„Sebők Éva (költő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8.1 |
Infobox cseréje, kieg. |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a költőről|Sebők Éva (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|a költőről|Sebők Éva (egyértelműsítő lap)}} |
||
{{ |
{{Személy infobox |
||
| típus = író |
|||
|név = Sebők Éva |
|||
| alsablon = {{Személy infobox/Író |
|||
|születési név = |
|||
|típus = író |
|||
|kép = |
|||
|becsukva= |
|||
|képaláírás = |
|||
<!--Élete--> |
|||
|műfaj= [[gyermek- és ifjúsági irodalom]] |
|||
|születési dátum = [[1927]]. [[július 12.]] {{életkor-élő|1927|7|12}} |
|||
⚫ | |||
|születési hely = [[Szeged]] |
|||
⚫ | |||
|halál dátuma = |
|||
⚫ | |||
|halál helye = |
|||
|fő mű= |
|||
|sírhely = |
|||
|kiadó= |
|||
|nemzetiség = |
|||
|díjak= |
|||
|szülei = |
|||
⚫ | |||
|feleség = |
|||
⚫ | |||
|férj = |
|||
}} |
|||
|gyerekek = [[Sebeők János]] (1958) |
|||
|rokonai = |
|||
<!--Munkássága--> |
|||
|írói álnév = |
|||
|műfaj = [[Líra (műnem)|líra]], [[mese]], [[Gyermek- és ifjúsági irodalom|gyermekirodalom]] |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
|fő mű = ''Boholy'' (1975) |
|||
|kiadó = |
|||
|díjak = [[József Attila-díj]] |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
|weboldal = |
|||
|aláírás = |
|||
|megjegyzés = |
|||
|wikicommons = |
|||
}} |
}} |
||
'''Sebők Éva''' ([[Szeged]], [[1927]]. [[július 12.]] –) [[József Attila-díj]]as magyar [[költő]], gyermekíró. Műfordításokat készít [[Cseh nyelv|cseh]], [[Lengyel nyelv|lengyel]] és [[szlovák nyelv]]ből. [[Sebeők János]] író édesanyja. |
'''Sebők Éva''' ([[Szeged]], [[1927]]. [[július 12.]] –) [[József Attila-díj]]as magyar [[költő]], gyermekíró. Műfordításokat készít [[Cseh nyelv|cseh]], [[Lengyel nyelv|lengyel]] és [[szlovák nyelv]]ből. [[Sebeők János]] író édesanyja, [[Sebők György (zongoraművész)|Sebők György]] (1922–1999) zongoraművész húga. |
||
== |
== Életpályája == |
||
Sebők Vilmos (1887–1943) ügyvéd és Krausz Klára (1896–1978) gyermekeként született.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-89QF-QYQZ |title=Szülei házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 647/1921. folyószáma alatt |accessdate=2021-12-03}}</ref> Anyai nagyapja Krausz József (1866–1950) szegedi főorvos volt.<ref>{{Cite journal|title=Az előadói képesség gyökerei Sebők György művészetében|author=Dombi Józsefné|journal=Parlando|volume=45|issue=1|ország=Magyarország|year=2003|url=https://adt.arcanum.com/hu/view/Parlando_2003/?pg=37&layout=s}}</ref><ref>{{Cite news|title=Gyászhír|url=https://adt.arcanum.com/hu/view/Viharsarok_1950_10-12/?pg=389&layout=s|work=Viharsarok|date=1950-12-08|accessdate=2021-12-03|page=6}}</ref> A [[Margarethe hadművelet|német megszállást]] követően zsidó származása miatt édesanyjával együtt deportálták.<ref>{{Cite web |url=https://www.ushmm.org/online/hsv/person_view.php?PersonId=9722956 |title=Sebők Éva |accessdate=2021-12-03 |work=Holocaust Survivors and Victims Database}}</ref> Hazatérése után varrónőként dolgozott, de már gyermekkorától kezdve verseket és meséket írt. 1949-ben pályadíjat nyert egy írásával. 1950 óta az irodalomból él. 1951-ben az [[Magyar Írószövetség|Írószövetség]] ösztöndíjával járt [[Lengyelország]]ban. 1955 és 1957 között egy újabb ösztöndíjat elnyerve tanult filológiát a [[Varsói Egyetem|Varsói Egyetemen]]. Az [[1980-as évek]]től főként költőként tevékenykedik. |
|||
== Művei == |
== Művei == |
||
* ''Felköszöntő'' ( |
* ''Felköszöntő'' (versek, Budapest, 1951) |
||
* ''Volt egyszer egy kisfiú'' ( |
* ''Volt egyszer egy kisfiú'' (mese, 1962) |
||
* ''Mese az állatgyerekekről'' ( |
* ''Mese az állatgyerekekről'' (verses mese, Budapest, 1963) |
||
*''Hangmadár''. Ill. [[Bálint Endre]] (versek, Budapest, 1968) |
|||
* ''Mimóza'' (1970, meseregény) |
|||
* ''Mimóza''. Ill. [[Würtz Ádám]] (meseregény, Budapest, 1970) |
|||
* ''Boholy'' ( |
* ''Boholy'' (meseregény, Budapest, 1975) |
||
* ''Koboldos'' (1978, gyermekversek) |
* ''Koboldos'' (1978, gyermekversek) |
||
* ''Hangmadár'' (1978, mesék) |
|||
* ''Lengyel teakeverék'' (1978, útirajz) |
* ''Lengyel teakeverék'' (1978, útirajz) |
||
