„Copf stílus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
28. sor: | 28. sor: | ||
=== Fennmaradt példái Magyarországon === |
=== Fennmaradt példái Magyarországon === |
||
* [[Reider Jakab]]: [[Püspöki palota (Székesfehérvár)|székesfehérvári püspöki palota]] |
* [[Reider Jakab]]: [[Püspöki palota (Székesfehérvár)|székesfehérvári püspöki palota]] (építés évei: 1788–1801) |
||
* [[Fellner Jakab]]: [[Érseki palota (Veszprém)|veszprémi érseki (1993-ig püspöki) palota]] |
* [[Fellner Jakab]]: [[Érseki palota (Veszprém)|veszprémi érseki (1993-ig püspöki) palota]] (építés éve: 1765) |
||
*[[Fellner Jakab]]: [[Líceum (Eger)|egri líceum]] (építés évei: 1765–1785) |
*[[Fellner Jakab]]: [[Líceum (Eger)|egri líceum]] (építés évei: 1765–1785) |
||
*[[Melchior Hefele|Heféle Menyhért]]: [[Sarlós Boldogasszony-székesegyház (Szombathely)|szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház]] |
*[[Melchior Hefele|Heféle Menyhért]]: [[Sarlós Boldogasszony-székesegyház (Szombathely)|szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház]] (építés évei: 1791–1814) |
||
*[[Melchior Hefele|Heféle Menyhért]]: [https://www.martinus.hu/latnivalok/5017/puspoki-palota szombathelyi püspöki palota] |
*[[Melchior Hefele|Heféle Menyhért]]: [https://www.martinus.hu/latnivalok/5017/puspoki-palota szombathelyi püspöki palota] (építés évei: 1778–1783) |
||
*[[Tűztorony (Veszprém)|veszprémi tűztorony]] (építés évei: 1810–1814) |
*[[Tűztorony (Veszprém)|veszprémi tűztorony]] (építés évei: 1810–1814) |
||
* [[Kiskun Múzeum]], [[Kiskunfélegyháza]] |
* [[Kiskun Múzeum]], [[Kiskunfélegyháza]] |
A lap 2018. szeptember 29., 15:48-kori változata
A copf stílus vagy egyszerűen csak copf (egyéb elnevezései: klasszicizáló késő barokk, paróka stílus, protestáns barokk) művészeti stílus volt Közép-Európában a 18. század utolsó évtizedeiben. A rokokó stílussal együtt a barokk késői ága, mintegy átmenet a barokk és a klasszicizmus között.
A név eredete
- A copf a német "zopf" szóból ered, ami ósdit, elavultat, nagyképűt és unalmast jelent. A C. eredetileg hajfonatot jelentett, amint a középkori nők azt viselni szerették, később, a 18. század elején, a porosz katonai viseletbe vették át, míg a francia forradalom ennek a furcsa szokásnak véget nem vetett.
- Régebben magyarul is időnként „zopf” formában írták (például Kardos Gy.: A magyar barokk- és zopf-építészet rövid összefoglalása, 1952).
- A szó az oszlopfők és szemöldökpárkányok füzéres és a copfra mint hajviseletre emlékeztető díszítményeire utal. (füzérdísz)
Előzményei
A copf vagy paróka stílus a játszi, cicomás, kicsinyes rokokó stílusra, a XIV. és XV. Lajos stílusára következett és bizonyos fenségest és komolyságot jelentett a könnyűvérű, ledérkedő rokokóval szemben. Franciaországban e stílus megfelelőjét XVI. Lajos királyról „Louis seize”-ként, magyarul XVI. Lajos-stílusként ismerik.
Az irodalomban
A copf stílus ugyanazon korbeli irodalmi és művészeti termékeknél mutatkozik és rokonértelmű a paróka- vagy a barokk stílussal. A német irodalomban leginkább Gottschedet és a sziléziai iskolát lehet a copf stílus legjelentékenyebbjeinek tekinteni, akik ellen Lessing és utódai a klasszicitás újraélesztésével és nemzeti motívumok teremtésével a legélénkebben reagáltak. Franciaországban Voltaire törte meg úgy a rokokó-, mint a parókaízlést.
Nálunk a Bessenyei-korszak tulajdonképpen a copfhoz tartozik; felváltotta a modern kor, amely Kazinczy Ferenccel kezdődött.
Az építészetben
A copf épületek szakítanak a barokk mozgalmas, hullámzó formáival. Vonalvezetésük letisztult, áttekinthető. Mind alaprajzukban, mind pedig homlokzati kialakításukban egyszerűségre, világosságra törekednek. A templomok tornya nem, vagy csak alig lép ki a homlokzat síkjából. A szoborfülkék helyét átveszik a faltükrök és falmezők. A kastélyok esetében elmaradnak a sarokrizalitok, az épület megjelenését a timpanonnal koronázott háromtengelyes középrizalit uralja. A stílus formakincse nagymértékben támaszkodik az antik építészetre. Jellemző a füzérdíszek, konzolok, köténydíszek, tárcsák, rozetták, triglifek, gutták, urnák és szögletes voluták alkalmazása. A nyílások egyenesen, kosárívben, félkörívben, vagy szegmensívben végződnek. Szemöldökpárkányuk általában az egyenes, timpanon és lunetta formákra, illetve ezek különböző változataira korlátozódik. A teret cseh- vagy csehsüvegboltozat fedi.
Fennmaradt példái Magyarországon
- Reider Jakab: székesfehérvári püspöki palota (építés évei: 1788–1801)
- Fellner Jakab: veszprémi érseki (1993-ig püspöki) palota (építés éve: 1765)
- Fellner Jakab: egri líceum (építés évei: 1765–1785)
- Heféle Menyhért: szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház (építés évei: 1791–1814)
- Heféle Menyhért: szombathelyi püspöki palota (építés évei: 1778–1783)
- veszprémi tűztorony (építés évei: 1810–1814)
- Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
- Franz Anton Hillebrandt munkái
Az iparművészetben
Legjelentősebbek a copf stílusú bútorok, amelyek napjainkig fent maradtak nemcsak a múzeumokban, hanem a magánlakásokban és a műkereskedelemben is.
Galéria
-
Nepomuki Szent János szobra, Bakonyszombathely
-
Szent István-templom, Pápa
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
Források
- Művészeti kislexikon. Budapest : Corvina Kiadó, 2006. copf lásd 41. p. ISBN 963-13-5534-9
- Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.