„III. Henrik kasztíliai király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a "Infobox Uralkodó" sablon helyett "Uralkodó infobox" |
a Bot: következő módosítása: sr:Enrike III od Kastilje; kozmetikai változtatások |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával --> |
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával --> |
||
| házastárs = Lacaster Katalin |
| házastárs = Lacaster Katalin |
||
| gyermekei = Mária<br>Katalin<br>II. János király |
| gyermekei = Mária<br />Katalin<br />II. János király |
||
| édesapa = [[I. János kasztíliai király|I. János]] |
| édesapa = [[I. János kasztíliai király|I. János]] |
||
| édesanya = Aragóniai Eleonóra |
| édesanya = Aragóniai Eleonóra |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
| nyughelye = |
| nyughelye = |
||
|}} |
|}} |
||
'''III. (Beteges, Szenvedő) Henrik''' (1379 – 1406), a [[Trastámarai-ház]]ból származó [[kasztília]]i és [[Leóni Királyság| |
'''III. (Beteges, Szenvedő) Henrik''' (1379 – 1406), a [[Trastámarai-ház]]ból származó [[kasztília]]i és [[Leóni Királyság|leóni]] király (1390 – 1406), [[I. János kasztíliai király|I. János]] (1358 – 1390) király fia és utóda. Az édesanyja I. János első felesége volt, ''Aragóniai Eleonóra'' (1358 - 1382), a [[Barcelonai-ház]]ból származó [[IV. Péter aragóniai király|IV. Péter]] (1319 - 1387) [[aragónia]]i királynak és harmadik feleségének, ''Szicíliai Eleonórának'' (1325 - 1375) a lánya. |
||
A király trónra lépése előtt az [[Asztúria]] hercege címet viselte, azóta minden spanyol trónörökösnek ez a hivatalos címe. 1388-ban házasságot kötött ''Lancasteri Katalinnal'' (1372 – 1418), aki a [[Plantagenet-ház]]ból származó [[John of Gaunt]]nak (1340 – 1399), ''Lancaster'' hercegének ([[III. Edward angol király|III. Edward]] (1312 – 1377) [[Anglia|angol]] király fiának) és második feleségének, ''Konstanciának'' (1354 – 1394), ([[I. Péter kasztíliai király|I. Péter]] (1334 – 1369) kasztíliai és leóni király ''Maria de Padillától'' született lányának), a gyermeke volt. (A házassági szertartást egyébként 1393-ban – formálisan – megismételték.) Ez a házasság végleg végett a dinasztikus viszályoknak, ami abból eredt, hogy a lancasteri herceg e házasság megkötéséig – a második felesége révén – I. Péter utódjával, III. Henrik nagyapjával, [[II. (Trastámarai) Henrik kasztíliai király|II. (Trastámarai) Henrik]](1333 – 1379) királlyal és III. Henrik apjával szemben egyaránt igényt tartott a kasztíliai trónra. |
A király trónra lépése előtt az [[Asztúria]] hercege címet viselte, azóta minden spanyol trónörökösnek ez a hivatalos címe. 1388-ban házasságot kötött ''Lancasteri Katalinnal'' (1372 – 1418), aki a [[Plantagenet-ház]]ból származó [[John of Gaunt]]nak (1340 – 1399), ''Lancaster'' hercegének ([[III. Edward angol király|III. Edward]] (1312 – 1377) [[Anglia|angol]] király fiának) és második feleségének, ''Konstanciának'' (1354 – 1394), ([[I. Péter kasztíliai király|I. Péter]] (1334 – 1369) kasztíliai és leóni király ''Maria de Padillától'' született lányának), a gyermeke volt. (A házassági szertartást egyébként 1393-ban – formálisan – megismételték.) Ez a házasság végleg végett a dinasztikus viszályoknak, ami abból eredt, hogy a lancasteri herceg e házasság megkötéséig – a második felesége révén – I. Péter utódjával, III. Henrik nagyapjával, [[II. (Trastámarai) Henrik kasztíliai király|II. (Trastámarai) Henrik]](1333 – 1379) királlyal és III. Henrik apjával szemben egyaránt igényt tartott a kasztíliai trónra. |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
A király kiskorúsága mozgalmas időszak volt Kasztília történetében, különböző nemesi érdekcsoportok ádáz küzdelme folyt a régensségért. A nagykorúvá vált uralkodó azonban erélyesen fellépett a nemesség anarchikus törekvéseivel szemben, és jelentős reformokat hajtott végre az államszervezetben, sikerült az uralkodónak a királyi hatalmat megerősítenie. III. Henrik uralkodása alatt a kasztíliai hajóhad győzött az angol flotta felett és a király az afrikai kalózok ellen is sikeresen harcolt (1400). A betegségekkel küszködő uralkodónak csak rövid élet adatott meg, utóda a fia, János (1405 – 1454) lett, ő [[II. János kasztíliai király|II. János]] kasztíliai és leóni király. |
