„Domborzat” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kozmetikai javítások |
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például (2) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás|2007 májusából}} |
{{nincs forrás|2007 májusából}} |
||
A '''domborzat''' vagy '''(föld)felszín''' [[természetföldrajz]]i fogalom, egy [[bolygó]] szilárd kérgének ([[litoszféra]]) és vízburkának ([[hidroszféra]]) felülete, amely a [[Föld]] esetében a levegőburokkal ([[atmoszféra]]) érintkezik. A domborzat leginkább vertikális tagolódásában ragadható meg, ezért alapfogalma a [[tengerszint feletti magasság]]. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a [[földtörténeti korok]]ban folyamatosan változó domborzati elemek ([[síkság]], [[domb]], [[hegy]], [[völgy]] stb.) behatóbb vizsgálatával a [[geomorfológia]] foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a [[biotikus környezet|biotikus]] ( |
A '''domborzat''' vagy '''(föld)felszín''' [[természetföldrajz]]i fogalom, egy [[bolygó]] szilárd kérgének ([[litoszféra]]) és vízburkának ([[hidroszféra]]) felülete, amely a [[Föld]] esetében a levegőburokkal ([[atmoszféra]]) érintkezik. A domborzat leginkább vertikális tagolódásában ragadható meg, ezért alapfogalma a [[tengerszint feletti magasság]]. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a [[földtörténeti korok]]ban folyamatosan változó domborzati elemek ([[síkság]], [[domb]], [[hegy]], [[völgy]] stb.) behatóbb vizsgálatával a [[geomorfológia]] foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a [[biotikus környezet|biotikus]] (például állatföldrajz, mezőgazdaságtan) és az [[abiotikus környezet]]re (például klimatológia, meteorológia) gyakorolt hatását, sőt, maguk a domborzati viszonyok képezik az abiotikus tényezők egy részét. A víz alatti domborzat kutatásával a [[batimetria]] foglalkozik. |
||
{{csonk-dátum|csonk-föld|2007 februárjából}} |
{{csonk-dátum|csonk-föld|2007 februárjából}} |
||
A lap 2008. november 29., 19:37-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 májusából) |
A domborzat vagy (föld)felszín természetföldrajzi fogalom, egy bolygó szilárd kérgének (litoszféra) és vízburkának (hidroszféra) felülete, amely a Föld esetében a levegőburokkal (atmoszféra) érintkezik. A domborzat leginkább vertikális tagolódásában ragadható meg, ezért alapfogalma a tengerszint feletti magasság. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a földtörténeti korokban folyamatosan változó domborzati elemek (síkság, domb, hegy, völgy stb.) behatóbb vizsgálatával a geomorfológia foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a biotikus (például állatföldrajz, mezőgazdaságtan) és az abiotikus környezetre (például klimatológia, meteorológia) gyakorolt hatását, sőt, maguk a domborzati viszonyok képezik az abiotikus tényezők egy részét. A víz alatti domborzat kutatásával a batimetria foglalkozik.
