az utak nehézségét és a mászóút idejét. A hatfokozatú skála finomítására előbb a IV. fokozattól + - megjegyzésekkel finomították a skálát, majd - hogy a régi VI+ nehézségű utakat ne kellejen lemínősíteni, 1973-tól felül nyitott skálát határoztak el, és ez a mászóutak nehézségével folyamatosan bővül. Jelenlegi legnehezebb utak XII nehézségűek! Területenként más nehézségi osztályozási módok is léteznek.
Magyar vonatkozások
Kunisch Ádám, a késmárki líceum rektora már az 1590-es években rendszeresen vitte diákjait a Magas-Tátrába. A legelső ismert magyar hegymászó Frőlich Dávid késmárki geográfus és matematikus Medula geographie practikae c. könyvében megírja, hogy 1615-ben késmárki diák korában, két osztálytársával megmászta a Tátra legmagasabb csúcsát. Speer Dániel 1683-ban megjelent Dacianische Simplicissimus c. művében leírja, hogy 1655-ben a rókusi tanító vezetésével, miután egy hegymászó-tanfolyamon vettek részt a diákok, mászófelszereléssel ellátva, kötélbiztosítással egy csúcsra másztak, ahol egy könyv volt, amelybe neveiket beírták.
1873-ban megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület, Magyarország első turistaegyesülete. 1885-ben dr. Zsigmondy Emil megírta az azóta is alapműnek számító Az Alpok veszélyei c. könyvét.
Fontos mérföldkövek
A hegymászás első jelentős teljesítményei a franciaországi Mont Blanc meghódításához kötődtek, amelynek csúcsát elsőként 1786-ban érte el Jacques Balmat és Michel Paccard. Az alpinizmus históriájának további fontosabb mérföldkövei:
Dátum | Hegycsúcs és magassága | Hegység | Hegymászók |
---|---|---|---|
1855. augusztus 1. | Monte Rosa (4634 m) | Pennini-Alpok, Európa | John Birbeck, Charles Hudson, Ulrich Lauener, Christophe Smyth, James G. Smyth, Edward Stephenson, Johannes Zumtaugwald, Matthäus Zumtaugwald |
1858. augusztus 11. | Eiger (3970 m) | Berni-Alpok, Európa | Charles Barrington, Christian Almer, Peter Bohren |
1864. szeptember 28. | Marmolada (3343 m) | Dolomitok, Európa | Paul Grohmann, Angelo Dimai |
1865. július 14. | Matterhorn (4478 m) | Pennini-Alpok, Európa | Michel Croz, Francis Douglas, Dougles Robert Hadow, Charles Hudson, Edward Whymper |
1889. október 6. | Kilimandzsáró (5895 m) | Kilimandzsáró, Afrika | Hans Meyer, Ludwig Purtscheller, Yohanas Kinyala Lauwo |
1897. január 14. | Aconcagua (6962 m) | Andok, Dél-Amerika | Edward Fitzgerald, Matthias Zurbriggen |
1913. június 7. | Mount McKinley (6194 m) | Alaszkai-hegység, Észak-Amerika | Walter Harper, Harry Karstens, Hudson Stuck, Robert Tatum |
1950. június 3. | Annapurna (8091 m) | Himalája, Ázsia | Maurice Herzog, Louis Lachenal |
1953. május 29. | Mount Everest (8848 m) | Himalája, Ázsia | Edmund Hillary, Tendzing Norgaj |
1954. július 31. | K2 (8611 m) | Karakorum, Ázsia | Achille Compagnoni, Lino Lacedelli |
Lásd még
Felhasznált forrás
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 618. o. ISBN 963-05-6612-5
- A hegymászásról a Cograf-lexikonban (magyarul)
- Heinrich Harrer: A fehér pók Bp.: Park K., 2003., ISBN 963-530-617-2
- Sir Edmund Hillary: Kockázat nélkül nincs győzelem Bp. 1982., ISBN 963-281-208-5;
- dr. Komarniczky Gyula: A Magas-Tátra hegyvilága Bp. 1978., ISBN 963-253-284-8;