„Juhász Géza (költő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ |
{{Személy infobox |
||
|név=Juhász Géza |
|||
|kép= |
|||
|képméret= |
|||
|képaláírás= |
|||
|születési név= |
|||
|születési hely=[[Debrecen]] |
|||
|születési dátum=[[1894]]. [[december 20.]] |
|||
|halál helye=[[Debrecen]] |
|||
|halál dátuma= [[1968]]. [[július 13.]] {{életkor-holt|1894|12|20|1968|07|13}} |
|||
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]] |
|||
|házastárs= |
|||
|szakma=költő, <br /> irodalomtörténész,<br />egyetemi tanár |
|||
⚫ | |||
| munkái = |
|||
| díjak = |
|||
| kitüntetés = |
|||
⚫ | |||
}} |
}} |
||
{{egyért2|a költőről|Juhász Géza (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|a költőről|Juhász Géza (egyértelműsítő lap)}} |
||
21. sor: | 18. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Juhász Géza 1894. december 20-án született Debrecenben. 1914-től Budapesten volt bölcsészhallgató. Az [[első világháború|I. világháború]] idején besorozták katonának, 1919-ben tért haza francia fogságból. Debrecenben 1922-ben kapott magyar–német szakos tanári diplomát. 1923-1939 között a debreceni felsőkereskedelmi iskola tanára volt. Rendszeresen jelentek meg versei és tanulmányai a debreceni és országos folyóiratokban és napilapokban; többek között a [[Protestáns Szemle|Protestáns Szemlében]], a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]ban, a [[Napkelet (folyóirat, 1923–1940)|Napkelet]]ben. Irásaiban elsősorban a kortárs irodalommal, az oktatással és közművelődéssel foglalkozott. Monográfiáit is e tárgykörből írta. |
Juhász Géza 1894. december 20-án született Debrecenben. 1914-től Budapesten volt bölcsészhallgató. Az [[első világháború|I. világháború]] idején besorozták katonának, 1919-ben tért haza francia fogságból. Debrecenben 1922-ben kapott magyar–német szakos tanári diplomát. 1923-1939 között a debreceni felsőkereskedelmi iskola tanára volt. Rendszeresen jelentek meg versei és tanulmányai a debreceni és országos folyóiratokban és napilapokban; többek között a [[Protestáns Szemle|Protestáns Szemlében]], a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]ban, a [[Napkelet (folyóirat, 1923–1940)|Napkelet]]ben. Irásaiban elsősorban a kortárs irodalommal, az oktatással és közművelődéssel foglalkozott. Monográfiáit is e tárgykörből írta. |
||
1927-ben a tiszántúli haladó értelmiséget tömörítő Ady Társaság szervezője és elnöke volt. Jelentős munkásságot fejtett ki mint a népi irányzat teoretikusa. 1945 után azonban világnézete és irodalmi munkássága marxista színezetet öltött. |
1927-ben a tiszántúli haladó értelmiséget tömörítő Ady Társaság szervezője és elnöke volt. Jelentős munkásságot fejtett ki mint a népi irányzat teoretikusa. 1945 után azonban világnézete és irodalmi munkássága marxista színezetet öltött. |
||
1939-1944 között a református Dóczi leánygimnázium tanára volt. |
1939-1944 között a református Dóczi leánygimnázium tanára volt. |
||
1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, 1945 áprilisa és júliusa között az ország első irodalmi folyóiratának a [[Magyarok (folyóirat)|Magyaroknak]] szerkesztője. |
1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, 1945 áprilisa és júliusa között az ország első irodalmi folyóiratának a [[Magyarok (folyóirat)|Magyaroknak]] szerkesztője. |
||
1945-1964 között a debreceni [[Debreceni Egyetem|KLTE]] tanára, a Magyar Irodalomtörténeti Intézet vezetője. Egyetemi előadásaiban főleg a [[felvilágosodás]] és a [[reformkor]] irodalmával, élete utolsó szakaszában pedig [[Csokonai Vitéz Mihály]] munkásságát kutatta. |
1945-1964 között a debreceni [[Debreceni Egyetem|KLTE]] tanára, a Magyar Irodalomtörténeti Intézet vezetője. Egyetemi előadásaiban főleg a [[felvilágosodás]] és a [[reformkor]] irodalmával, élete utolsó szakaszában pedig [[Csokonai Vitéz Mihály]] munkásságát kutatta. |
||
42. sor: | 39. sor: | ||
* Csokonai-tanulmányok (Budapest, 1977) |
* Csokonai-tanulmányok (Budapest, 1977) |
||
