Szabó Dávid (nyelvújító)

Barczafalvi Szabó Dávid (Bodrogkeresztúr, 1752 körül – Sárospatak, 1828. március 20.) tanár, író.

Élete

Tanult Sárospatakon, ahol az akadémiai tanfolyamot 1770. január 20-án kezdte és 1783-ban végezte el. Ezután egy ideig Pozsonyban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat Németországban és Belgiumban, ahonnan 1790-ben hazájába visszatérve, 1791. január 26-án Sárospatakra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve Göttingenbe ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét 1792. május 1-jén foglalta el, s tantárgyait magyarul adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. 1802. július 16-án a kollégium rektorának választották meg. 1805. július 16-án hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon. Híres szógyártó volt. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban.

Munkái

1. Szigvart klastromi története. Németből ford. Pozsony, 1787. Két darab. (Mindkét darab végén új szavak tárával. Kazinczy Ferenc a Szigvartnak sokat csúfolt nyelvét a túlzó purizmus paródiájának sejteti.)
2. Dissertatio inauguralis multiplicibus scientiarum naturalium in omni vita utilitatibus. Ugyanott, 1792. (Tanári székfoglaló.)
3. A tudományok magyarúl. Ugyanott, 1792.

Szerkesztette Szacsvai előtt és Révai után a pozsonyi Magyar Hirmondót (1784. május, június és 1786. június 21. - december 30.)

A Szegedi Híradó (1877, 291. sz.) egy levelét közli Dugonicshoz 1789-ből. A magyar tudós akadémiához 39 népdalt küldött be népdalgyűjteménye számára.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  

Külső hivatkozások

• A legerőszakosabb nyelvújító halála (National Geographic Magyarország, 2008. március 20.