Cigányok az 1956-os forradalomban

Az 1956-os forradalomban számos roma harcolt a szovjet megszállók ellen, közülük sokan életüket adták vagy megsebesültek a magyar szabadságért. A jelenleg (2008.) is folyó kutatásuk szerint a felkelők 3-5%-a lehetett roma származású, oláhcigányok és magyarcigányok vegyesen. Ez az arány nagyjából megfelel az az akkori Budapest etnikai arányainak. A téma kutatását több tényező nehezíti:

• az akkori túlélők egyre kevesebben vannak
• írásos dokumentumok gyakorlatilag csak a megtorlásról vannak, akik ezt el tudták kerülni nem szerepelnek levéltárakban
• a dokumentumokban a cigány származás nincs feltüntetve, erre csak egyéb információk alapján lehet következtetni (például név, becenév, fénykép, foglalkozás)

Egyik résztvevő szerint a megtorláskor kb. 15-20 roma fegyveres felkelőt végeztek ki, a többiek emigráltak. Börtönbe egyedül Bizsu került. (Ez természetesen egy szubjektív információ, mely tudományos vizsgálatra szorul.)

A romák 1956-os forradalmi részvétele miatt sok cigányzenésznek bevonták a működési engedélyét. Ezzel nem csak családok egzisztenciáját lehetetlenítették el, hanem a kávéházi cigányzene műfajának felszámolására próbáltak kísérletet tenni.

Néhány név szerint is ismert roma forradalmár:

• Corvin köz:
  • Szabó Ilonka "Kócos" - hősi halált halt
  • Dilinkó Gábor "Bizsu" - börtönre ítélték
• Tűzoltó utca:
  • Fehér Nándor
  • Horváth Aladár
  • Kuti László
• Práter utca:
  • Horváth Károly
  • Radics József
  • Damu János
• Váci út:
  • "Narancs"
  • "Cigány"
  • "Kóró"
• Ferencváros:
  • Való Mátyás "Csoki" - börtönre ítélték
• Szirmai-csoport:
  • Fátyol István
• Vajdahunyad utca:
  • Kóté Sörös József
• Thököly út:
  • Csányi Sándor - kivégezték
• Göndör-csoport:
  • Falusi János
  • Onestyák Sándor "Cigány" - kivégezték
• Budapest (közelebbről nem ismert helyen):
  • Fátyol István - börtönre ítélték (lehet, hogy azonos a fentebbi F. I.-vel?)
  • Kolompár János - kivégezték
• Nyíregyháza:
  • Dandos Gyula
• Kiskunmajsa:
  • Kolompár János - kivégezték (nem azonos a fenti K. J.-vel!)

Börtönvers a megtorlás időszakából

A kis cigány balladája /Vác, 1957., rendőrségi fogda/

A kis cigányt egy éjjel kékre-zöldre verték a részeg, vad pribékek, s hogy már alig volt benne élet, úgy húzták be, s dobták le a földre.

A kis cigányt ápoltuk, borogattuk. A priccsre mindig úgy esett le - újabb veréssel fenyegetve --: abból élt, mit hitünkből néki adtunk.

A kis cigányt sétálni nem engedték. Reszketve várta visszatértünk, s hallgatta bízva, mit beszélünk. És félt, nehogy újra véresre verjék.

A kis cigányt úgy ütötték, hogy köpjön, rólunk, társakról, hazugságot. Kéken, lilán hevert a földön, de nem köpött. S hogy kiutat nem látott:

a kis cigányt mi vágtuk le a rácsról. trikóját hurkolta nyakára. Ez lett a hallgatása ára. A veréstől félt, de nem a haláltól...

Végh Ferenc

Egy személyes történet

Bizsu, az újpesti cigány fiú – polgári nevén Dilinkó Gábor naiv cigány festő, akit II. Erzsébet brit királynő is kitüntetett – négy hónapos terhes barátnőjét keresve keveredett a Corvin közbe. "Valahol bent Pesten csavarogtak, jött a tömeg, harsogták: Aki magyar, velünk tart! Ő velük ment" – emlékszik vissza Bizsu. A saját indíttatásáról ezt mondja: "Annyit tudtam, hogy ruszkik haza! Menjenek haza az idegen katonák, mi ezek ellen harcoltunk. Engem az ideológia abszolút nem érdekelt."

Az élettárs, a tizenhét éves cigánylány, akit Kócos vagy Kócoska néven ismertek a szabadságharcosok, a Corvin-köz egyik parancsnoka lett. Polgári neve Szabó Ilonka volt. A Práter utca végén lőtték agyon, 1956. október 28-án. Emléktáblája van a Corvin közben.

Bizsu, aki akkor 22 éves volt, november 4-én, a szovjetek általános támadásakor sebesült meg, fejlövést, comblövést és tüdőlövést kapott. "Sok cigány harcolt a forradalom alatt. Voltunk a Corvin közben tíz-tizenketten romák. Ám ők mind muzsikus cigányok voltak, nem oláhcigányok" – emlékezett. 2003-ban még élt, Mátyásföldön lakott egy 19 négyzetméteres helyiségben, a volt szovjet laktanya területén.

Források

• 1956 arcai – Bizsu, az újpesti cigány gyerek
• Hegedűs Sándor: Cigány kronológia, Piliscsaba 2000.

Irodalom

• Kemény István (szerk.): A magyarországi romák (Változó Világ 31., Budapest, 2000)