* Juhász Géza Emlékkönyv (válogatott művek, sajtó alá rendezte, életrajzzal, bibliográfiával ellátta Juhász Izabella. Bevezető [[Bán Imre]], [[Balogh László (író)|Balogh László]], Debrecen, 1975) |
* Juhász Géza Emlékkönyv (válogatott művek, sajtó alá rendezte, életrajzzal, bibliográfiával ellátta Juhász Izabella. Bevezető [[Bán Imre]], [[Balogh László (író)|Balogh László]], Debrecen, 1975) |
||
* ''Juhász Géza levelesládája''; vál., sajtó alá rend. Juhász Gézáné és Lévay Botond, jegyz. Lévay Botond, előszó Kardos László, életrajz Juhász Izabella; Szépirodalmi, Bp., 1987 |
* ''Juhász Géza levelesládája''; vál., sajtó alá rend. Juhász Gézáné és Lévay Botond, jegyz. Lévay Botond, előszó Kardos László, életrajz Juhász Izabella; Szépirodalmi, Bp., 1987 |
||
==Források== |
==Források== |
||
50. sor: | 47. sor: | ||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|Irodalom}} |
{{Portál|Irodalom}} |
||
[[Kategória:Magyar költők]] |
[[Kategória:Magyar költők]] |
||
[[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]] |
[[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]] |
A lap 2018. augusztus 14., 08:49-kori változata
Juhász Géza | |
Született | Juhász Sándor Géza 1894. december 20. Debrecen |
Elhunyt | 1968. július 13. (73 évesen) Debrecen |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár |
Tisztsége | egyetemi tanár |
Iskolái | Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (–1922) |
Sírhelye | Debreceni köztemető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Juhász Géza (Debrecen, 1894. december 20. – Debrecen, 1968. július 13.) magyar költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1952).
Élete
Juhász Géza 1894. december 20-án született Debrecenben. 1914-től Budapesten volt bölcsészhallgató. Az I. világháború idején besorozták katonának, 1919-ben tért haza francia fogságból. Debrecenben 1922-ben kapott magyar–német szakos tanári diplomát. 1923-1939 között a debreceni felsőkereskedelmi iskola tanára volt. Rendszeresen jelentek meg versei és tanulmányai a debreceni és országos folyóiratokban és napilapokban; többek között a Protestáns Szemlében, a Nyugatban, a Napkeletben. Irásaiban elsősorban a kortárs irodalommal, az oktatással és közművelődéssel foglalkozott. Monográfiáit is e tárgykörből írta.
1927-ben a tiszántúli haladó értelmiséget tömörítő Ady Társaság szervezője és elnöke volt. Jelentős munkásságot fejtett ki mint a népi irányzat teoretikusa. 1945 után azonban világnézete és irodalmi munkássága marxista színezetet öltött.
1939-1944 között a református Dóczi leánygimnázium tanára volt.
1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, 1945 áprilisa és júliusa között az ország első irodalmi folyóiratának a Magyaroknak szerkesztője.
1945-1964 között a debreceni KLTE tanára, a Magyar Irodalomtörténeti Intézet vezetője. Egyetemi előadásaiban főleg a felvilágosodás és a reformkor irodalmával, élete utolsó szakaszában pedig Csokonai Vitéz Mihály munkásságát kutatta.
Főbb munkái
- Testvérgályák (versek, Gulyás Pállal, Nyíregyháza, 1923)
- Babits Mihály (Budapest, 1928)
- Panorama de la littérature hongroise contemporaine (Paris, 1930)
- Háború (versek, Debrecen, 1937)
- A magyar szellem vándorútja (Debrecen, 1938)
- Népi írók (Budapest, 1943)
- Magyar irodalmi olvasókönyv a ref. gimn. és leánygimn. 7. oszt. számára; szerk. Juhász Géza; Tiszántúli Ny., Debrecen, 1948
- Csokonai-tanulmányok (Budapest, 1977)
- Juhász Géza Emlékkönyv (válogatott művek, sajtó alá rendezte, életrajzzal, bibliográfiával ellátta Juhász Izabella. Bevezető Bán Imre, Balogh László, Debrecen, 1975)
- Juhász Géza levelesládája; vál., sajtó alá rend. Juhász Gézáné és Lévay Botond, jegyz. Lévay Botond, előszó Kardos László, életrajz Juhász Izabella; Szépirodalmi, Bp., 1987
Források
- Juhász Géza - Magyar életrajzi lexikon
- Juhász Géza. 1894-1968; összeáll., életrajz, utószó Juhász Izabella, bev. Csontos Gábor; s.n., Debrecen, 1971 (A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága)