„Kettőshangzó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ko:이중모음 |
a Bot: következő módosítása: pl:Dyftong; kozmetikai változtatások |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
== A valódi kettőshangzók == |
== A valódi kettőshangzók == |
||
A valódi kettőshangzók mindig egy igen röviden ejtett zártabb magánhangzóból (ún. ''félhangzó'', a leggyakrabban [j] vagy [w]), valamint egy valódi szótagalkotó nyíltabb magánhangzóból állnak. A diftongust alkotó magánhangzók sorrendje szerint megkülönböztetünk emelkedő, illetve ereszkedő kettőshangzót. Az emelkedő kettőshangzóban a félhangzót alkotó zártabb magánhangzó áll az első helyen, majd a szótagot alkotó nyíltabb magánhangzó; az ereszkedő kettőshangzó esetében a sorrend fordított. |
A valódi kettőshangzók mindig egy igen röviden ejtett zártabb magánhangzóból (ún. ''félhangzó'', a leggyakrabban [j] vagy [w]), valamint egy valódi szótagalkotó nyíltabb magánhangzóból állnak. A diftongust alkotó magánhangzók sorrendje szerint megkülönböztetünk emelkedő, illetve ereszkedő kettőshangzót. Az emelkedő kettőshangzóban a félhangzót alkotó zártabb magánhangzó áll az első helyen, majd a szótagot alkotó nyíltabb magánhangzó; az ereszkedő kettőshangzó esetében a sorrend fordított. |
||
*Emelkedő kettőshangzók például: ''ea, ia, ie, ua, ue, uo'' stb. |
* Emelkedő kettőshangzók például: ''ea, ia, ie, ua, ue, uo'' stb. |
||
*Ereszkedő kettőshangzókra példa: ''ae, ai, au, ei, eu, oi'' stb. |
* Ereszkedő kettőshangzókra példa: ''ae, ai, au, ei, eu, oi'' stb. |
||
A kettőshangzók sok [[indoeurópai nyelv]]re jellemzőek (mint a [[germán nyelvek]], a [[Latin nyelv|latin]] és az [[újlatin nyelvek]], vagy az [[Görög nyelv|ógörög]]), de számos más nyelvben is előfordulhatnak (például [[Finn nyelv|finn]]). A [[Magyar nyelv|magyarban]] eredetileg nincsenek kettőshangzók, csupán az ''au'' és ''eu'' fordul elő ebben a minőségben, néhány görög–latin eredetű szavunkban ''(autó, Európa)''. |
A kettőshangzók sok [[indoeurópai nyelv]]re jellemzőek (mint a [[germán nyelvek]], a [[Latin nyelv|latin]] és az [[újlatin nyelvek]], vagy az [[Görög nyelv|ógörög]]), de számos más nyelvben is előfordulhatnak (például [[Finn nyelv|finn]]). A [[Magyar nyelv|magyarban]] eredetileg nincsenek kettőshangzók, csupán az ''au'' és ''eu'' fordul elő ebben a minőségben, néhány görög–latin eredetű szavunkban ''(autó, Európa)''. |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
{{VNY}} |
{{VNY}} |
||
*[http://buscon.rae.es/draeI/SrvltConsulta?TIPO_BUS=3&LEMA=diptongo Diptongo] – [[Diccionario de la lengua española|DRAE]] |
* [http://buscon.rae.es/draeI/SrvltConsulta?TIPO_BUS=3&LEMA=diptongo Diptongo] – [[Diccionario de la lengua española|DRAE]] |
||
*[http://buscon.rae.es/draeI/SrvltConsulta?TIPO_BUS=3&LEMA=triptongo Triptongo] – [[Diccionario de la lengua española|DRAE]] |
* [http://buscon.rae.es/draeI/SrvltConsulta?TIPO_BUS=3&LEMA=triptongo Triptongo] – [[Diccionario de la lengua española|DRAE]] |
||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
*[[Digráf|Kettősbetű]] (a kiejtéstől függetlenül két ''betűjegy'' együttese) |
* [[Digráf|Kettősbetű]] (a kiejtéstől függetlenül két ''betűjegy'' együttese) |
||
{{Link FA|als}} |
{{Link FA|als}} |
||
53. sor: | 53. sor: | ||
[[nn:Diftong]] |
[[nn:Diftong]] |
||
[[no:Diftong]] |
[[no:Diftong]] |
||
[[pl: |
[[pl:Dyftong]] |
||
[[pt:Ditongo]] |
[[pt:Ditongo]] |
||
[[ro:Diftong]] |
[[ro:Diftong]] |
A lap 2009. november 24., 18:54-kori változata
Kettőshangzónak, kettős magánhangzónak vagy diftongusnak nevezzük két magánhangzó elemeire bonthatatlan, egy szótagban kiejtett kapcsolatát. A kiejtés szempontjából megkülönböztetünk valódi kettőshangzókat, illetve írásban egy hangot jelölő magánhangzó-kapcsolatokat. A kettőshangzók elemeire írásban sem bonthatók. A kettőshangzó ellentétje a hangrés (hiátus), vagyis amikor két egymás melletti magánhangzó két különböző szótaghoz tartozik.
