Balassagyarmat

Balassagyarmat

Város Nógrád megyében, az Ipoly bal partján, a Nógrádi-medencében. Állandó lakossága 17 934 fő (2001). Határátkelőhely Szlovákia felé. A térség kereskedelmi és kulturális központja.

Balassagyarmat

Balassagyarmat
Megye	Nógrád
Terület Teljes terület Vízterület	?. legnagyobb n.a. n.a.
Népesség Összesen Népsűrűség	?. legnépesebb 17 931 fő (2001) 617,8 fő/km2 (2001)
Irányítószám	2660
körzet hívószám	35

Története

A Gyarmat törzs telephelye a honfoglalás után. Első írásos említése 1244-ből való. A vár az eredetileg a tatárjárás után létesült laktanyából fejlődött ki. A Balassa család birtokában volt, ezt a helynév a XV. századtól tükrözi. 1437-ben kapott mezővárosi jogot. A várat a törökök 1552-ben elfoglalták, az ezt követő visszavívások miatt a környék teljesen elnéptelenedett. A lakosság visszatelepítése csak a XVII. század második felében kezdődött meg. (Az ekkor épült várfal maradványai a Bástya utcában láthatók). 1790-tól a vármegye székhelye. A Vármegyeházán Madách Imre aljegyzőként dolgozott 1842 és 1848 között, majd Mikszáth Kálmán is itt volt hivatalnok 1871 és 1873 között. Trianon óta határváros. 1950 óta Salgótarján a megyeszékhely.

Balassagyarmaton született

• Rózsavölgyi Márk (1789-1848) zeneszerző
• Bérczy Károly (1821-1867) író

Látnivalók

• Palóc Múzeum és Palóc Ház (néprajzi gyűjtemény),
• Csillagház (klasszicista, helytörténeti gyűjtemény)
• Egykori Vármegyeháza (klasszicista, Kasselik Ferenc tervei alapján épült 1832-1835 között),
• Mikszáth Kálmán lakóháza,
• Római katolikus templom (barokk, 1740-1746 között épült),
• Egykori Balassa Szálloda (klasszicista, Petőfi Sándor kétszer is megszállt itt).