* ''Hiszőke'' (1980, gyermekversek) |
* ''Hiszőke'' (1980, gyermekversek) |
||
63. sor: | 47. sor: | ||
* ''Kettős könyv – haikuk és kontemplatívák'' (2005) |
* ''Kettős könyv – haikuk és kontemplatívák'' (2005) |
||
* ''Mibenlét'' (2007) |
* ''Mibenlét'' (2007) |
||
* ''Állatszálloda. Sebők Éva verse''; ill. Réber László; Móra, |
* ''Állatszálloda. Sebők Éva verse''; ill. Réber László; Móra, Budapest, 2008 |
||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
||
* [[Szepes Erika]]: ''Bíborban és feketében az ezredvégen – Sebők Éva mítoszai'' (2003, Széphalom Könyvműhely) |
* [[Szepes Erika]]: ''Bíborban és feketében az ezredvégen – Sebők Éva mítoszai'' (2003, Széphalom Könyvműhely) |
||
== Díjai, elismerései == |
|||
* Kultúrkapcsolatok Intézetének Díja 1951 |
|||
* Odznaka Tysiaclecia [Ezredév Érdemrend] 1966 |
|||
* A Lengyel Kultúráért Érdemérem (1970) |
|||
* ZAIKS-díj (1970, 1988) |
|||
* A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1971) |
|||
* A Kulturális Minisztérium Nívódíja (1979-ben kétszer) |
|||
* Munka Érdemrend ezüst fokozata (1987)<ref>Magyar Közlöny, 1987. augusztus 15. (35. szám)</ref> |
|||
* Fundusz Literatury-díj (1987) |
|||
* Lengyel Népköztársaság arany érdemkeresztje (1987) |
|||
* IRAT-nívódíj (1995) |
|||
* Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997) |
|||
* József Attila-díj (2002)<ref>Kulturális Közlöny, 2002. április 19. (46. évfolyam, 7. szám)</ref> |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{Jegyzetek}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
* {{Pim|69733}} |
|||
* ''Új magyar irodalmi lexikon ''. Főszerk. [[Péter László (irodalomtörténész)|Péter László]]. Budapest, 1994. Akadémiai Kiadó. 3. köt. {{ISBN|9630568071}} |
|||
* {{Új magyar irodalmi lexikon|1}} |
|||
* [http://www.napkut.hu/naput_2008/2008_01/115.htm Pósa Zoltán: ''Költőnek született. Sebők Éva pályaíve''] {{Wayback|url=http://www.napkut.hu/naput_2008/2008_01/115.htm |date=20150623142142 }} = Napút 2008. 1. szám |
* [http://www.napkut.hu/naput_2008/2008_01/115.htm Pósa Zoltán: ''Költőnek született. Sebők Éva pályaíve''] {{Wayback|url=http://www.napkut.hu/naput_2008/2008_01/115.htm |date=20150623142142 }} = Napút 2008. 1. szám |
||
* [http://www.gyermekirodalom.hu/?p=4357 Gyermekirodalom.hu] |
* [http://www.gyermekirodalom.hu/?p=4357 Gyermekirodalom.hu] |
||
75. sor: | 78. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Írta Székelyné Sipos Klára, Botosné Koscsó Ilona. Szerk. Fogarassy Miklós. |
* Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Írta Székelyné Sipos Klára, Botosné Koscsó Ilona. Szerk. Fogarassy Miklós. Budapest-Debrecen, OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ-Csokonai, 1988. 210 [1] o., ill.; 2. jav. kiad. Debrecen, Csokonai, 1991. |
||
* Kortárs magyar írók 1945-1997 |
* {{Kortárs magyar írók 1945-1997}} |
||
* Kortárs magyar írók kislexikona |
* {{Kortárs magyar írók kislexikona|1}} |
||
* |
*''Magyar költőnők antológiája''. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Budapest, Enciklopédia, 1997. |
||
* Magyar irodalmi lexikon |
* {{Magyar irodalmi lexikon|2}} |
||
* {{Révai új lexikona|16}} |
|||
* Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. |
|||
* Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. |
* Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. |
||
94. sor: | 97. sor: | ||
[[Kategória:Szegediek]] |
[[Kategória:Szegediek]] |
||
[[Kategória:Élő személyek]] |
[[Kategória:Élő személyek]] |
||
[[Kategória:A holokauszt túlélői]] |
A lap 2021. december 3., 17:12-kori változata
Sebők Éva | |
Született | 1927. július 12. Szeged |
Elhunyt | 2012. december 21. (85 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Sebeők János |
Foglalkozása | |
Kitüntetései | József Attila-díj (2002) |
Írói pályafutása | |
Jellemző műfajok | gyermek- és ifjúsági irodalom |
Első műve | Felköszöntő (1951) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sebők Éva (Szeged, 1927. július 12. –) József Attila-díjas magyar költő, gyermekíró. Műfordításokat készít cseh, lengyel és szlovák nyelvből. Sebeők János író édesanyja, Sebők György (1922–1999) zongoraművész húga.
