„Búrok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: következő hozzáadása: be, fr, os, ru, sr |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
[[af:Boere]] |
[[af:Boere]] |
||
[[ar:بوير]] |
[[ar:بوير]] |
||
[[be:Буры]] |
|||
[[bg:Бури]] |
[[bg:Бури]] |
||
[[ca:Bòer]] |
[[ca:Bòer]] |
||
41. sor: | 42. sor: | ||
[[eo:Buroj]] |
[[eo:Buroj]] |
||
[[fi:Buurit]] |
[[fi:Buurit]] |
||
[[fr:Boers]] |
|||
[[hi:बोअर]] |
[[hi:बोअर]] |
||
[[id:Bangsa Boer]] |
[[id:Bangsa Boer]] |
||
[[ko:보어인]] |
[[ko:보어인]] |
||
[[no:Boere]] |
[[no:Boere]] |
||
[[os:Буртæ]] |
|||
[[pl:Burowie]] |
[[pl:Burowie]] |
||
[[pt:Bôeres]] |
[[pt:Bôeres]] |
||
[[ro:Buri (Africa)]] |
[[ro:Buri (Africa)]] |
||
[[ru:Буры]] |
|||
[[simple:Boer]] |
[[simple:Boer]] |
||
[[sk:Búri]] |
[[sk:Búri]] |
||
[[sl:Buri]] |
[[sl:Buri]] |
||
[[sr:Бури]] |
|||
[[sv:Boer]] |
[[sv:Boer]] |
||
[[uk:Бури]] |
[[uk:Бури]] |
A lap 2010. augusztus 18., 17:52-kori változata
A búrok főleg holland és flamand, kis részt hugenotta (francia), német és fríz származású telepesek összeolvadásából létrejött etnikai csoport, akik a 17. századtól Dél-Afrikában települtek le. A „búr” szó a holland boer, azaz „paraszt” szóból származik. A búr telepesek a holland nyelvből kialakult afrikaans nyelvet beszélték, amelybe a többi etnikum nyelvének elemei is beépültek, de hatással volt rá a fekete bennszülöttek nyelve is. Mai afrikaans nyelvű leszármazottaik az afrikánerek.
Történelem
A Holland Kelet-indiai Társaság 1652-ben létesített gyarmatot Dél-Afrikában, megalapítva a mai Fokvárost (Cape Town). Ezt a francia polgári forradalom során, 1795-ben az angolok elfoglalták, majd 1806-ban, a napóleoni háborúk során bekebelezték. A 18-19. században Dél-Afrikába bevándorlók búrok protestáns, zömében református vallású holland, illetve fríz nyelvű telepesek voltak. Másrészük francia hugenotta, vagy francia származású holland protestáns volt, akiket a katolikus királyok kényszerítettek Németalföldre. Emellé bizonyos mértékig németek is alkották a búrok elődeit, de ugyanakkor a mai Belgium területéről, a hollandokkal azonos flamandok földjéről is érkeztek telepesek, milyen a flamandok is protestáns felekezethez tartoznak, s hazájuk azidőtájt spanyol tartomány volt és mint közismert a spanyol Habsburgok bigott katolikusságuk folytán üldözték a protestánsokat. Ezek összeolvadásaképp a nyelvükben ötvöződtek a holland mellett a francia, német és fríz elemek, amelyekre az afrikai bennszülöttek nyelvei is hatással voltak, így alakult ki a búr nyelv.
Az 1830-as évektől a brit bevándorlás hatására észak-északkeleti irányban tovább vándorolva elhagyták a partvidéket és a mai Oranje Szabadállam, Transvaal Köztársaság és Natal területeken telepedtek le. (Mindhárom a mai Dél-afrikai Köztársaság területén található.)
A brit gyarmatosítók a búr háborúk (1880-81 és 1899-1902) során legyőzték a búrokat. A háború folyamán, hogy megtörjék az ellenállást, felégették a búr farmokat, a nőket és a gyermekeket pedig koncentrációs táborokba zárták. A legyőzöttek egy része elhagyta az országot. Az életben maradtakat ezután háttérbe szorították a közéletben, döntő többségük vidéki birtokára visszavonulva gazdálkodással foglalkozott. A 20. század elején Dél-Afrika brit dominiumi rangot kapott, és a Brit Nemzetközösség tagja lett.
Híres búr vezetők voltak: Jan van Riebeeck, Andries Hendrik Potgieter, Andries Pretorius, Paul Kruger, Petrus Jacobus Joubert, Christiaan De Wet, Louis Botha, James B. Hertzog.
Történelmi búr városok: Cidade do Cabo, Johannesburg, Pretoria, Durban, Bloemfontein, Pietermaritzburg, Volksrust, Orange.
Mai leszármazottaik
A dél-afrikai lakosságnak korábban 20%-át alkotó, de mára csupán 10%-át kitevő, és korábban az ország gazdaságát irányító fehér lakosság többsége (kb. 60%-a) ma is búr származású, afrikaans nyelvű.
Az 1994-es rendszerváltásig mintegy 2,5 millió ember volt búr származású afrikáner. Az 1994-es rendszerváltás után azonban az elharapózó bűnözés hatására[1] kb. 1 millió fehér, köztük kb. 600 000 afrikáner hagyta el Dél-Afrikát. Így a búr származásúak aránya a dél-afrikai összlakosságban jelentősen csökkent. Egyes kutatók szerint a dél-afrikai búrok ellen népirtás folyik.[2],[3]