„III. Henrik kasztíliai király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a "Infobox Uralkodó" sablon helyett "Uralkodó infobox"
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: sr:Enrike III od Kastilje; kozmetikai változtatások
14. sor: 14. sor:
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| házastárs = Lacaster Katalin
| házastárs = Lacaster Katalin
| gyermekei = Mária<br>Katalin<br>II. János király
| gyermekei = Mária<br />Katalin<br />II. János király
| édesapa = [[I. János kasztíliai király|I. János]]
| édesapa = [[I. János kasztíliai király|I. János]]
| édesanya = Aragóniai Eleonóra
| édesanya = Aragóniai Eleonóra
24. sor: 24. sor:
| nyughelye =
| nyughelye =
|}}
|}}
'''III. (Beteges, Szenvedő) Henrik''' (1379 – 1406), a [[Trastámarai-ház]]ból származó [[kasztília]]i és [[Leóni Királyság|león]]i király (1390 – 1406), [[I. János kasztíliai király|I. János]] (1358 – 1390) király fia és utóda. Az édesanyja I. János első felesége volt, ''Aragóniai Eleonóra'' (1358 - 1382), a [[Barcelonai-ház]]ból származó [[IV. Péter aragóniai király|IV. Péter]] (1319 - 1387) [[aragónia]]i királynak és harmadik feleségének, ''Szicíliai Eleonórának'' (1325 - 1375) a lánya.
'''III. (Beteges, Szenvedő) Henrik''' (1379 – 1406), a [[Trastámarai-ház]]ból származó [[kasztília]]i és [[Leóni Királyság|leóni]] király (1390 – 1406), [[I. János kasztíliai király|I. János]] (1358 – 1390) király fia és utóda. Az édesanyja I. János első felesége volt, ''Aragóniai Eleonóra'' (1358 - 1382), a [[Barcelonai-ház]]ból származó [[IV. Péter aragóniai király|IV. Péter]] (1319 - 1387) [[aragónia]]i királynak és harmadik feleségének, ''Szicíliai Eleonórának'' (1325 - 1375) a lánya.


A király trónra lépése előtt az [[Asztúria]] hercege címet viselte, azóta minden spanyol trónörökösnek ez a hivatalos címe. 1388-ban házasságot kötött ''Lancasteri Katalinnal'' (1372 – 1418), aki a [[Plantagenet-ház]]ból származó [[John of Gaunt]]nak (1340 – 1399), ''Lancaster'' hercegének ([[III. Edward angol király|III. Edward]] (1312 – 1377) [[Anglia|angol]] király fiának) és második feleségének, ''Konstanciának'' (1354 – 1394), ([[I. Péter kasztíliai király|I. Péter]] (1334 – 1369) kasztíliai és leóni király ''Maria de Padillától'' született lányának), a gyermeke volt. (A házassági szertartást egyébként 1393-ban – formálisan – megismételték.) Ez a házasság végleg végett a dinasztikus viszályoknak, ami abból eredt, hogy a lancasteri herceg e házasság megkötéséig – a második felesége révén – I. Péter utódjával, III. Henrik nagyapjával, [[II. (Trastámarai) Henrik kasztíliai király|II. (Trastámarai) Henrik]](1333 – 1379) királlyal és III. Henrik apjával szemben egyaránt igényt tartott a kasztíliai trónra.
A király trónra lépése előtt az [[Asztúria]] hercege címet viselte, azóta minden spanyol trónörökösnek ez a hivatalos címe. 1388-ban házasságot kötött ''Lancasteri Katalinnal'' (1372 – 1418), aki a [[Plantagenet-ház]]ból származó [[John of Gaunt]]nak (1340 – 1399), ''Lancaster'' hercegének ([[III. Edward angol király|III. Edward]] (1312 – 1377) [[Anglia|angol]] király fiának) és második feleségének, ''Konstanciának'' (1354 – 1394), ([[I. Péter kasztíliai király|I. Péter]] (1334 – 1369) kasztíliai és leóni király ''Maria de Padillától'' született lányának), a gyermeke volt. (A házassági szertartást egyébként 1393-ban – formálisan – megismételték.) Ez a házasság végleg végett a dinasztikus viszályoknak, ami abból eredt, hogy a lancasteri herceg e házasság megkötéséig – a második felesége révén – I. Péter utódjával, III. Henrik nagyapjával, [[II. (Trastámarai) Henrik kasztíliai király|II. (Trastámarai) Henrik]](1333 – 1379) királlyal és III. Henrik apjával szemben egyaránt igényt tartott a kasztíliai trónra.
30. sor: 30. sor:
A király kiskorúsága mozgalmas időszak volt Kasztília történetében, különböző nemesi érdekcsoportok ádáz küzdelme folyt a régensségért. A nagykorúvá vált uralkodó azonban erélyesen fellépett a nemesség anarchikus törekvéseivel szemben, és jelentős reformokat hajtott végre az államszervezetben, sikerült az uralkodónak a királyi hatalmat megerősítenie. III. Henrik uralkodása alatt a kasztíliai hajóhad győzött az angol flotta felett és a király az afrikai kalózok ellen is sikeresen harcolt (1400). A betegségekkel küszködő uralkodónak csak rövid élet adatott meg, utóda a fia, János (1405 – 1454) lett, ő [[II. János kasztíliai király|II. János]] kasztíliai és leóni király.
A király kiskorúsága mozgalmas időszak volt Kasztília történetében, különböző nemesi érdekcsoportok ádáz küzdelme folyt a régensségért. A nagykorúvá vált uralkodó azonban erélyesen fellépett a nemesség anarchikus törekvéseivel szemben, és jelentős reformokat hajtott végre az államszervezetben, sikerült az uralkodónak a királyi hatalmat megerősítenie. III. Henrik uralkodása alatt a kasztíliai hajóhad győzött az angol flotta felett és a király az afrikai kalózok ellen is sikeresen harcolt (1400). A betegségekkel küszködő uralkodónak csak rövid élet adatott meg, utóda a fia, János (1405 – 1454) lett, ő [[II. János kasztíliai király|II. János]] kasztíliai és leóni király.