A valódi kettőshangzók
A valódi kettőshangzók mindig egy igen röviden ejtett zártabb magánhangzóból (ún. félhangzó, a leggyakrabban [j] vagy [w]), valamint egy valódi szótagalkotó nyíltabb magánhangzóból állnak. A diftongust alkotó magánhangzók sorrendje szerint megkülönböztetünk emelkedő, illetve ereszkedő kettőshangzót. Az emelkedő kettőshangzóban a félhangzót alkotó zártabb magánhangzó áll az első helyen, majd a szótagot alkotó nyíltabb magánhangzó; az ereszkedő kettőshangzó esetében a sorrend fordított.
- Emelkedő kettőshangzók például: ea, ia, ie, ua, ue, uo stb.
- Ereszkedő kettőshangzókra példa: ae, ai, au, ei, eu, oi stb.
A kettőshangzók sok indoeurópai nyelvre jellemzőek (mint a germán nyelvek, a latin és az újlatin nyelvek, vagy az ógörög), de számos más nyelvben is előfordulhatnak (például finn). A magyarban eredetileg nincsenek kettőshangzók, csupán az au és eu fordul elő ebben a minőségben, néhány görög–latin eredetű szavunkban (autó, Európa).
A történeti kettőshangzók
Hagyományosan szintén kettőshangzónak szokás hívni az írásban egy hangot jelölő magánhangzó-csoportokat. Ezek e jellemzőjük miatt írásban elválaszthatatlanok, ugyanakkor valójában nem kettőshangzók, mivel a kiejtésben egyetlen hangként valósulnak meg. Mindazonáltal ezek a diftongusok a legtöbb esetben nyelvtörténetileg valódi kettőshangzók voltak valamikor, amit az írásképük is tükröz. A latin nyelvben például az ae és oe csoportokat a modern kiejtés szerint e-nek illetve rövid é-nek olvassuk, amelyek már a kései latin kiejtést tükrözik, pedig – a restituált kiejtés szerint – egykor valódi kettőshangzókat (ai, oi) jelöltek.
A hármashangzó (triftongus)
Bizonyos nyelvekben hármashangzók vagy triftongusok is előfordulnak. Ezek a kettőshangzókhoz hasonló magánhangzó-kapcsolatok, tőlük mindössze annyiban térnek el, hogy képzésükben három magánhangzó – két zártabb (félhangzó) és egy szótagalkotó, ún. központi magánhangzó – vesz részt egy szótagot alkotva. Hármashangzót találunk például az Uruguay szóban, ahol a v-szerűen ejtett u és a j-nek ejtett y félhangzók, a szótagalkotó központi magánhangzó pedig az a.
Források
- A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973
- Diptongo – DRAE
- Triptongo – DRAE
Lásd még
- Kettősbetű (a kiejtéstől függetlenül két betűjegy együttese)