„Askja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ka:ასკია |
linkjav |
||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
| hosszúsági ívperc = 45 |
| hosszúsági ívperc = 45 |
||
| hosszúság = W |
| hosszúság = W |
||
| típus = [[ |
| típus = [[rétegvulkán]] | kor = | utolsó kitörés = 1961 |
||
| első megmászás = |
| első megmászás = |
||
| legkönnyebb útvonal = |
| legkönnyebb útvonal = |
||
}} |
}} |
||
'''Askja''' egy [[ |
'''Askja''' egy [[rétegvulkán]] [[Izland]]on. |
||
A területet csak a nyári hónapokban lehet megközelíteni. A [[Vatnajökull]] „esőárnyékában” fekszik, évente kb. 450 mm csapadék hullik a környékre. Az [[Apollo-program]] során a területet az űrhajósok kiképzésére használták, mert azt feltételezték, hogy az itteni körülmények nagyon hasonlítanak a [[Hold]]on tapasztalhatóhoz. |
A területet csak a nyári hónapokban lehet megközelíteni. A [[Vatnajökull]] „esőárnyékában” fekszik, évente kb. 450 mm csapadék hullik a környékre. Az [[Apollo-program]] során a területet az űrhajósok kiképzésére használták, mert azt feltételezték, hogy az itteni körülmények nagyon hasonlítanak a [[Hold]]on tapasztalhatóhoz. |
||
A lap 2011. augusztus 25., 12:06-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Askja | |
 | |
| Askja kaldera 1984-ben, és közepén az Öskjuvatn | |
| Magasság | 1516 m |
| Hely | Izland |
| Hegység | Izlandi-felföld |
| Típus | rétegvulkán |
| Terület |
|
| Utolsó kitörés | 1961 |
| Elhelyezkedése | |
 Askja
Pozíció Izland térképén
| |
 é. sz. 65° 02′, ny. h. 16° 45′Koordináták: é. sz. 65° 02′, ny. h. 16° 45′ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Askja témájú médiaállományokat. | |
Askja egy rétegvulkán Izlandon.
A területet csak a nyári hónapokban lehet megközelíteni. A Vatnajökull „esőárnyékában” fekszik, évente kb. 450 mm csapadék hullik a környékre. Az Apollo-program során a területet az űrhajósok kiképzésére használták, mert azt feltételezték, hogy az itteni körülmények nagyon hasonlítanak a Holdon tapasztalhatóhoz.
Az Askja 1875-ös kitörésekor egy 50 km2 területű kaldera keletkezett. A kitörés nyomán a környéket vastag horzsakőszőnyeg borította be. Ezen kitörés alkalmával egy kis kürtő is keletkezett, amit ma víz tölt ki. Ennek neve Víti, ami izlandiul poklot jelent. A vize kénes és zavaros, viszont meleg, fürdésre alkalmas. 30 évvel később, 1905-ben újabb kitöréssel jelentkezett a vulkán. Ekkor a már meglévő kaldera mélyén egy beomlásnak köszönhetően egy 11 km2-es krátertó, az Öskjuvatn keletkezett. Ennek vize hideg, kék és kristálytiszta.
