„Vörös Hadsereg (magyar)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→A kezdetek: Kik állítják? + helyesírás |
a „Magyarország történelme” kategória eltávolítva; „Magyarország 20. századi történelme” kategória gyors hozzáadása (a HotCatet használva) |
||
61. sor: | 61. sor: | ||
==A vezérkar== |
==A vezérkar== |
||
A hadügy vezetésében meglévő viták miatt [[április 4]]-től öttagú hadügyi kollégium vette át a honvédelem irányítását: [[Kun Béla]] ([[KMP]]), [[Fiedler Rezső]] ([[KMP]]), [[Szántó Béla]] ([[MSZDP]]), [[Bőhm Vilmos]] ([[MSZDP]]) és [[Haubrich József]] ([[MSZDP]]) |
A hadügy vezetésében meglévő viták miatt [[április 4]]-től öttagú hadügyi kollégium vette át a honvédelem irányítását: [[Kun Béla]] ([[KMP]]), [[Fiedler Rezső]] ([[KMP]]), [[Szántó Béla]] ([[MSZDP]]), [[Bőhm Vilmos]] ([[MSZDP]]) és [[Haubrich József]] ([[MSZDP]]) |
||
[[Kategória:Magyarország történelme]] |
[[Kategória:Magyarország 20. századi történelme]] |
A lap 2008. július 9., 15:52-kori változata
A Vörös Hadsereg a Magyarországi Tanácsköztársaság hadserege, az első magyar „munkás-paraszt” hadsereg volt. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 25-én rendelte el a Vörös Hadsereg megalakítását.
A kezdetek
Mivel 1919. március 21-én az addigi Honvédelmi Minisztérium átalakult Honvédelmi Népbiztossággá, a honvédelmi népbiztos Pogány József, míg a népbiztos-helyettes Szántó Béla lett
Többen is állítják[forrás?], hogy Pogány József nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, március 24-én alapított egy háromtagú tanácsot (Kun Béla, Bőhm Vilmos és Weltner Jakab személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s ily módon megtölteni a 200000-es megüresedett helyeket. A toborzás megkezdése után napról-napra nőtt a jelentkezők száma, de ebben közrejátszott a tény, hogy az ország elvesztheti a szuverenitását. A szervezési rendelet értelmében a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből (Székely Hadosztály) és a Dunaőrségből álló hadsereget írt elő. A toborzás a hadosztály-parancsnokságokon keresztül történt és a létszámot minden nap jelentették a Hadügyi Népbiztosságon. Április 1-jén az addig toborzottak létszáma összesen 20640 fő volt, az alábbi részletezésben:
Hadosztály | Létszám |
---|---|
budapesti 1. hadosztály | 1655 fő |
budapesti 2. hadosztály | 1661 fő |
budapesti 3. hadosztály | 3275 fő |
győri 4. hadosztály | 2362 fő |
nyíregyházi 5. hadosztály | 2347 fő |
szegedi 6. hadosztály | 1500 fő |
székely különítmény | 7542 fő |
tengerészdandár | 298 fő |
A toborzottak összlétszáma
Dátum | Összlétszám |
---|---|
1919. április 3. | 26449 fő |
1919. április 5. | 29743 fő |
1919. április 10. | 32832 fő |
1919. április 15. | 53524 fő |
Magyarok mellett nagyszámban harcoltak internacionalista gondolkodású oroszok, szlovákok és németek.
A vezérkar
A hadügy vezetésében meglévő viták miatt április 4-től öttagú hadügyi kollégium vette át a honvédelem irányítását: Kun Béla (KMP), Fiedler Rezső (KMP), Szántó Béla (MSZDP), Bőhm Vilmos (MSZDP) és Haubrich József (MSZDP)