„Karácsony János (festő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Életrajz: kisebb formai javítások, |
|||
2. sor: | 2. sor: | ||
'''Karácsony János''' ([[Gyergyószentmiklós]], [[1899]]. [[július 27.]] – [[Gyergyószentmiklós]], [[1974]]. [[május 31.]]) festőművész, tanár. |
'''Karácsony János''' ([[Gyergyószentmiklós]], [[1899]]. [[július 27.]] – [[Gyergyószentmiklós]], [[1974]]. [[május 31.]]) festőművész, tanár. |
||
== |
==Életpályája== |
||
Gimnáziumi éveit |
Gimnáziumi éveit [[Szamosújvár]]on töltötte. Frontszolgálat, hadifogság, gyári munka után ([[1931]]) beiratkozott a nagybányai festőiskolába, ahol [[Ziffer Sándor]] tanítványa volt. |
||
[[1945]] - [[1959]] között [[Gyergyószentmiklós]] Elméleti Líceumának rajztanára. Legismertebb |
[[1945]] - [[1959]] között [[Gyergyószentmiklós]] Elméleti Líceumának rajztanára. Legismertebb alkotásaiból: ''Gyimes völgye'', ''Maros mente'', ''Széltörés'', ''Fűzfák'', ''Őszi hangulat'', ''Both vára'', ''Önarckép''. Kiállított [[Gyergyószentmiklós]]on, [[Budapest]]en, [[Nagybánya|Nagybányán]], [[Szatmár]]on, [[Kolozsvár]]t, [[Marosvásárhely]]en, [[Csíkszereda|Csíkszeredában]]. |
||
Egész akvarellfestői pályája egyetlen tájegység, a [[Gyergyói-medence]] ember- és élővilágához kötődik. Szerény, visszavonult, finom művészlélek volt, rajztanárságának tanúi jobban ismerték s emlékeznek rá, mint a művészeti élet szereplői. Munkásságáról nem jelent meg monografikus feldolgozás. Hagyatéka a gyergyószentmiklósi ''Karácsony János Galériába'' került. A múzeumban található Karácsony János képek a festő emlékét őrzik, a szülőföldhöz kapcsolódó kötöttséget tárják fel. |
Egész akvarellfestői pályája egyetlen tájegység, a [[Gyergyói-medence]] ember- és élővilágához kötődik. Szerény, visszavonult, finom művészlélek volt, rajztanárságának tanúi jobban ismerték s emlékeznek rá, mint a művészeti élet szereplői. Munkásságáról nem jelent meg monografikus feldolgozás. Hagyatéka a gyergyószentmiklósi ''Karácsony János Galériába'' került. A múzeumban található Karácsony János képek a festő emlékét őrzik, a szülőföldhöz kapcsolódó kötöttséget tárják fel. |
A lap 2010. június 3., 00:32-kori változata
Karácsony János (Gyergyószentmiklós, 1899. július 27. – Gyergyószentmiklós, 1974. május 31.) festőművész, tanár.
Életpályája
Gimnáziumi éveit Szamosújváron töltötte. Frontszolgálat, hadifogság, gyári munka után (1931) beiratkozott a nagybányai festőiskolába, ahol Ziffer Sándor tanítványa volt.
1945 - 1959 között Gyergyószentmiklós Elméleti Líceumának rajztanára. Legismertebb alkotásaiból: Gyimes völgye, Maros mente, Széltörés, Fűzfák, Őszi hangulat, Both vára, Önarckép. Kiállított Gyergyószentmiklóson, Budapesten, Nagybányán, Szatmáron, Kolozsvárt, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában.
Egész akvarellfestői pályája egyetlen tájegység, a Gyergyói-medence ember- és élővilágához kötődik. Szerény, visszavonult, finom művészlélek volt, rajztanárságának tanúi jobban ismerték s emlékeznek rá, mint a művészeti élet szereplői. Munkásságáról nem jelent meg monografikus feldolgozás. Hagyatéka a gyergyószentmiklósi Karácsony János Galériába került. A múzeumban található Karácsony János képek a festő emlékét őrzik, a szülőföldhöz kapcsolódó kötöttséget tárják fel.
Forrás
- Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
- Székelyföld Kulturális Folyóirat
- Gyergyó neves emberei (I. kötet, Gyergyószentmiklós, 2008)