„Szlovákiai görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
:''bővebben lásd a [[Ruszin Görög Katolikus Egyház]] cikknél.'' |
:''bővebben lásd a [[Ruszin Görög Katolikus Egyház]] cikknél.'' |
||
[[1646]]-ban a [[ruszinok]] ( |
[[1646]]-ban a [[ruszinok]] (rutének) az [[Ungvári Unió]]ban kimondták egyesülésüket Rómával. A mai Szlovák és [[Magyar Görög Katolikus Egyház]] hívei is lényegében egykori ruszinokból kerültek ki. Ez alól csak a későbbiekben csatlakozott néhány település képez kivételt. A [[Magyar Királyság]]ban nem voltak külön részegyházaik a [[magyarok]]nak, [[szlovákok]]nak és a ruszinoknak. A [[ruszinok]] nemzetiségi öntudata már a [[18. század|18.]]-[[19. század]]ban sem volt erős, ennek következtében erősen elszlovákosodtak vagy elmagyarosodtak. |
||
=== [[1918]] után === |
=== [[1918]] után === |
||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
**[[Kassai Görög Katolikus Egyházmegye|Kassai Eparchia]] |
**[[Kassai Görög Katolikus Egyházmegye|Kassai Eparchia]] |
||
Az új egyházmegyei felosztás ellenérzéseket váltott ki a szlovákiai magyar kisebbségen kívül a [[ruszinok|rutén]] kisebbségből is. Míg a magyarok a latin rítusú egyházmegyék elrendezését és magyar püspök hiányát kifogásolják, addig a [[ruszinok| |
Az új egyházmegyei felosztás ellenérzéseket váltott ki a szlovákiai magyar kisebbségen kívül a [[ruszinok|rutén]] kisebbségből is. Míg a magyarok a latin rítusú egyházmegyék elrendezését és magyar püspök hiányát kifogásolják, addig a [[ruszinok|rutének]] elsősorban azt, hogy az [[1950]]-es évek óta fennálló állapoton (ettől fogva nem tartanak ruszin nyelvű görög katolikus istentiszteletet) nem kívánnak változtani. Az [[Eperjesi Görög Katolikus Főegyházmegye]] elutasítja a ruszinok ezen kérését.<ref>[http://aktualne.centrum.sk/domov/zdravie-skolstvo-spolocnost/clanek.phtml?id=227335 Cikk a rutének kéréseiről] {{rövidnyelv|szlovák}}</ref> |
||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
A lap 2008. december 14., 17:28-kori változata
A Szlovákiai Görög Katolikus Egyház bizánci rítusú katolikus egyház Szlovákiában Rómával egységben. CNEWA (Katolikus Közel-Kelet Jóléti Társaság) statisztkái alapján 2005-ben 225 000 hívő tartozott az egyházhoz.
Felépítése
A szlovákiai görög katolikus egyháztartomány:
Szlovákián kívül található szlovák görög katolikus egyház a Torontói Szlovák Eparchia (közvetlenül a Szentszék alá rendelve).
Története
1918-ig
- bővebben lásd a Ruszin Görög Katolikus Egyház cikknél.
1646-ban a ruszinok (rutének) az Ungvári Unióban kimondták egyesülésüket Rómával. A mai Szlovák és Magyar Görög Katolikus Egyház hívei is lényegében egykori ruszinokból kerültek ki. Ez alól csak a későbbiekben csatlakozott néhány település képez kivételt. A Magyar Királyságban nem voltak külön részegyházaik a magyaroknak, szlovákoknak és a ruszinoknak. A ruszinok nemzetiségi öntudata már a 18.-19. században sem volt erős, ennek következtében erősen elszlovákosodtak vagy elmagyarosodtak.
