„Mohos-tőzegláp” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Növényzet: kisebb formai javítások |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{coor title d|46.1341|N|25.9056|E|type:landmark}} |
{{coor title d|46.1341|N|25.9056|E|type:landmark}} |
||
[[ |
[[Fájl:Mohos Peat Bog 1.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Tószem a Mohos-tőzeglápban]] |
||
A '''Mohos-tőzegláp''' a [[Csomád-hegység]] egyik [[kráter]]maradványában fekszik 1050 méter magasságban, [[Hargita megye|Hargita megyében]]. Átmérője 800 méter, területe 80 [[hektár]]. A [[tőzeg]] vastagsága 10 m, mennyisége 3 millió köbméter. |
A '''Mohos-tőzegláp''' a [[Csomád-hegység]] egyik [[kráter]]maradványában fekszik 1050 méter magasságban, [[Hargita megye|Hargita megyében]]. Átmérője 800 méter, területe 80 [[hektár]]. A [[tőzeg]] vastagsága 10 m, mennyisége 3 millió köbméter. |
||
==Kialakulása== |
==Kialakulása== |
||
[[ |
[[Fájl:Drosera-rotundifolia.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Kereklevelű harmatfű]] ]] |
||
Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A tó eltűnése az [[Olt]]ba folyó Veres-patak regresszív [[erózió]]jának és a hordalékfölddel való feltöltődésének tulajdonítható. |
Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A tó eltűnése az [[Olt]]ba folyó Veres-patak regresszív [[erózió]]jának és a hordalékfölddel való feltöltődésének tulajdonítható. |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
Itt található [[Erdély]] egyetlen, [[jégkorszak]]ból visszamaradt [[húsevő növény]]e, a [[kereklevelű harmatfű]] ''(Drosera rotundifolia)''. A Mohosban élő, jégkorszakbeli növények szigorúan védettek. További növényfajok: [[tarka tőzegmoha]], [[erdei fenyő]], [[mámorka]], [[vörös áfonya]], [[fekete áfonya]]. A tőzegláp és a [[Szent Anna-tó]] területén alakították ki a [[Mohos Természetvédelmi Terület]]et. |
Itt található [[Erdély]] egyetlen, [[jégkorszak]]ból visszamaradt [[húsevő növény]]e, a [[kereklevelű harmatfű]] ''(Drosera rotundifolia)''. A Mohosban élő, jégkorszakbeli növények szigorúan védettek. További növényfajok: [[tarka tőzegmoha]], [[erdei fenyő]], [[mámorka]], [[vörös áfonya]], [[fekete áfonya]]. A tőzegláp és a [[Szent Anna-tó]] területén alakították ki a [[Mohos Természetvédelmi Terület]]et. |
||
[[ |
[[Fájl:Mohos tőzegláp, tőzegáfonya.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Tőzegáfonya]]. A Mohos-tőzegláp egy pici részlete]] |
||
==Források== |
==Források== |
||
A lap 2010. április 14., 04:55-kori változata
é. sz. 46,1341°, k. h. 25,9056°
A Mohos-tőzegláp a Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban, Hargita megyében. Átmérője 800 méter, területe 80 hektár. A tőzeg vastagsága 10 m, mennyisége 3 millió köbméter.
Kialakulása
Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A tó eltűnése az Oltba folyó Veres-patak regresszív eróziójának és a hordalékfölddel való feltöltődésének tulajdonítható.
Növényzet
Itt található Erdély egyetlen, jégkorszakból visszamaradt húsevő növénye, a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). A Mohosban élő, jégkorszakbeli növények szigorúan védettek. További növényfajok: tarka tőzegmoha, erdei fenyő, mámorka, vörös áfonya, fekete áfonya. A tőzegláp és a Szent Anna-tó területén alakították ki a Mohos Természetvédelmi Területet.
Források
- Hargita megye útikönyve (Csíkszereda, 1973)
- O. Udriste: Tusnad (Meridiane könyvkiadó, Bukarest, 1967)
Külső hivatkozások
.svg){kind=small}