„Perneszy Pál (alnádor)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 1. sor: | 1. sor: | ||
osztopáni '''Perneszy Pál''' [[Magyar királyság]] al[[nádor]]a [[1447]] és [[1460]] között, [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádor főfamiliárisa, majd [[Újlaki Miklós]] tanácsosa. |
osztopáni '''Perneszy Pál''' [[Magyar királyság]] al[[nádor]]a [[1447]] és [[1460]] között, [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádor főfamiliárisa, majd [[Újlaki Miklós]] tanácsosa. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
Az [[Perneszi család|osztopáni Perneszy család]] sarja |
Az [[Perneszi család|osztopáni Perneszy család]] sarja; a Középkorban a legtekintélyesebb tagja. Édesapja Perneszy Pethő fia Péter volt, édesanyja neve ismeretlen.<ref>http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm</ref> Perneszy Pál mester (''magister'') felemelkedő középnemes családja a [[Somogy vármegye]]i Kapós, a Dráva mentén, illetőleg a Kis-Koppány völgyében lévő Pernesz nevű helység környékén Csánki szerint 9-22 birtokkal (faluval és birtokrésszel) rendelkezett, és az utolsó után vette fel a vezetéknevét. |
||
[[1424]]-ben királyi emberként szerepelt egy pereskedésben.<ref>MNL.DF.35498.1424-05-07</ref> [[1435]]-ben deáknak (''litteratus''nak) nevezik,<ref>MNL.DF.44093.1435-11-30</ref> [[1437]]-ben Pernszy Pál mester, a királyi kúriai jegyzői tisztséget töltötte be.<ref>MNL.103584.1437-10-26</ref> Fiatal korában familiáris szolgálatba állt [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádornak, és hűséges belső embereként sikerült megszereznie a köznemesség számára nehezen elérhető nagyon jelentős hivatalokat. Először [[1447]]. júniusán macsói vicebán,<ref>MOLDF.59367.1447-06-23</ref> majd [[1447]] és [[1460]] között 13 éven keresztül a királyság alnádora volt Garai mellett. |
[[1424]]-ben királyi emberként szerepelt egy pereskedésben.<ref>MNL.DF.35498.1424-05-07</ref> [[1435]]-ben deáknak (''litteratus''nak) nevezik,<ref>MNL.DF.44093.1435-11-30</ref> [[1437]]-ben Pernszy Pál mester, a királyi kúriai jegyzői tisztséget töltötte be.<ref>MNL.103584.1437-10-26</ref> Fiatal korában familiáris szolgálatba állt [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádornak, és hűséges belső embereként sikerült megszereznie a köznemesség számára nehezen elérhető nagyon jelentős hivatalokat. Először [[1447]]. júniusán macsói vicebán,<ref>MOLDF.59367.1447-06-23</ref> majd [[1447]] és [[1460]] között 13 éven keresztül a királyság alnádora volt Garai mellett. |
||
A lap 2016. április 8., 07:50-kori változata
osztopáni Perneszy Pál Magyar királyság alnádora 1447 és 1460 között, Garai László nádor főfamiliárisa, majd Újlaki Miklós tanácsosa.
Élete
Az osztopáni Perneszy család sarja; a Középkorban a legtekintélyesebb tagja. Édesapja Perneszy Pethő fia Péter volt, édesanyja neve ismeretlen.[1] Perneszy Pál mester (magister) felemelkedő középnemes családja a Somogy vármegyei Kapós, a Dráva mentén, illetőleg a Kis-Koppány völgyében lévő Pernesz nevű helység környékén Csánki szerint 9-22 birtokkal (faluval és birtokrésszel) rendelkezett, és az utolsó után vette fel a vezetéknevét.
1424-ben királyi emberként szerepelt egy pereskedésben.[2] 1435-ben deáknak (litteratusnak) nevezik,[3] 1437-ben Pernszy Pál mester, a királyi kúriai jegyzői tisztséget töltötte be.[4] Fiatal korában familiáris szolgálatba állt Garai László nádornak, és hűséges belső embereként sikerült megszereznie a köznemesség számára nehezen elérhető nagyon jelentős hivatalokat. Először 1447. júniusán macsói vicebán,[5] majd 1447 és 1460 között 13 éven keresztül a királyság alnádora volt Garai mellett.
1439. június 5.-én[6] címereslevél adományában részesült rokonaival együtt Albert magyar királytől.[7] 1448-ban Osztályos rokonaival együtt Ozorai Pipó magtalan halála után, a királyra visszaszállt birtokait neki adományozta, és így lett Mérőn, Torvajon, Szennán, Szomajomban, Kalocsafalván, Kiskárán és Bárdon földbirtokos (azonban más örökösök ellentmondása miatt több éven keresztül próbálta érvényesítejni a jogait az adományhoz).[8]
Garai László halála után (1459 áprilisa), még a nádor árvájának, Garai Jóbnak a tiszttartója volt 1460-ban. Azonban a lehetőségeket felmérvén, ahogy más tehetős köznemes úr rajta kívül is tette, Perneszy Pál elhagyta a Garai családot és helyette Újlaki Miklóst szolgálta. 1464-ben már a szlavóniai vicebánja volt Újlaki familiárisaként egészen halálaig 1470 előtt.[9]
Házassága és leszármazottjai
Perneszy Pál gyermekei édesanyja nevét nem ismerjük pontosan. A Szapolyai-családhoz tartozó Szapolyai Szapolyai Orsolya sírja alapján tudni, hogy ő lehetett a házastársa Perneszy Pálnak, azonban nem alapítható meg, hogy ő lett volna a gyermekei anyja. A forrásokban nem fordult elő.[10] Perneszy Pál gyermekei egy ideig az Újlaki családnál tartottak, majd a 16. században a Báthory családnak szolgálatot tettek. Az egyik gyermeke Perneszy Zsigmond somogyi alispán, akinek a felesége némai Kolos Borbála, némai Kolos László komáromi várnagy lánya volt; a másik Perneszy Imre, a Báthoryak babocsai várnagya,[11] aki feleségül vette enyingi Török Ilona kisasszonyt, enyingi Török Ambrus lányát.[12]
Forrás
- ↑ http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm
- ↑ MNL.DF.35498.1424-05-07
- ↑ MNL.DF.44093.1435-11-30
- ↑ MNL.103584.1437-10-26
- ↑ MOLDF.59367.1447-06-23
- ↑ MNL.DF. 13394 1439-06-05
- ↑ Nyulásziné Straub Éva. Öt évszázad címere. Budapest. 1987 (13.o.)
- ↑ http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm
- ↑ http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm
- ↑ http://www.academia.edu/5483910/A_Szapolyai_csalad_legregebbi_cimere_The_Oldest_Coat_of_Arms_of_the_Szapolyai_family
- ↑ MOLD.DF.24867.1504-07-11
- ↑ MOLDF.97811.1496-12-20