A király kiskorúsága mozgalmas időszak volt Kasztília történetében, különböző nemesi érdekcsoportok ádáz küzdelme folyt a régensségért. A nagykorúvá vált uralkodó azonban erélyesen fellépett a nemesség anarchikus törekvéseivel szemben, és jelentős reformokat hajtott végre az államszervezetben, sikerült az uralkodónak a királyi hatalmat megerősítenie. III. Henrik uralkodása alatt a kasztíliai hajóhad győzött az angol flotta felett és a király az afrikai kalózok ellen is sikeresen harcolt (1400). A betegségekkel küszködő uralkodónak csak rövid élet adatott meg, utóda a fia, János (1405 – 1454) lett, ő [[II. János kasztíliai király|II. János]] kasztíliai és leóni király. |
||
==Források== |
== Források == |
||
* Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969. |
* Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969. |
||
* Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993. |
* Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993. |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
* Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-. |
* Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-. |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
* http://www.homar.org/genealog/ |
* http://www.homar.org/genealog/ |
||
* http://www.genealogie-mittelalter.de/ |
* http://www.genealogie-mittelalter.de/ |
||
64. sor: | 64. sor: | ||
[[pt:Henrique III de Castela]] |
[[pt:Henrique III de Castela]] |
||
[[ru:Энрике III Кастильский]] |
[[ru:Энрике III Кастильский]] |
||
[[sr: |
[[sr:Enrike III od Kastilje]] |
||
[[sv:Henrik III av Kastilien]] |
[[sv:Henrik III av Kastilien]] |
A lap 2010. szeptember 11., 10:10-kori változata
III. Henrik | |
Kasztíliai király | |
Uralkodási ideje | |
1390 – 1406 | |
Elődje | I. János |
Utódja | II. János |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Trastámara-ház |
Született | 1379. október 4. Burgos |
Elhunyt | 1406. december 25. (27 évesen) Toledo |
Nyughelye | Capilla de los Reyes Nuevos (Catedral de Toledo) |
Édesapja | I. János |
Édesanyja | Aragóniai Eleonóra |
Testvére(i) | |
Házastársa | Lacaster Katalin |
Gyermekei | Mária Katalin II. János király |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Henrik témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
III. (Beteges, Szenvedő) Henrik (1379 – 1406), a Trastámarai-házból származó kasztíliai és leóni király (1390 – 1406), I. János (1358 – 1390) király fia és utóda. Az édesanyja I. János első felesége volt, Aragóniai Eleonóra (1358 - 1382), a Barcelonai-házból származó IV. Péter (1319 - 1387) aragóniai királynak és harmadik feleségének, Szicíliai Eleonórának (1325 - 1375) a lánya.
A király trónra lépése előtt az Asztúria hercege címet viselte, azóta minden spanyol trónörökösnek ez a hivatalos címe. 1388-ban házasságot kötött Lancasteri Katalinnal (1372 – 1418), aki a Plantagenet-házból származó John of Gauntnak (1340 – 1399), Lancaster hercegének (III. Edward (1312 – 1377) angol király fiának) és második feleségének, Konstanciának (1354 – 1394), (I. Péter (1334 – 1369) kasztíliai és leóni király Maria de Padillától született lányának), a gyermeke volt. (A házassági szertartást egyébként 1393-ban – formálisan – megismételték.) Ez a házasság végleg végett a dinasztikus viszályoknak, ami abból eredt, hogy a lancasteri herceg e házasság megkötéséig – a második felesége révén – I. Péter utódjával, III. Henrik nagyapjával, II. (Trastámarai) Henrik(1333 – 1379) királlyal és III. Henrik apjával szemben egyaránt igényt tartott a kasztíliai trónra.
A király kiskorúsága mozgalmas időszak volt Kasztília történetében, különböző nemesi érdekcsoportok ádáz küzdelme folyt a régensségért. A nagykorúvá vált uralkodó azonban erélyesen fellépett a nemesség anarchikus törekvéseivel szemben, és jelentős reformokat hajtott végre az államszervezetben, sikerült az uralkodónak a királyi hatalmat megerősítenie. III. Henrik uralkodása alatt a kasztíliai hajóhad győzött az angol flotta felett és a király az afrikai kalózok ellen is sikeresen harcolt (1400). A betegségekkel küszködő uralkodónak csak rövid élet adatott meg, utóda a fia, János (1405 – 1454) lett, ő II. János kasztíliai és leóni király.
Források
- Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
- Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
- Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
- Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.