==Források==
== Források ==
* Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
* Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
* Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
* Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
36. sor: 36. sor:
* Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
* Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.


==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
* http://www.homar.org/genealog/
* http://www.homar.org/genealog/
* http://www.genealogie-mittelalter.de/
* http://www.genealogie-mittelalter.de/
64. sor: 64. sor:
[[pt:Henrique III de Castela]]
[[pt:Henrique III de Castela]]
[[ru:Энрике III Кастильский]]
[[ru:Энрике III Кастильский]]
[[sr:Henrik III, kralj Kastilje]]
[[sr:Enrike III od Kastilje]]
[[sv:Henrik III av Kastilien]]
[[sv:Henrik III av Kastilien]]

A lap 2010. szeptember 11., 10:10-kori változata

III. Henrik

Kasztíliai király
Uralkodási ideje
1390 1406
ElődjeI. János
UtódjaII. János
Életrajzi adatok
UralkodóházTrastámara-ház
Született1379. október 4.
Burgos
Elhunyt1406. december 25. (27 évesen)
Toledo
NyughelyeCapilla de los Reyes Nuevos (Catedral de Toledo)
ÉdesapjaI. János
ÉdesanyjaAragóniai Eleonóra
Testvére(i)
HázastársaLacaster Katalin
GyermekeiMária
Katalin
II. János király
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Henrik témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

III. (Beteges, Szenvedő) Henrik (1379 – 1406), a Trastámarai-házból származó kasztíliai és leóni király (1390 – 1406), I. János (1358 – 1390) király fia és utóda. Az édesanyja I. János első felesége volt, Aragóniai Eleonóra (1358 - 1382), a Barcelonai-házból származó IV. Péter (1319 - 1387) aragóniai királynak és harmadik feleségének, Szicíliai Eleonórának (1325 - 1375) a lánya.

A király trónra lépése előtt az Asztúria hercege címet viselte, azóta minden spanyol trónörökösnek ez a hivatalos címe. 1388-ban házasságot kötött Lancasteri Katalinnal (1372 – 1418), aki a Plantagenet-házból származó John of Gauntnak (1340 – 1399), Lancaster hercegének (III. Edward (1312 – 1377) angol király fiának) és második feleségének, Konstanciának (1354 – 1394), (I. Péter (1334 – 1369) kasztíliai és leóni király Maria de Padillától született lányának), a gyermeke volt. (A házassági szertartást egyébként 1393-ban – formálisan – megismételték.) Ez a házasság végleg végett a dinasztikus viszályoknak, ami abból eredt, hogy a lancasteri herceg e házasság megkötéséig – a második felesége révén – I. Péter utódjával, III. Henrik nagyapjával, II. (Trastámarai) Henrik(1333 – 1379) királlyal és III. Henrik apjával szemben egyaránt igényt tartott a kasztíliai trónra.

A király kiskorúsága mozgalmas időszak volt Kasztília történetében, különböző nemesi érdekcsoportok ádáz küzdelme folyt a régensségért. A nagykorúvá vált uralkodó azonban erélyesen fellépett a nemesség anarchikus törekvéseivel szemben, és jelentős reformokat hajtott végre az államszervezetben, sikerült az uralkodónak a királyi hatalmat megerősítenie. III. Henrik uralkodása alatt a kasztíliai hajóhad győzött az angol flotta felett és a király az afrikai kalózok ellen is sikeresen harcolt (1400). A betegségekkel küszködő uralkodónak csak rövid élet adatott meg, utóda a fia, János (1405 – 1454) lett, ő II. János kasztíliai és leóni király.

Források

  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.

Külső hivatkozások