„Fluxus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 84.21.181.35 (vita) szerkesztéséről Porribot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
a →Mágneses fluxus: korrekciók |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
<blockquote>'''Bővebben:''' <u>[[Elektromos fluxus]]</u></blockquote>Az elektromos fluxus arányos egy adott felületen áthaladó erővonalak számával, pontosabban az E elektromos tér, szorozva a felületnek a térre merőleges komponensével). |
<blockquote>'''Bővebben:''' <u>[[Elektromos fluxus]]</u></blockquote>Az elektromos fluxus arányos egy adott felületen áthaladó erővonalak számával, pontosabban az E elektromos tér, szorozva a felületnek a térre merőleges komponensével). |
||
Az elektromos fluxus egy |
Az elektromos fluxus egy A felületre: |
||
: <math>\Phi_E = \ |
: <math>\Phi_E = \int_A \mathbf{E} \cdot \mathrm{d}\mathbf{A}</math> |
||
== Mágneses fluxus == |
== Mágneses fluxus == |
||
26. sor: | 26. sor: | ||
=== Az erővonalak jellemzői === |
=== Az erővonalak jellemzői === |
||
* Az erővonalak soha nem metszik, |
* Az erővonalak soha nem metszik, keresztezik egymást. |
||
* Az erővonalak a gumiszalaghoz hasonlóan igyekeznek megrövidülni. |
* Az erővonalak a gumiszalaghoz hasonlóan igyekeznek megrövidülni. |
||
* Több, egyidejű [[mágneses tér]] egymásra hatva az erővonalképet eltorzítja, azok [[vektorális eredő]]je jelenik meg. |
* Több, egyidejű [[mágneses tér]] egymásra hatva az erővonalképet eltorzítja, azok [[vektorális eredő]]je jelenik meg. |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
:<math> \Phi_\boldsymbol{j} = \int_\boldsymbol{A} \boldsymbol{j} d\boldsymbol{A} </math> |
:<math> \Phi_\boldsymbol{j} = \int_\boldsymbol{A} \boldsymbol{j} d\boldsymbol{A} </math> |
||
integrál megadja az ''A'' felületen egységnyi idő alatt átáramló részecskék számát. <math> \Phi_\boldsymbol{j} </math> a részecskék '''fluxus'''a vagy '''áram'''a, <math> \boldsymbol{j} </math> pedig a részecskék '''fluxussűrűség'''e vagy '''áramsűrűség'''e. |
integrál megadja az ''A'' felületen egységnyi idő alatt átáramló részecskék számát. <math> \Phi_\boldsymbol{j} </math> a részecskék '''fluxus'''a (vagy '''áram'''a), <math> \boldsymbol{j} </math> pedig a részecskék '''fluxussűrűség'''e vagy '''áramsűrűség'''e. |
||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
A lap 2021. február 1., 18:00-kori változata
A fluxus általában egy adott felületen átáramló anyag vagy energia mennyiségét [1] jelenti vagy egy erőtérnek a felületen való áthatolását jellemzi. Ha az áramlást vagy az erőteret a vektor jellemzi, akkor a
integrált a fizikai mennyiség fluxusának hívjuk. [2] [3] A vektor ugyanakkor egyben a fluxus fluxussűrűsége. Ha a vektor mindig merőleges az felületre, akkor az integrált skalár alakban is írhatjuk:
Elektromos fluxus
Bővebben: Elektromos fluxus
Az elektromos fluxus arányos egy adott felületen áthaladó erővonalak számával, pontosabban az E elektromos tér, szorozva a felületnek a térre merőleges komponensével).
Az elektromos fluxus egy A felületre:
Mágneses fluxus
A mágneses indukció felületre vett
integrálját mágneses fluxusnak hívjuk, ami szemléletesen a felületet metsző mágneses indukcióvonalak száma, bár nem dimenziótlan mennyiség. SI-mértékegysége a weber (Wb). 1 Wb = 1 T m² = 1 V s. [4] Az általános definíciónak megfelelően a mágneses indukció azonos a mágneses fluxussűrűséggel. [5]
Az erővonalak jellemzői
- Az erővonalak soha nem metszik, keresztezik egymást.
- Az erővonalak a gumiszalaghoz hasonlóan igyekeznek megrövidülni.
- Több, egyidejű mágneses tér egymásra hatva az erővonalképet eltorzítja, azok vektorális eredője jelenik meg.
- Az erővonalak a kisebb mágneses ellenállás irányába igyekeznek.
- Ha egy ferromágneses anyag egy keresztmetszete telítésbe kerül, akkor az erővonalak azon a részen kilépnek, és a nagyobb mágneses ellenállás felé kényszerülnek.
- Ahol a legtöbb erővonal záródik, ott a legnagyobb a szóródás.
- Ugyanakkora gerjesztés mellett, nagyobb átmérőnél ugyanannyi erővonal záródik, a fluxus ugyanannyi, de az indukció kisebb lesz! [6]
Részecskefluxus
Legyen j az egységnyi felületen egységnyi idő alatt átáramló részecskék száma, ekkor az
integrál megadja az A felületen egységnyi idő alatt átáramló részecskék számát. a részecskék fluxusa (vagy árama), pedig a részecskék fluxussűrűsége vagy áramsűrűsége.
Hivatkozások
- ↑ Fizikai kislexikon fluxus
- ↑ Fizikai kislexikon fluxus
- ↑ Fényes 56. o.
- ↑ Fizikai kislexikon mágneses fluxus
- ↑ Fizikai kislexikon mágneses fluxussűrűség
- ↑ Ganz
Források
- ↑ Fizikai kislexikon: Fizikai Kislexikon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 963 10 1695 1 (1977)
- ↑ Fényes: szerk.: Fényes Imre: Modern fizikai kisenciklopédia. Gondolat, Budapest (1971)
- ↑ Ganz: Tamás László. Analóg műszerek (jegyzet). Ganz Műszer Zrt. (2006)