Ausztrál–Indiai-lemez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az Ausztrál–Indiai-lemez

Az Ausztrál–Indiai-lemez (vagy Indoausztráliai-lemez) a földkéreg egyik nagylemeze, amelynek területe mintegy 58 900 000 km², mozgásának iránya északi. A lemez keleti (ausztráliai) részének sebessége 5,6 cm/év, míg a nyugati (indiai) rész mindössze 3,7 cm/év, a Himalája hegyvonulatainál jelentkező kompresszió miatt.

A legújabb kutatások alapján, amelyet a tragikus 2012-es földrengés és cunami is segített, a nagylemez egysége mintegy 3 millió éve megbomlóban van, valószínűleg az Eurázsiai-lemezzel való összeütközés miatt. A nagylemezt 2 vagy 3 önálló lemezre lehet elkülöníteni. Ezek az Indiai-lemez, az Ausztrál-lemez és a Capricorn-lemez, ez utóbbi elhatárolása nem egyértelmű az Ausztrál-lemeztől.

Határai[szerkesztés]

A lemezt egy egységként kezelve, az északi határát a Himalája jelenti Eurázsia felé. Keleti határain északról délre haladva először Burma hegyei közt halad, majd alábukik a Jávai-árokban a Burma- és a Szunda-lemez alá. A Kis-Szunda-szigetek, majd Új-Guinea szigeténél számos mikrolemez érintkezik változatos határokkal. Ezt követően a Salamon-szigetek térségében a Csendes-óceáni-lemez bukik a tárgyalt lemez alá. Fidzsi térségében újabb mikrolemezekkel határos, amelyek alábuknak vagy hátságként eltávolodnak tőle. A Tonga- és Karmandec-lemezzel óceáni hátságban határos egészen Új-Zéland szigeteiig. A szigeten a lemez elcsúszik a Csendes-óceáni-lemezzel, így létrehozva Zealandia „kontinenst”, majd hátságok határolják, amelyek egészen az Antarktiszi-lemezig futnak. A déli és részben nyugati határán az Antarktiszi-lemezzel határos, teljes egészében hátságokkal elválasztva. A határai nyugat felé is folytatódnak hátságokban. Először a Afrikai-, illetve Szomáliai-lemez felé a Középső-Indiaióceáni- és Carlsberg-hátságban, majd a Murray-kereszthátságban az Arábiai-lemez felé.

Földtörténet[szerkesztés]

A lemez legősibb részei a Yilgarn és Pilbara kratonok Ausztráliában és a Dekkán-ősföld Indiában. Az Ausztrál-ősföld részt vett valamennyi szuperkontinens kialakításában, mire összeforrtak a darabjai. A lemez szárazföldi területeinek nagy részét ma is ezen ősföldek alkotják. Mintegy 620 millió éve az Antarktisszal szorosan összeforrva alkották Észak-Rodiniát, ami hamarosan egyesült a déli felével. Ennek felbomlása után továbbra is együtt maradtak Gondwana részeként, és ez az óidő végig így maradt. Az indiai részen ez idő tájt táblás vidékek keletkeztek, befedve az ősföldet, míg az ausztrál részt érintette mind a Kaledóniai-, mind a Variszkuszi-hegységképződés. A mezozoikumban széteső Gondwanáról először Inda indult el 100-110 millió éve, majd később Ausztrália 55-60 millió éve. Ezen túl a középidőben és újidőben tengeri elöntések hagyták hátra nyomukat. A következő jelentős esemény a Dekkán-trapp mintegy 66 millió éve történt kialakulása, egyes vélemények szerint ez is okozhatta a dinoszauruszok kihalását. Az India és Eurázsia közti első kapcsolat mintegy 50 millió éve történt, a folyamatos ütközés napjainkra kiemelte az Eurázsiai-hegységrendszer több tagját, valamint több mikrolemezt forrasztott Eurázsiához. A ma ismert lemezkép kialakulásában a legutolsó folyamatok Új-Zéland kialakulása 25 millió évtől napjainkig, valamint a lemez lassú szétválása több lemezzé, amely még teljesen ismert.

Források[szerkesztés]

  • Gábris Gyula (szerk.): Általános Természetföldrajz II. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2013
  • Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk.): Ázsia regionális földrajza. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2008
  • Gruber László: Ausztrália, Óceánia és Antarktisz természeti földrajza. Szeged, JATEPress, 1998
  • Harangi Szabolcs: Vulkánok - A Kárpát-Pannon térség tűzhányói. Szeged, GeoLitera, 2011
  • Plate size
  • Huang, Zhen Shao (1997). "Speed of the Continental Plates". The Physics Factbook. Retrieved 30 June 2015.
  • Australia tectonics
  • Eurasiatectonics