„Léstyán Ferenc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2011. szeptember 20., 02:21-kori változata

Léstyán Ferenc (Csíkszentkirály, 1913. február 12. – Székelyudvarhely, 2008. július 14.) erdélyi magyar római katolikus lelkész, egyházi író, egyháztörténész.

Életútja

A csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1932), felsőbb tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte (1937). Római katolikus lelkészi szolgálatát Gyergyóremetén kezdte, Sepsiszentgyörgyön (1938), Tordán (1939-42), Gyulafehérváron (1943), Kolozsvárt (1943-44), Ditróban (1944), Csíkkarcfalván (1945-52), Désaknán (1952) folytatta. Közben az Antonescu-diktatúra nagyszebeni hadbírósága halálra ítélte, majd egy kommunista koncepciós perben egy éves börtönbüntetést róttak ki rá (1954-55). Kiszabadulva 1955-től plébános, majd főesperes plébános Marosvásárhelyen. 1992-ben Gyulafehérvárra ment, ahol hivatalban lévő, majd nyugalmazott vikáriusként élt és dolgozott 2006 elejéig, ekkor az udvarhelyi papi otthonba vonult, itt érte a halál. Szülőfalujában helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Első írását az Aranyosszék közölte (1940). Katolikus imakönyvét (1975) és katekizmusát (1979) a gyulafehérvári püspökség adta ki. Megírta a püspökség történetét a kommunista rendszer első évei alatt (Régió, 1991/3) s a Romániai Magyar Szó 1991. augusztus havában folytatásokban közölte II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából A pápák és a magyarság sorsdöntő századai c. tanulmányát, majd külön is Magyar pápa (jelölt is volt) a láthatáron c. alatt Bakócz Tamás 1513-as pápaválasztási esélyének történetét (1991. augusztus 22.). Az Erdélyi egyházak évszázadai (1992) c. antológiában a gyulafehérvári római katolikus püspökség történetéről szóló tanulmányával szerepel.

Források

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0

Kapcsolódó információk

Virt László: Katolikus kisebbség Erdélyben. Egyházfórum, Budapest-Luzern 1991.

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == Életútja ==
-A [[csíkszereda]]i Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1932), felsőbb tanulmányait a [[gyulafehérvár]]i Hittudományi Főiskolán végezte (1937). Római katolikus lelkészi szolgálatát [[Gyergyóremete|Gyergyóremetén]] kezdte, [[Sepsiszentgyörgy]]ön (1938), [[Torda|Tordán]] (1939-42), [[Gyulafehérvár]]on (1943), [[Kolozsvár]]t (1943-44), [[Ditró]]ban (1944), [[Karcfalva|Csíkkarcfalván]] (1945-52), [[Désakna|Désaknán]] (1952) folytatta. Közben az [[Ion Antonescu|Antonescu]]-diktatúra nagyszebeni hadbírósága halálra ítélte, majd egy kommunista koncepciós perben egy éves börtönbüntetést róttak ki rá (1954-55). Kiszabadulva 1955-től plébános, majd főesperes plébános [[Marosvásárhely]]en. 1992 óta Gyulafehérváron él.
+A [[csíkszereda]]i Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1932), felsőbb tanulmányait a [[gyulafehérvár]]i Hittudományi Főiskolán végezte (1937). Római katolikus lelkészi szolgálatát [[Gyergyóremete|Gyergyóremetén]] kezdte, [[Sepsiszentgyörgy]]ön (1938), [[Torda|Tordán]] (1939-42), [[Gyulafehérvár]]on (1943), [[Kolozsvár]]t (1943-44), [[Ditró]]ban (1944), [[Karcfalva|Csíkkarcfalván]] (1945-52), [[Désakna|Désaknán]] (1952) folytatta. Közben az [[Ion Antonescu|Antonescu]]-diktatúra nagyszebeni hadbírósága halálra ítélte, majd egy kommunista koncepciós perben egy éves börtönbüntetést róttak ki rá (1954-55). Kiszabadulva 1955-től plébános, majd főesperes plébános [[Marosvásárhely]]en. 1992-ben Gyulafehérvárra ment, ahol hivatalban lévő, majd nyugalmazott vikáriusként élt és dolgozott 2006 elejéig, ekkor az udvarhelyi papi otthonba vonult, itt érte a halál. Szülőfalujában helyezték örök nyugalomra.
 == Munkássága ==