„Szlavónia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
Az újkorban a magyar vármegyék fokozatosan kerültek Horvát–Szlavónországhoz, ekkor már mint [[Pozsega vármegye|Pozsega]], [[Verőce vármegye|Verőce]] és [[Szerém vármegye|Szerém]] vármegye. |
Az újkorban a magyar vármegyék fokozatosan kerültek Horvát–Szlavónországhoz, ekkor már mint [[Pozsega vármegye|Pozsega]], [[Verőce vármegye|Verőce]] és [[Szerém vármegye|Szerém]] vármegye. |
||
<ref> {{cite book|title=Történelmi világatlasz|pages=126–127|publisher=Kartográfiai Vállalat, Budapest|year=1991|id=ISBN 963 351 696 X CM}} </ref> |
|||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
A lap 2011. július 6., 18:13-kori változata
 |
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2011. július 6. |
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Történelem
Területe a középkorban
A középkorban ez a terület a Magyar Királyság, a magyar vármegyerendszer szerves részét alkotta. Területén Pozsega, Baranya és Valkó vármegyék osztoztak. [1]
Az újkori Szlavónia
Az újkorban a magyar vármegyék fokozatosan kerültek Horvát–Szlavónországhoz, ekkor már mint Pozsega, Verőce és Szerém vármegye. [2]
Forrás
- ↑ Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 110,114. o.. ISBN 963 351 696 X CM (1991)
- ↑ Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 126–127. o.. ISBN 963 351 696 X CM (1991)
