Litoszféra

A Föld öves felépítése

A litoszféra a Föld külső, a kéregből és a legfelső köpenyből álló, szilárd, merev kőzetburka, amely a köpeny asztenoszféra nevű, képlékeny részén úszik. A litoszféra szokásos vastagsága 70–150 km: az óceánok alatt vékonyabb, a kontinensek alatt vastagabb. A litoszféra nem egységes héj, hanem több, különböző méretű kőzetlemezből áll. Ezek mozgásának természetével és okaival foglalkozik a lemeztektonika.

Az úgynevezett konvekciós cellákban felemelkedik a köpeny anyaga, és a litoszféra alján elterülve szétnyomja egymástól a litoszféralemezeket. Az ezek között felnyíló résben, az óceánközépi hátságok mintegy 75–80 ezer km hosszú, összefüggő vonulatán alakul ki a megszilárdult magmából az új óceáni kéreg, a régi pedig betolódik a kontinensek (vagy más óceáni lemezek) alá: ez a folyamat a szubdukció. Két, egymásnak torlódó kontinentális lemez ütközése és a köztük rekedt anyag feltorlódása a kollízió.

A litoszféralemezek között megkülönböztetjük az:

• óceáni és a
• kontinentális

típusúakat.

Az óceáni litoszféra rendszerint 50–100 km vastag, de az ócéánközépi hátságok alatt nem vastagabb a földkéregnél. A kontinentális litoszféralemez kb. 150 km vastag, amiből mintegy 50 km a földkéreg, 100 a földköpeny felső része. Az óceáni litoszféralemez rendszerint sűrűbb, mint a kontinentális, mert mafikus, illetve ultramafikus kőzetekből áll.

A litoszféralemezeket a köpenyáramlások mozgatják. Egymáshoz ütközve gyakorta felmorzsolódnak, szemben a jóval képlékenyebb asztenoszférával, ami plasztikusan deformálódik.

Kőzetlemezek

Kőzetlemezek

Jelenleg hét nagy és több kisebb litoszféralemez mozog különböző irányokban és sebességgel a Föld felszínén.

A hét nagy lemez:

• az Észak-amerikai,
• a Csendes-óceáni (Pacifikus),
• az Eurázsiai,
• az Ausztrál–Indiai,
• a Dél-amerikai,
• az Afrikai és
• az Antarktiszi.

A kisebb lemezek közül a jelentősebbek:

• a Kókusz (Cocos, a Dél-amerikai, az Észak-amerikai és a Pacifikus között),
• a Karibi (a Dél-amerikai és az Észak-amerikai között),
• a Juan de Fuca (az Észak-amerikai és a Pacifikus között),
• a Fülöp (a Pacifikus és az Eurázsiai között),
• a Nazca (a Dél-amerikai és a Pacifikus között),
• a Scotia (a Dél-amerikai és az Antarktiszi között),
• az Arábiai (az Afrikai, az Indiai és az Eurázsiai között),
• az Indiai (az Afrikai, az Arab, az Ausztrál és az Eurázsiai között).

Források

• http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/2het/foldrajz/foldrajz2.html
• http://petrology.geology.elte.hu/Bevezetes_kozettanba_BSc_alapfogalmak_1.pdf