Életpályája
Sebők Vilmos (1887–1943) ügyvéd és Krausz Klára (1896–1978) gyermekeként született.[2] Anyai nagyapja Krausz József (1866–1950) szegedi főorvos volt.[3][4] A német megszállást követően zsidó származása miatt édesanyjával együtt deportálták.[5] Hazatérése után varrónőként dolgozott, de már gyermekkorától kezdve verseket és meséket írt. 1949-ben pályadíjat nyert egy írásával. 1950 óta az irodalomból él. 1951-ben az Írószövetség ösztöndíjával járt Lengyelországban. 1955 és 1957 között egy újabb ösztöndíjat elnyerve tanult filológiát a Varsói Egyetemen. Az 1980-as évektől főként költőként tevékenykedik.
Művei
- Felköszöntő (versek, Budapest, 1951)
- Volt egyszer egy kisfiú (mese, 1962)
- Mese az állatgyerekekről (verses mese, Budapest, 1963)
- Hangmadár. Ill. Bálint Endre (versek, Budapest, 1968)
- Mimóza. Ill. Würtz Ádám (meseregény, Budapest, 1970)
- Boholy (meseregény, Budapest, 1975)
- Koboldos (1978, gyermekversek)
- Lengyel teakeverék (1978, útirajz)
- Hiszőke (1980, gyermekversek)
- Állatszálloda (1980, verses képeskönyv)
- Libikóka (1982, képeskönyv)
- Denevérkönyv (1982, mese)
- Tapóka (1986, meseregény)
- Tip-top tárlat (1988)
- Jégkarc (1989, versek)
- Belső sáv (1994, versek)
- Koronatanú (1997, versek)
- Félsőtét (2000, versek)
- Millabella (2000)
- Hazacsavargó – mesehúszas (2001)
- Seregélytánc (2005)
- Kettős könyv – haikuk és kontemplatívák (2005)
- Mibenlét (2007)
- Állatszálloda. Sebők Éva verse; ill. Réber László; Móra, Budapest, 2008
Irodalom
- Szepes Erika: Bíborban és feketében az ezredvégen – Sebők Éva mítoszai (2003, Széphalom Könyvműhely)
Díjai, elismerései
- Kultúrkapcsolatok Intézetének Díja 1951
- Odznaka Tysiaclecia [Ezredév Érdemrend] 1966
- A Lengyel Kultúráért Érdemérem (1970)
- ZAIKS-díj (1970, 1988)
- A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1971)
- A Kulturális Minisztérium Nívódíja (1979-ben kétszer)
- Munka Érdemrend ezüst fokozata (1987)[6]
- Fundusz Literatury-díj (1987)
- Lengyel Népköztársaság arany érdemkeresztje (1987)
- IRAT-nívódíj (1995)
- Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
- József Attila-díj (2002)[7]
Jegyzetek
- ↑ Megnősült Sebeők János: „Szerettem volna úgy meghalni, hogy Erika az özvegyem lehessen”, 2023. július 17.
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 647/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
- ↑ Dombi Józsefné (2003). „Az előadói képesség gyökerei Sebők György művészetében”. Parlando (Magyarország) 45 (1).
- ↑ „Gyászhír”, Viharsarok, 1950. december 8., 6. oldal (Hozzáférés: 2021. december 3.)
- ↑ Sebők Éva. Holocaust Survivors and Victims Database. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
- ↑ Magyar Közlöny, 1987. augusztus 15. (35. szám)
- ↑ Kulturális Közlöny, 2002. április 19. (46. évfolyam, 7. szám)
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Pósa Zoltán: Költőnek született. Sebők Éva pályaíve Archiválva 2015. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben = Napút 2008. 1. szám
- Gyermekirodalom.hu
További információk
- Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Írta Székelyné Sipos Klára, Botosné Koscsó Ilona. Szerk. Fogarassy Miklós. Budapest-Debrecen, OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ-Csokonai, 1988. 210 [1] o., ill.; 2. jav. kiad. Debrecen, Csokonai, 1991.
- (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. ISBN 963-14-1604-6
- Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Budapest, Enciklopédia, 1997.
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
- Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.