„Müon” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ga:Múón |
a Bot: következő hozzáadása: nds:Myon |
||
75. sor: | 75. sor: | ||
[[ml:മ്യൂഓൺ]] |
[[ml:മ്യൂഓൺ]] |
||
[[ms:Muon]] |
[[ms:Muon]] |
||
[[nds:Myon]] |
|||
[[nl:Muon]] |
[[nl:Muon]] |
||
[[no:Myon]] |
[[no:Myon]] |
A lap 2010. június 1., 22:23-kori változata
A müon az elektron nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második részecskecsaládból. Elemi részecske, azon belül a leptonok közé soroljuk.
Töltés | |
Nyugalmi tömeg | |
Nyugalmi energia | |
Mágneses momentum | 4,490 447 99(40)⋅10-26 J T-1 |
Spin | 1/2 (fermion) |
Élettartam | 2,2 · 10-6 s |
g-faktor | -2,002 331 8396(12) |
Bomlása:
müon → elektron + müonneutrínó + antielektronneutrínó
antimüon → pozitron + antimüonneutrínó + elektronneutrínó
Müonos atomok
A müon volt az első olyan elemi részecske, amely nem volt megtalálható a közönséges atomban. A negatív müonok mégis helyettesíteni tudják az elektronokat a közönséges atomokban, úgynevezett müonos atomokat hozva létre. Ezek az atomok viszont kisebbek, mint a nekik megfelelő elektronos atomok, mivel a perdületmegmaradás értelmében a nehezebb müonnak közelebb kell keringenie az atommaghoz, mint a könnyebb elektronnak.
A pozitív müon, ha megáll a közönséges anyagban, képes összekapcsolódni egy elektronnal, és müóniumot (Mu) hoz létre, melyben a müon játssza el az atommag szerepét.
Története
1937-ben Carl David Anderson, Neddermeyer, Street és Stevenson fedezte fel a kozmikus sugárzásban.
Az a tény, hogy a kozmikus sugárzásban keletkező müon rövid élettartama ellenére is eléri a földfelszínt, a speciális relativitáselmélet által megjósolt idődilatáció egyik bizonyítéka. A tengerszinten átlagosan 200 müont lehet mérni négyzetméterenként és másodpercenként Németországban. (Valószínűleg nálunk is hasonló érték lehet.)