1918 után
feketével vannak jelölve az önálló egyházközségek
narancssárgával azon helyek, melyeken liturgiát tartanak, de nem önállóak
halványkékkel a jövőben kialakítandó új egyházközségek
Az egyházakkal kapcsolatos problémákat az első világháború hozta meg. Mindkét egykori ruszin görög katolikus püspökség (Eperjes, Munkács) is csehszlovák uralom alá került. A Csehszlovák Köztársaság megnehezítette a katolikusok életét. Novák István eperjesi püspököt a legtöbb latin rítusú püspökhöz hasonlóan kitagadták. Helyére csak 1927-ben neveztek ki új püspököt Gojdics Péter Pál személyében. Addig Russnák Miklós és Nyáradi Dénes végeztek adminisztrátori feladatokat. A csehszlovák hatalom azonban szívesebben ápolt jó kapcsolatokat az ortodox kereszténységgel, mint a katolikusokkal. Így a görög katolikus híveket arra buzdították, hogy utasítsák el az uniót Rómával. A mozgalom nem ért el nagy sikert, de ez volt az első komoly támadás a görög katolikus egyház ellen. XI. Pius pápa 1937. szeptember 2-án Ad ecclesiastici regiminis incrementum apostoli bullájában megszünteti az eperjesi és munkácsi püspökség függését a magyar egyházmegyéktől és közvetlenül a Szentszék alá rendeli őket. A második világháború után Munkácsot a Szovjetunióhoz csatolják. Csehszlovákiában csak az eperjesi püspökség marad meg a görög katolikusok igazgatására. 1950. áprilisában összehívják az eperjesi "Szobort" (gyűlés), melyen a kommunista hatóságok felszámolják a görög katolikus egyházat és minden vagyonát a Moszkvai Pátriarchátus által képviselt görög keleti egyház veszi át. A görög katolikusok legnagyobb része ezt elutasította. Két legfőbb képviselőjüket boldog Gojdics Péter Pált és boldog Hopko Vazult letartózatták. Enyhülést csak 1968 hozott, amikor újra engedélyezték a görög katolikus egyházat. Ingatlanjait azonban nem kapta vissza, közösen használhatta a ortodox egyházzal. A meglévő 292 egyháközség közül 205 támogatta a Rómával való unió visszaállítását. Ezt a változás aztán a szovjet invázió után is megmaradt. 1980. október 13-án II. János Pál pápa létrehozta a Torontói Szlovák Eparchiát, melyet a Torontói Ukrán Görög Katolikus Eparchiától különített el. A rendszerváltozás után az egyház helyzete javult, bár birtokait csak 1993-ban kapta vissza. Ezután a templomok közös használatát felszámolták és a ortodox híveket kiutasították a templomokból. Csehszlovákia szétválásával Csehországban maradt mintegy 9 000 hívő, akik számára 1996-ban apostoli exarchátust hozott létre II. János Pál pápa. 1997-ben II. János Pál pápa apostoli exarchátust hozott létre kassán Kassai Görög Katolikus Exarchátus néven. 2008. január 30-án XVI. Benedek pápa megalapította a pozsonyi székhelyű görög katolikus püspökséget, ezzel egyidőben egyházmegyei rangra emelte a kassai apostoli exarchátust és az addigi eperjesi görög katolikus püspökséget érsekséggé emelte, így létrejött a szlovákiai görög katolikus egyháztartomány, mely az előbbi három egyházmegyéből áll.
A szlovákiai görög katolikus egyháztartomány:
Az új egyházmegyei felosztás ellenérzéseket váltott ki a szlovákiai magyar kisebbségen kívül a rutén kisebbségből is. Míg a magyarok a latin rítusú egyházmegyék elrendezését és magyar püspök hiányát kifogásolják, addig a rutének elsősorban azt, hogy az 1950-es évek óta fennálló állapoton (ettől fogva nem tartanak ruszin nyelvű görög katolikus istentiszteletet) nem kívánnak változtani. Az Eperjesi Görög Katolikus Főegyházmegye elutasítja a ruszinok ezen kérését.[1]