„Disznóparéj” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a jav. |
bőv. |
||
71. sor: | 71. sor: | ||
}} |
}} |
||
Az '''amaránt''' ''(Amaranthus)'' egy kultúrnövény-nemzetség, mely a világ számos részén elterjedt. A [[Magyarország]]on őshonos fajok neve: '''disznóparéj'''. Kb. |
Az '''amaránt''' ''(Amaranthus)'' egy kultúrnövény-nemzetség, mely a világ számos részén elterjedt. A [[Magyarország]]on őshonos fajok neve: '''disznóparéj'''. Kb. 100 faj tartozik ide. |
||
Ezek a fajok sok tekintetben hasonlóak a ''[[Celosia]]'' fajokra. Az amaránt fajok legnagyobb része [[egyéves növény]]. Mivel szélbeporzásúak és gyakran kereszteződnek, az egyes fajok nagyon változékonyak, nehezen megkülönböztethetők. |
|||
Ezek a fajok sok szempontból hasonlítanak a ''[[Celosia]]'' fajokra. A legtöbb amaránt [[egyéves növény]]. |
|||
⚫ | |||
A növény neve a görög [http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/ptext?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0057%3Aentry%3D%234949 ''amarantos''] (Αμάρανθος vagy Αμάραντος) szóból származik, melyek jelentése: ''ami sose hervad'', vagy ''a nem hervadó (virág)''. |
A növény neve a görög [http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/ptext?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0057%3Aentry%3D%234949 ''amarantos''] (Αμάρανθος vagy Αμάραντος) szóból származik, melyek jelentése: ''ami sose hervad'', vagy ''a nem hervadó (virág)''. |
||
== Származása, elterjedése == |
|||
⚫ | |||
A legtöbb faj Amerikában honos; zömmel a 18. században hurcolták be őket Európába, ahol őshonosnak mindössze két alfaj, illetve változat tekinthető: |
|||
* [[cigány disznóparéj]] ''(A. graecizans var. sylvestris)'', |
|||
* [[zöld disznóparéj]] ''(A. blitum ssp. ascendens)'' |
|||
== Megjelenése, felépítése == |
|||
Virágai sokféle színárnyalatúak lehetnek. A Magyarországon élő fajták legkönnyebben nővirágjaik alaktani jegyei alapján [http://www.agrarkutatas.net/files/aktualis/pdf_agroinform_20070919150844_Solymosi.pdf különböztethetők meg]. |
|||
== Életmódja, élőhelye == |
|||
Mivel a szél porozza be őket és gyakran kereszteződnek, az egyes fajok nagyon változékonyak, nehéz őket megkülönböztetni. |
|||
== Felhasználása == |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
Számos faját a magok miatt termesztik, főleg Ázsiában és Amerikában. Fontos tápláléknövénye volt az [[inkák]]nak és az [[Andok]]ban ma '''kiwicha''' néven említik. A régi [[aztékok]] is ismerték, ők '''huautli'''-nak nevezték a növényt. Más [[mexikó]]i bennszülött népek rituális italokat és táplálékokat készítettek belőle. |
Számos faját a magok miatt termesztik, főleg Ázsiában és Amerikában. Fontos tápláléknövénye volt az [[inkák]]nak és az [[Andok]]ban ma '''kiwicha''' néven említik. A régi [[aztékok]] is ismerték, ők '''huautli'''-nak nevezték a növényt. Más [[mexikó]]i bennszülött népek rituális italokat és táplálékokat készítettek belőle. |
||
104. sor: | 121. sor: | ||
* [[Piros amaránt]] ''(A. hypochondriacus)'' |
* [[Piros amaránt]] ''(A. hypochondriacus)'' |
||
{{-}} |
{{-}} |
||
=== Rendszertani felosztása === |
|||
A nemzetséget két fajsorra tagolják: |
|||
'''1. Amaranthotypus''': e fajok virágzata hosszús, tömött, szártetőző álfüzér. A virágok öttagúak, az egymagvú termés tokja általában jellegzetesen leváló kupakkal nyílik (kivéve a [[Bouchon-disznóparéj]]t, amelynek toktermése zárva marad. Ebbe a szekcióba vetési és ruderális |
|||
gyomok ([[szőrös disznóparéj]], [[karcsú disznóparéj]], [[Bouchon-disznóparéj]]), valamint kivadulásra hajlamos dísznövények ([[bíbor amaránt]] és [[bókoló amaránt]]) tartoznak. |
|||
'''2. Blitopsis''' csaknem minden, ide tartozó faj virágzata rövid, a levél hónaljában növő csomó. E virágok háromtagúak, a fajok egy részének termése nem nyílik fel. Az ide tartozó fajok ([[labodás disznóparéj]], [[fehér disznóparéj]], [[bodros disznóparéj]], [[cigány disznóparéj]], [[vöröslő disznóparéj]] és [[zöld disznóparéj]]) szántóföldi és ruderális gyomtársulásokban fordulnak elő. |
|||
== Képek == |
== Képek == |
||
121. sor: | 147. sor: | ||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
||
* Lenz, ''Botanik der alt. Griech. und Rom.'' - Botany of old Greece and Rome (1859) |
* Lenz, ''Botanik der alt. Griech. und Rom.'' - Botany of old Greece and Rome (1859) |
||
* J. Murr, ''Die Pflanzenwelt in der griech. Mythol.'' - Plants in Greek Mythology (1890) |
* J. Murr, ''Die Pflanzenwelt in der griech. Mythol.'' - Plants in Greek Mythology (1890) |
||
* [http://www.agrarkutatas.net/files/aktualis/pdf_agroinform_20070919150844_Solymosi.pdf Solymosi Péter: AMARANTHUS-FAJOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE A NŐVIRÁG MORFOLÓGIAI ELTÉRÉSEI ALAPJÁN] |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
A lap 2011. június 21., 16:43-kori változata
Az amaránt (Amaranthus) egy kultúrnövény-nemzetség, mely a világ számos részén elterjedt. A Magyarországon őshonos fajok neve: disznóparéj. Kb. 100 faj tartozik ide.
Ezek a fajok sok szempontból hasonlítanak a Celosia fajokra. A legtöbb amaránt egyéves növény.
A növény neve a görög amarantos (Αμάρανθος vagy Αμάραντος) szóból származik, melyek jelentése: ami sose hervad, vagy a nem hervadó (virág).
Származása, elterjedése
A legtöbb faj Amerikában honos; zömmel a 18. században hurcolták be őket Európába, ahol őshonosnak mindössze két alfaj, illetve változat tekinthető:
- cigány disznóparéj (A. graecizans var. sylvestris),
- zöld disznóparéj (A. blitum ssp. ascendens)
Megjelenése, felépítése
Virágai sokféle színárnyalatúak lehetnek. A Magyarországon élő fajták legkönnyebben nővirágjaik alaktani jegyei alapján különböztethetők meg.
Életmódja, élőhelye
Mivel a szél porozza be őket és gyakran kereszteződnek, az egyes fajok nagyon változékonyak, nehéz őket megkülönböztetni.
Felhasználása
Sok faját gyomnövénynek tekintik, mások azonban értékes zöldség-, gabona- vagy dísznövények.
Gabonanövény
Számos faját a magok miatt termesztik, főleg Ázsiában és Amerikában. Fontos tápláléknövénye volt az inkáknak és az Andokban ma kiwicha néven említik. A régi aztékok is ismerték, ők huautli-nak nevezték a növényt. Más mexikói bennszülött népek rituális italokat és táplálékokat készítettek belőle.
Sokan a mai napig megpirítják az amaránt magokat pattogatott kukoricához hasonlóan és mézzel vagy melasszal keverik; ezt a keveréket alegría-nak nevezik (spanyolul „vidámságot” jelent).
Az amaránt mag teljes értékű fehérjét és növényi rostokat tartalmaz, ásványi anyagokban gazdag (vas, magnézium, réz és mangán).
Fontosabb fajok
Magyarországon honos fajok
- Fehér disznóparéj (A. albus)
- Labodás disznóparéj (A. blitoides)
- Zöld disznóparéj (A. blitum)
- Bouchon-disznóparéj (A. bouchoni)
- Karcsú disznóparéj (A. chlorostachys)
- Bodros disznóparéj (A. crispus)
- Vöröslő disznóparéj (A. deflexus)
- Cigány disznóparéj (A. graecizans)
- Terpedt disznóparéj (A. patulus)
- Szőrös disznóparéj (A. retroflexus)
Kertekben ültetett fajok
- Bókoló amaránt v. bárányfarok A. caudatus
- Bíbor amaránt (A. cruentus)
- Piros amaránt (A. hypochondriacus)
Rendszertani felosztása
A nemzetséget két fajsorra tagolják:
1. Amaranthotypus: e fajok virágzata hosszús, tömött, szártetőző álfüzér. A virágok öttagúak, az egymagvú termés tokja általában jellegzetesen leváló kupakkal nyílik (kivéve a Bouchon-disznóparéjt, amelynek toktermése zárva marad. Ebbe a szekcióba vetési és ruderális gyomok (szőrös disznóparéj, karcsú disznóparéj, Bouchon-disznóparéj), valamint kivadulásra hajlamos dísznövények (bíbor amaránt és bókoló amaránt) tartoznak.
2. Blitopsis csaknem minden, ide tartozó faj virágzata rövid, a levél hónaljában növő csomó. E virágok háromtagúak, a fajok egy részének termése nem nyílik fel. Az ide tartozó fajok (labodás disznóparéj, fehér disznóparéj, bodros disznóparéj, cigány disznóparéj, vöröslő disznóparéj és zöld disznóparéj) szántóföldi és ruderális gyomtársulásokban fordulnak elő.
Képek
-
Loves-lies-bleeding (Amaranthus caudatus)
-
Green Amaranth (A. hybridus)
-
Seabeach amaranth (A. pumilus), an amaranth on the Federal Threatened species List
-
Red-root Amaranth (A. retroflexus) - from Thomé, Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz 1885
-
Spiny Amaranth (Amaranthus spinosus)
-
Green Amaranth (Amaranthus viridis)
Jegyzetek
Irodalom
- Lenz, Botanik der alt. Griech. und Rom. - Botany of old Greece and Rome (1859)
- J. Murr, Die Pflanzenwelt in der griech. Mythol. - Plants in Greek Mythology (1890)
- Solymosi Péter: AMARANTHUS-FAJOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE A NŐVIRÁG MORFOLÓGIAI ELTÉRÉSEI ALAPJÁN