„Balassagyarmat” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bevezető átalakítása |
Syp (vitalap | szerkesztései) nem jó adatokat írtam be (kb. 30 évvel korábbról) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Balassagyarmat''' egy [[város]] [[Nógrád megye|Nógrád megyében]], az [[Ipoly]] bal partján, a Nógrádi-medencében. Állandó lakossága |
'''Balassagyarmat''' egy [[város]] [[Nógrád megye|Nógrád megyében]], az [[Ipoly]] bal partján, a Nógrádi-medencében. Állandó lakossága 18 474 fő (2001). Határátkelőhely [[Szlovákia]] felé. A térség kereskedelmi és kulturális központja. |
||
<table border="1" cellpadding="2" cellspacing="0" align="right" width="285px" style="margin: 0 0 1em 2em"> |
<table border="1" cellpadding="2" cellspacing="0" align="right" width="285px" style="margin: 0 0 1em 2em"> |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
* [[Népsűrűség]] |
* [[Népsűrűség]] |
||
</td><td>[[Magyarországon népesség szerint|?. legnépesebb]] |
</td><td>[[Magyarországon népesség szerint|?. legnépesebb]] |
||
* |
* 18 474 fő (2001) |
||
* |
* 636,4 fő/km<sup>2<sup> (2001) |
||
</td></tr> |
</td></tr> |
||
<tr><td>[[Irányítószám]]</td><td>2660</td></tr> |
<tr><td>[[Irányítószám]]</td><td>2660</td></tr> |
A lap 2004. augusztus 31., 18:53-kori változata
Balassagyarmat egy város Nógrád megyében, az Ipoly bal partján, a Nógrádi-medencében. Állandó lakossága 18 474 fő (2001). Határátkelőhely Szlovákia felé. A térség kereskedelmi és kulturális központja.
| ||
Megye | Nógrád | |
Terület
| ?. legnagyobb
| |
Népesség
| ?. legnépesebb
| |
Irányítószám | 2660 | |
körzet hívószám | 35 |
Története
A Gyarmat törzs telephelye a honfoglalás után. Első írásos említése 1244-ből való. A vár az eredetileg a tatárjárás után létesült laktanyából fejlődött ki. A Balassa család birtokában volt, ezt a helynév a XV. századtól tükrözi. 1437-ben kapott mezővárosi jogot. A várat a törökök 1552-ben elfoglalták, az ezt követő visszavívások miatt a környék teljesen elnéptelenedett. A lakosság visszatelepítése csak a XVII. század második felében kezdődött meg. (Az ekkor épült várfal maradványai a Bástya utcában láthatók). 1790-tól a vármegye székhelye. A Vármegyeházán Madách Imre aljegyzőként dolgozott 1842 és 1848 között, majd Mikszáth Kálmán is itt volt hivatalnok 1871 és 1873 között. Trianon óta határváros. 1950 óta Salgótarján a megyeszékhely.
Balassagyarmaton született
- Rózsavölgyi Márk (1789-1848) zeneszerző
- Bérczy Károly (1821-1867) író
Látnivalók
- Palóc Múzeum és Palóc Ház (néprajzi gyűjtemény),
- Csillagház (klasszicista, helytörténeti gyűjtemény)
- Egykori Vármegyeháza (klasszicista, Kasselik Ferenc tervei alapján épült 1832-1835 között),
- Mikszáth Kálmán lakóháza,
- Római katolikus templom (barokk, 1740-1746 között épült),
- Egykori Balassa Szálloda (klasszicista, Petőfi Sándor kétszer is megszállt itt).