„Színkép” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (87.197.53.193 és Abacup), visszaállítva Burumbátor szerkesztésére |
|||
21. sor: | 21. sor: | ||
[[Fájl:Spectral lines absorption.png|jobbra|bélyegkép|200px |Abszorpciós színkép]] |
[[Fájl:Spectral lines absorption.png|jobbra|bélyegkép|200px |Abszorpciós színkép]] |
||
==Elmélet== |
==Elmélet== |
||
Az [[elektron]]ok az [[atommag]] körül csak meghatározott pályán keringhetnek. Ezeken a pályákon az elektronok nem sugároznak, ezek állandósult, stacionárius pályák. Fénykibocsátáskor, illetve fényelnyeléskor az elektronok az egyik pályáról a másik pályára ugranak át, miközben a két pálya közötti energiakülönbséget [[foton]] alakjában emittálja (kisugározza) vagy abszorbeálja (elnyeli) az atom. Mivel minden anyag más [[atom]]okból épül fel, ezért az emisszió és az [[abszorpció]] - az anyagra jellemző - más és más frekvenciákon történik, ami a színképen látható. |
Az [[elektron]]ok az [[atommag]] körül csak meghatározott pályán keringhetnek. Ezeken a pályákon az elektronok nem sugároznak, ezek állandósult, stacionárius pályák. Fénykibocsátáskor, illetve fényelnyeléskor az elektronok az egyik pályáról a másik pályára ugranak át, miközben a két pálya közötti energiakülönbséget [[foton]] alakjában emittálja (kisugározza) vagy abszorbeálja (elnyeli) az atom. Mivel minden anyag más [[atom]]okból épül fel, ezért az emisszió és az [[abszorpció]] - az anyagra jellemző - más és más frekvenciákon történik, ami a színképen látható. |
||
29. sor: | 28. sor: | ||
Esetünkben a látható fény spektroszkópiája a vizsgáló módszer. |
Esetünkben a látható fény spektroszkópiája a vizsgáló módszer. |
||
A spektroszkópia azonban számos más hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást is vizsgál (gamma-, röntgen, ultraibolya-, infravörös-, és mikrohullámú spektroszkópia).<ref>Modern Spectroscopy (Paperback) by J. Michael Hollas ISBN 978-0-470-84416-8</ref> |
A spektroszkópia azonban számos más hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást is vizsgál (gamma-, röntgen, ultraibolya-, infravörös-, és mikrohullámú spektroszkópia).<ref>Modern Spectroscopy (Paperback) by J. Michael Hollas ISBN 978-0-470-84416-8</ref> |
||
van fassz fiaim? végh dávid |
|||
==Irodalom== |
==Irodalom== |
A lap 2016. október 5., 11:16-kori változata
Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását. A fény olyan elektromágneses sugárzás, mely szabad szemmel látható. Az elektromágneses sugárzás 380 nm (ibolya) – 780 nm (vörös) hullámhosszak között látható.[1]
Színképek fajtái
Folytonos színkép
A folytonos színkép esetében a fény hullámhossz szerinti felbontása folyamatos, a vöröstől az ibolyáig folytonos átmenetben láthatók a színek. Ilyen folytonos színképet láthatunk az esős időben keletkező szivárványnál.
Vonalas színkép
Vonalas színkép esetében vonalak láthatók a színképben. A fény hullámhossz szerinti felbontásakor egyes frekvenciák hiányoznak, és a színképben csak egyes frekvenciák jelennek meg, melyek vonalaknak látszanak. Az atomos, és egyszerű molekulákból álló gázok, és gőzök vonalas színképet adnak. Mivel különböző anyagokra különböző vonalas színkép jellemző, ezért analitikai célokra is használható a vonalas színkép.[2]
Sávos színkép
A sávos színkép esetében sávok látszanak a színképben. Ez a vonalas színkép egy speciális fajtája, ahol a vonalak olyan sűrűn követik egymást, hogy azok sávoknak látszanak a megfigyelő számára. Általában olyan anyagokra jellemző, melyek összetett molekulákból állnak.[3]
Emissziós (kibocsátási) színkép
Az emissziós színkép egy anyag által kibocsátott fény elektromágneses hullámhossz szerinti felbontása. Ez lehet folytonos, vonalas vagy sávos.
Abszorpciós (elnyelési) színkép
Elnyelési színképet kapunk, ha egy anyagon (gáz, gőz, oldat) átvezetünk egy folytonos színképű fényforrást, és megvizsgáljuk az átvezetés utáni színképet. Az elnyelési színképre jellemzőek a sötét vonalak (hiányzó színek), melyek azt jelzik, hogy az anyagra jellemző frekvenciájú sugárzást nyelt el a vizsgált anyag.[4] Ha megvizsgáljuk a kibocsátási és elnyelési színképet, akkor pont ott láthatók a sötét vonalak, ahol a kibocsátási színképben a fényes vonalak.
Elmélet
Az elektronok az atommag körül csak meghatározott pályán keringhetnek. Ezeken a pályákon az elektronok nem sugároznak, ezek állandósult, stacionárius pályák. Fénykibocsátáskor, illetve fényelnyeléskor az elektronok az egyik pályáról a másik pályára ugranak át, miközben a két pálya közötti energiakülönbséget foton alakjában emittálja (kisugározza) vagy abszorbeálja (elnyeli) az atom. Mivel minden anyag más atomokból épül fel, ezért az emisszió és az abszorpció - az anyagra jellemző - más és más frekvenciákon történik, ami a színképen látható.
Alkalmazás
Mivel a színkép jellemző az anyagra, ezért a színkép anyagvizsgálati célra használható. A színképelemzés vagy spektroszkópia (egyik típusa) a látható elektromágneses sugárzás (fény) felbontásával keletkezett színkép elemzése alapján állapítja meg a vizsgált anyag összetételét. Esetünkben a látható fény spektroszkópiája a vizsgáló módszer. A spektroszkópia azonban számos más hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást is vizsgál (gamma-, röntgen, ultraibolya-, infravörös-, és mikrohullámú spektroszkópia).[5]
Irodalom
- Erostyák János, Kozma László és társai: Fénytan - Relativitáselmélet - Atomhéjfizika. (hely nélkül): Typotex Kiadó. 2003. ISBN 9789639542006
Kapcsolódó szócikkek
Források
- ↑ Mehta, Akul. "Introduction to the Electromagnetic Spectrum and Spectroscopy". Pharmaxchange.info. http://pharmaxchange.info/press/2011/08/introduction-to-the-electromagnetic-spectrum-and-spectroscopy/.
- ↑ http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/VonSzink.htm
- ↑ http://www.netlexikon.hu/yrk/Erinv/205372
- ↑ http://erettsegi.com/fizika/elnyelesi-szinkep
- ↑ Modern Spectroscopy (Paperback) by J. Michael Hollas ISBN 978-0-470-84416-8