Fraunhofer-féle vonalak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Fraunhofer-féle vonalak a Nap színképében található sötét vonalak. Bár létezésüket William Hyde Wollaston (1766–1828) angol kémikus vette először észre 1802-ben, később, 1814-ben tőle függetlenül Joseph von Fraunhofer (1787–1826) német tudós is megfigyelte őket. A velük kapcsolatos kísérleti eredményeit Fraunhofer publikálta először, ezért a vonalak róla kapták a nevüket. Fraunhofer 574 vonalat írt le, és azokat betűkkel nevezte el.

Fraunhofer-féle vonalak a Nap színképében

A jelenség magyarázata[szerkesztés]

Az atomokban kötött elektronok rendszeréhez kvantumos jellegű diszkrét energiaszint-rendszer tartozik. Az alapállapotban lévő atom csak az energiaszintek közötti különbségnek megfelelő energiaadagot képes felvenni. Ilyen megfelelő nagyságú energiacsomag elnyelése után az atom magasabb energiájú, un. gerjesztett állapotba kerül. Fehér fénnyel megvilágítva a többségükben alapállapotban lévő gázatomokat, azok a fehér fényből csak azokat a fotonokat nyelik el, melyeknek energiája éppen megfelel valamely két energiaszint közötti különbségnek. Az adott rendszert megvilágító fényből az elnyelődés után az éppen ilyen hullámhosszú vonalak hiányoznak, helyükön sötét un. abszorpciós vonalak jelennek meg. Ezeknek a sötét vonalaknak a helye, azaz a hullámhossza jellemző az adott elnyelő közeg anyagi minőségére, abszorpciós színképe alapján meghatározható a közeg összetétele. Ilyet észlelhetünk a Nap színképében is, mely igazolja, hogy a Nap légköre (kromoszféra) túlnyomórészt hidrogén gázból áll. Ezeket az abszorpciós vonalakat nevezik Fraunhofer-féle vonalaknak. Az ő felfedezése tette lehetővé a színképelemzés vizsgálati módszerének kialakulását.

Irodalom[szerkesztés]

  • Erostyák János, Kozma László és tsai: Fénytan - Relativitáselmélet - Atomhéjfizika. (hely nélkül): Typotex Kiadó. 2003. ISBN 9789639542006  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]