Ugrás a tartalomhoz

„Batizfalvy István” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor: 20. sor:


== Életpályája ==
== Életpályája ==
Középiskoláit az osgyáni és rozsnyói gimnáziumban végezte. Ezután bölcsészeti-teológiai tanfolyamot hallgatott Késmárkon és Szarvason, jogot Sárospatakon. Az 1848-49 évi forradalom és szabadságharcban tevékenyen részt vett. Az elnyomás éveiben tanár lett Rozsnyón, majd 1860-ban Pest-Budán az evangélikus főgimnáziumban. Pedagógiai műveket és tankönyveket írt, amelyek több kiadást megértek. Szerkesztői tevékenysége is jelentős volt.
Középiskoláit az [[Osgyán|osgyáni]] és [[Rozsnyó|rozsnyói]] gimnáziumban végezte. Ezután bölcsészeti-teológiai tanfolyamot hallgatott [[Késmárk]]on és [[Szarvas (település)|Szarvas]]on, jogot [[Sárospatak]]on. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49 évi forradalom és szabadságharcban]] tevékenyen részt vett. Az elnyomás éveiben tanár lett Rozsnyón, majd 1860-ban Pest-Budán az evangélikus főgimnáziumban. Pedagógiai műveket és tankönyveket írt, amelyek több kiadást megértek. Szerkesztői tevékenysége is jelentős volt.


== Munkái ==
== Munkái ==

A lap 2018. május 8., 07:44-kori változata

Batizfalvy István
Született1824. október 26.
Rimaszombat
Elhunyt1899. október 11. (74 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapedagógus,
szakíró,
szerkesztő
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
SablonWikidataSegítség

Batizfalvy István, (Rimaszombat, 1824. október 26.Budapest, 1899. október 11.) főgimnáziumi tanár, szakíró, szerkesztő.

Életpályája

Középiskoláit az osgyáni és rozsnyói gimnáziumban végezte. Ezután bölcsészeti-teológiai tanfolyamot hallgatott Késmárkon és Szarvason, jogot Sárospatakon. Az 1848-49 évi forradalom és szabadságharcban tevékenyen részt vett. Az elnyomás éveiben tanár lett Rozsnyón, majd 1860-ban Pest-Budán az evangélikus főgimnáziumban. Pedagógiai műveket és tankönyveket írt, amelyek több kiadást megértek. Szerkesztői tevékenysége is jelentős volt.

Munkái

  • Történeti életrajzok, (Pest, 1852);
  • Aranybánya, ugyanott, 1852 (mindkettő Ballagi Károllyal);
  • Magyar királyok és vezérek arcképcsarnoka,. u. o. 1863:
  • A magyarországi prot. egyház története, (Budapest, 1888)

Szerkesztői munkássága

Szerkesztette a Heckenast által 1859 és 1864 között kiadott Ismerettárt (10 kötet), Az 1861-ki magyar orsz. gyűlés 3 kötet (Pest, 1861, 3 kötet), A Magyar Nép Lapját 1863-ban és Ballagi Mórral 1861 és 1863 között a Házi kincstárt.

Források

  • A Pallas nagy lexikona (vezetékneve Batizfalvi írásmóddal)
  • Magyar életrajzi lexikon
  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html