„Discovery-program” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: nl:Discoveryprogramma |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
== Más programokhoz kapcsolódó küldetések == |
== Más programokhoz kapcsolódó küldetések == |
||
*[[ASPERA-3]] ''„Discovery Mission of Opportunity”'', a NASA által kifejlesztett berendezés. Segítségével a [[napszél]] és a [[Mars]] [[atmoszféra|atmoszférája]] közötti összefüggést tanulmányozzák. Az [[Európai Űrügynökség]] [[Mars Express]] nevű [[űrszonda|űrszondáján]] utott el a Mars közelébe. |
*[[ASPERA-3]] ''„Discovery Mission of Opportunity”'', a NASA által kifejlesztett berendezés. Segítségével a [[napszél]] és a [[Mars (bolygó)|Mars]] [[atmoszféra|atmoszférája]] közötti összefüggést tanulmányozzák. Az [[Európai Űrügynökség]] [[Mars Express]] nevű [[űrszonda|űrszondáján]] utott el a Mars közelébe. |
||
* [[Moon Mineralogy Mapper]]<ref> |
* [[Moon Mineralogy Mapper]]<ref> |
||
[http://aviris.jpl.nasa.gov/html/m3.html M3]</ref> egy újabb, NASA által kifejlesztett szerkezet, az [[ISRO]] [[Chandrayaan-1]] nevű űrszondájának egyik műszere. |
[http://aviris.jpl.nasa.gov/html/m3.html M3]</ref> egy újabb, NASA által kifejlesztett szerkezet, az [[ISRO]] [[Chandrayaan-1]] nevű űrszondájának egyik műszere. |
||
A lap 2011. április 7., 01:29-kori változata
A Discovery-program keretében a NASA olyan olcsó és gyorsan kivitelezhető űrszondákat indít (illetve más országok szondáira műszereket fejleszt), melyek a lehető legtöbb információt tudják összegyűjteni a célégitestről. A küldetések költsége nem lépheti túl a 300 millió dollárt, és a jóváhagyástól számítva 3 éven belül meg kell építeni. Az űrszondákat Delta-2 rakétával indítják a floridai Cape Canaveralból.
A programot 1992-ben hirdették meg.
Sikeres küldetések
- NEAR Shoemaker, küldetés az aszteroidák tanulmányozására, sikeres volt, és jelenleg inaktív, sikeresen landolt a 433 Eros-on.
- Mars Pathfinder, a Marson landoló, miniatűr terepjárót tartalmazó leszálló egység, befejezte küldetését és most inaktív.
- Lunar Prospector, holdszonda, teljesítette feladatait, és szándékosan megsemmisítették egy becsapódással a Holdba.
- Deep Impact, küldetés, melyben az űrszonda irányítottan becsapódott egy üstökösbe, egy lehetséges küldetés tesztjeként.
- Stardust, küldetés mintavételre az üstökös csóvájából, sikeresen teljesítette a mintavételt, és a "kapszula" visszatért a földre 2006. január 15-én. Az anyaszonda napkörüli pályára állt és a következő feladatára vár.
Részben sikeres küldetések
- Genesis, küldetés a napszélből való mintavételre, sikeresen teljesítve, de a visszatérő kapszula ejtőernyője nem oldott ki, és becsapódott az Utah sivatagba. Sikerült megmenteni a minta egy részét, amivel el lehetett kezdeni a vizsgálatokat.
Sikertelen küldetések
- CONTOUR, küldetés üstökösök vizsgálatára, felrobbant nem sokkal a start után.
Más programokhoz kapcsolódó küldetések
- ASPERA-3 „Discovery Mission of Opportunity”, a NASA által kifejlesztett berendezés. Segítségével a napszél és a Mars atmoszférája közötti összefüggést tanulmányozzák. Az Európai Űrügynökség Mars Express nevű űrszondáján utott el a Mars közelébe.
- Moon Mineralogy Mapper[1] egy újabb, NASA által kifejlesztett szerkezet, az ISRO Chandrayaan-1 nevű űrszondájának egyik műszere.
Aktuális küldetések
- MESSENGER, küldetés a Merkúrhoz, 2004 augusztusában indították, első ízben 2008. január 14-én közelítette meg a bolygót.
- Dawn, 2007-ben bocsátották fel, tanulmányozza majd a nagy aszteroidákat, a Cereszt és a 4 Vesta-t.
- Kepler űrtávcső
Következő küldetések
- GRAIL, tervezett holdszonda, mely a Hold belsejét fogja gravitációjának segítségével feltérképezni. 2011-ben tervezik indítani.
