„Robert Estienne” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Kép:Robert Estienne.jpg|bélyegkép|jobbra|none|<center>Robert Estienne</center>]]
[[Kép:Robert Estienne.jpg|bélyegkép|jobbra|none|<center>Robert Estienne</center>]]
'''Robert Estienne''', latinosan '''Stephanus''' ([[Párizs]], 1503 - 1559) klasszikus műveket kiadó nyomdász. Apja, [[Henri Estienne]] (Henricus Stephanus) alapította meg családi nyomdájukat Párizsban, [[1502]] körül.
'''Robert Estienne''', latinosan '''Stephanus''' ([[Párizs]], 1503 - 1559) klasszikus műveket kiadó nyomdász. Apja, [[Henri (I.) Estienne]] (Henricus Stephanus) alapította meg családi nyomdájukat Párizsban, [[1502]] körül.


==Családja és foglalkozása==
==Családja és foglalkozása==

A lap 2009. február 11., 10:33-kori változata

Robert Estienne

Robert Estienne, latinosan Stephanus (Párizs, 1503 - 1559) klasszikus műveket kiadó nyomdász. Apja, Henri (I.) Estienne (Henricus Stephanus) alapította meg családi nyomdájukat Párizsban, 1502 körül.

Családja és foglalkozása

Robert 1526-ban lett a vállalkozás feje és megpróbált minden apja által elkezdett kiadói vállalkozást folytatni. Kiadványai címlapján a csak őrá jellemző, közismert kiadói jelvényt (az olajfát) használta. 1527 és 1528-ban adta ki a teljes latin nyelvű bibliát. 1531-ben fejezte be a Dictionarium seu latinae linguae thesaurus címmel írt latin szótárát, mely mérföldkövet jelentett nem csak a latin szótárírásban, hanem általában a nyomdászat történelmében is.

Munkássága

Az általa összeállított első latin-francia szótár
(Párizs, 1531)

I. Ferenc francia király 1539-ben kinevezte a latin és héber nyelvű művek udvari nyomdászává. A király udvarában nagy tiszteletre tett szert. 1540-ben ő lett a görög művek nyomdásza is. 1541-ben megbízták, hogy Claude Garamond görög betűivel nyomtatott könyveket szállítson a királyi könyvtárnak. Számos ókori görög és római szerző írásának első kiadását is sajtó alá rendezte. Ezeken kívül számtalan iskolai tankönyv hagyta el műhelyét.

A Sorbonne teológusainak ellenségessége miatt Robert Estienne 1550-ben, Párizsból Genfbe kényszerült költözni. A család párizsi nyomdáját öccse, Charles vitte tovább, aki főleg íróként szerzett magának hírnevet Franciaországban. Robert Estienne Genfben kinyomtatott könyvei közül talán a leghíresebb az 1551-ben megjelent görög nyelvű Ótestamentuma, amelyben először jelent meg a szöveg ma is használt, versek szerinti tagolása.


Technikailag fejlett nyomdája a legigényesebb vásárlók igényeit is kielégítette. Ő maga is művelt ember volt, képzett filológusként magas szinten ismerte a latin nyelvet. Sikeres kiadványait sokan másolták, utánozták.

Források