Birtalan József

Birtalan József (Szilágybagos, 1927. november 10. – ) romániai magyar zeneszerző, karmester.

Életútja, munkássága

1956-ban végzett a kolozsvári Zeneművészeti Főiskola zenetanári és nagybőgő szakán. 1954–57-ben a kolozsvári Állami Magyar Opera, később a Filharmónia zenekarának tagja volt. 1958–69-ben a marosvásárhelyi Állami Népi Együttes gyermekcsoportjának karmestere és művészeti vezetőjeként, 1979-től a Maros Művészegyüttes karmestereként tevékenykedett.

A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola karvezetőképző szakának tanáraként a legnépszerűbb és legismertebb karnagyok egész sorát indította útnak. Zeneszerzőként a kommunista diktatúra időszakában is egyházi kórusműveket komponált. A Debreceni Református Kollégium Kántusának felkérésére írt Tíz népdalzsoltár 1989. november 5-én hangzott el először a debreceni Nagytemplomban a Templom és iskola című kompozíció; az ősbemutatón a zeneszerző még Bagosi József álnéven szerepelt. 1990 elejétől a vallási kórusművei is szélesebb körben váltak népszerűvé. Az 1989-es rendszerváltás után alakította meg a Marosvásárhelyi Vártemplom Cantemus leánykarát.

Molnár H. Lajos így emlékezik róla: „Az első összpróbákon tudtam meg, ki a gyerekegyüttes igazi vezetője, ki az, aki okosan tartja kezében az egészet: Birtalan József zeneszerző és karmester, akit csak Jóska bácsinak lehetett szólítani. Nem azért, mert ő másként nem is engedte volna, de annyira a második vagy első atyjává vált a kicsi együttesben énekelő, táncoló és zenélő kétszáznál több gyereknek, hogy ő kezdettől fogva mindmáig az egyetlen és oszthatatlan és összehasonlíthatatlan Jóska bácsink lett és maradt. (Ha az utóbbi években, ebben a szétszórtságban nagy ritkán és véletlenül összefutok egy hajdani gyerekegyüttes-taggal, szinte kisimulnak arcunkon a ráncok Jóska bácsi felemlegetésekor.) Egyedül ő tudta előcsalni abból a kórusból azokat a gyönyörű pianissimókat, amiknek hallatán az ember önkéntelen visszatartotta a lélegzetét.” (Volt egyszer egy udvar)

2000 őszén családegyesítés miatt Tiszaújvárosba települt feleségével, azóta ott folytatja zeneszerzői munkásságát.

Díjak, elismerések

• 1976-ban a Romániai Zeneszerző Szövetség Kórusalkotási-díjjal jutalmazta zeneszerzői tevékenységéért.
• 1997-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Rónai Antal-díjjal tüntette ki zenepedagógiai munkásságáért.

Főbb művei (válogatás)

• Két út van előttem [Nyomtatott kotta] : népdalfeldolgozások vegyeskarra (Marosvásárhely, 1970)
• Három nyárádmenti népdal [Nyomtatott kotta] : vegyeskarra (Tirgu-Mures, 1972)
• Akkor szép a sűrű erdő [Nyomtatott kotta] : 10 népdal férfikarra. (Tirgu-Mures, 1973)
• Elment az én rózsám [Nyomtatott kotta] : Csángó népdalok = Dusu-mi-s-a dorul (1977)
• Lakodalmas énekek (1982)
• 3. zsoltár : Reggeli imádság : vegyeskarra (Budapest, 1993)
• Tarisznyában a tenger Birtalan Ferenc ; szerk. Dornbach Mária ; ill. Mészáros Márta ; elektronikus szerk. Szabolcsi József (2005)
• Halottak napja, élők napja Birtalan Ferenc ; szerk. Fucskó Miklós ; elektronikus szerk. Szabolcsi József (2005)
• Összevesztem a tulipánnal Birtalan Ferenc ; szerk. Fucskó Miklós ; ill. Horváth Magdolna ; elektronikus szerk. Szabolcsi József (2005)

Források

• Benkő A.: B. J. (Művelődés, 1972. június);
• Simon D.: B. J. (Utunk, 1973. május).

Külső hivatkozások

• Szivárvány havasán
• Birtalan József laudációja
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Molnár H. Lajos: Volt egyszer egy udvar
• Éles Mihály: Birtalan Józsefnek és Birtalan Juditnak az éneklés öröméért.