„Kőzetliszt” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Keletkezése: linkjav |
a linkjav |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
A '''kőzetliszt''' vagy '''aleurit''' a törmelékes üledékek az agyag és a homok közé eső méretű szemcsékből álló része. Mérethatárait a különféle osztályozó rendszerek eléggé sokféleképpen szabják meg. |
A '''kőzetliszt''' vagy '''aleurit''' a törmelékes üledékek az agyag és a homok közé eső méretű szemcsékből álló része. Mérethatárait a különféle osztályozó rendszerek eléggé sokféleképpen szabják meg. |
||
== Szemcseméret-tartományok == |
|||
A kőzetliszt méret gyakorlatilag a törmelékes aprózódás alsó határa; az ennél kisebb szemcsék már zömmel [[agyagásvány]]okból állnak — az az üledék, amelyben azok vannak többségben, az [[agyag]]. Ezen az alapon, amit azonban nem minden szerző fogad el, a kőzetliszt szemcsék mérettartományának alsó határa viszonylag objektív lehetne — itt a „viszonylag” azt jelenti, hogy ez egyes szerzők nem túl különbözően szabnák meg. A különböző [[szedimentológia]]i rendszerekben, illetve társtudományokban azonban a |
A kőzetliszt méret gyakorlatilag a törmelékes aprózódás alsó határa; az ennél kisebb szemcsék már zömmel [[agyagásvány]]okból állnak — az az üledék, amelyben azok vannak többségben, az [[agyag]]. Ezen az alapon, amit azonban nem minden szerző fogad el, a kőzetliszt szemcsék mérettartományának alsó határa viszonylag objektív lehetne — itt a „viszonylag” azt jelenti, hogy ez egyes szerzők nem túl különbözően szabnák meg. A különböző [[szedimentológia]]i rendszerekben, illetve társtudományokban azonban a |
||
* 0,002 mm, |
* 0,002 mm, |
||
7. sor: | 8. sor: | ||
* 0,005 mm, |
* 0,005 mm, |
||
* 0,01 mm |
* 0,01 mm |
||
alsó mérethatárral egyaránt találkozhatunk. E bizonytalanság oka, hogy az agyagásványok gyakran aggregátumokba állnak össze, és az ilyen agyagásvány-aggregátumok mérete gyakran eléri a 0,05 mm-t. A kőzetliszt- és [[agyag]]szemcsék együttes megjelenése, kémiai üledékekbe keveredése a keverékkőzetek igen változatos sorozatait hozza létre. A kőzetlisztet és az agyagot együtt [[pélit]]nek nevezzük; pélites üledékekből keletkeztek a Föld leggyakoribb [[üledékes |
alsó mérethatárral egyaránt találkozhatunk. E bizonytalanság oka, hogy az agyagásványok gyakran aggregátumokba állnak össze, és az ilyen agyagásvány-aggregátumok mérete gyakran eléri a 0,05 mm-t. A kőzetliszt- és [[agyag]]szemcsék együttes megjelenése, kémiai üledékekbe keveredése a keverékkőzetek igen változatos sorozatait hozza létre. A kőzetlisztet és az agyagot együtt [[pélit]]nek nevezzük; pélites üledékekből keletkeztek a Föld leggyakoribb [[Üledékes kőzetek|üledékes kőzetei]]. |
||
A kőzetlisztnél nagyobb szemcséket nevezzük [[homok]]nak. A homok és a kőzetliszt ásványtanilag azonos, csak a szemcsék mérete tér el. Mivel e két kategória mérethatára nagyrészt szubjektív, az egyes, elfogadottabb rendszerekben alábbi méretekkel találkozhatunk: |
A kőzetlisztnél nagyobb szemcséket nevezzük [[homok]]nak. A homok és a kőzetliszt ásványtanilag azonos, csak a szemcsék mérete tér el. Mivel e két kategória mérethatára nagyrészt szubjektív, az egyes, elfogadottabb rendszerekben alábbi méretekkel találkozhatunk: |
A lap 2010. január 4., 11:34-kori változata
A kőzetliszt vagy aleurit a törmelékes üledékek az agyag és a homok közé eső méretű szemcsékből álló része. Mérethatárait a különféle osztályozó rendszerek eléggé sokféleképpen szabják meg.
Szemcseméret-tartományok
A kőzetliszt méret gyakorlatilag a törmelékes aprózódás alsó határa; az ennél kisebb szemcsék már zömmel agyagásványokból állnak — az az üledék, amelyben azok vannak többségben, az agyag. Ezen az alapon, amit azonban nem minden szerző fogad el, a kőzetliszt szemcsék mérettartományának alsó határa viszonylag objektív lehetne — itt a „viszonylag” azt jelenti, hogy ez egyes szerzők nem túl különbözően szabnák meg. A különböző szedimentológiai rendszerekben, illetve társtudományokban azonban a
- 0,002 mm,
- 0,0039 mm,
- 0,005 mm,
- 0,01 mm
alsó mérethatárral egyaránt találkozhatunk. E bizonytalanság oka, hogy az agyagásványok gyakran aggregátumokba állnak össze, és az ilyen agyagásvány-aggregátumok mérete gyakran eléri a 0,05 mm-t. A kőzetliszt- és agyagszemcsék együttes megjelenése, kémiai üledékekbe keveredése a keverékkőzetek igen változatos sorozatait hozza létre. A kőzetlisztet és az agyagot együtt pélitnek nevezzük; pélites üledékekből keletkeztek a Föld leggyakoribb üledékes kőzetei.
A kőzetlisztnél nagyobb szemcséket nevezzük homoknak. A homok és a kőzetliszt ásványtanilag azonos, csak a szemcsék mérete tér el. Mivel e két kategória mérethatára nagyrészt szubjektív, az egyes, elfogadottabb rendszerekben alábbi méretekkel találkozhatunk:
- 0,02 mm,
- 0,05 mm,
- 0,06 mm,
- 0,063 mm,
- 0,1 mm.
Hidraulikai megfontolásokból a földtanban a legtöbb szerző a 0,002 mm alsó és a 0,06 mm felső határt fogadja el.
Mivel e mérettartomány meglehetősen tág (a szemcseméret fölső határa legalább tízszerese az alsónak), a kőzetliszt kategóriát az egyes rendszerek további 3-4 alkategóriára bontják, és szemcseméret szerint megkülönböztetik a
- durva,
- középszemű,
- finomszemű,
- (nagyon finomszemű)
kőzetliszt tartományokat.
A Magyarországon, a földtanban leggyakrabban használt felosztás a kőzetliszt méretű szemcséket két méretkategóriára bontja:
- 0,06–0,02 mm – durva kőzetliszt,
- 0,02–0,002 mm – finom kőzetliszt.
Keletkezése
A szélfútta anyagból lerakódó és zömmel kőzetliszt méretű szemcsékből álló kőzet a lösz; a vízből kiülepedő kőzetlisztet iszapnak nevezzük. Az iszapok kötöttsége szerint megkülönböztetjük a vízben széteső, laza aleuritot az erősebben kötött, tömör aleurolittól.
Források
- Balogh Kálmán et al., 1991: Szedimentológia II. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 181-182.