„Széchényi Imre (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

	Széchényi Imre
Született	1825. február 15.; Bécs
Elhunyt	1898. március 11.; Budapest
Állampolgársága	osztrák; magyar;
Gyermekei	Széchenyi László; Széchenyi István;
Szülei	Gräfin Francisca von Wurmbrand-Stuppach; Széchényi Lajos
Foglalkozása	zeneszerző, diplomata
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1867. december 17.); az Osztrák–Magyar Monarchia nagykövete a Német Császárságban (1879–1892); a magyar főrendiház tagja (1885. május 13. – 1898. március 11.);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Széchényi Imre témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. január 11., 19:05-kori változata

Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Imre (Bécs, 1825. február 15. – Budapest, 1898. március 11.) magyar országgyűlési képviselő, főrend, diplomata és zeneszerző volt, Széchenyi István unokaöccse. Egy időben a magyar keringőkirálynak is nevezték, később személye és művészete egyaránt feledésbe merült. A Széchényi-emlékév kapcsán kutatások kezdődtek, elveszett műveit találták meg, melyek több, mint 140 év óta nem hangzottak el. Ezek újrabemutatója 2016. januárban volt. Személye nem tévesztendő össze az 1858 és 1905 között élt, a mezőgazdaságot és a sportot átalakítani igyekvő Széchényi Imrével.

Életrajza

Apja Széchényi Lajos, Széchényi István testvére, Zsófia főhercegnő főudvarmestere volt. Bécsben született, 1825-ben. Testvére Dénes volt. A család pozíciójának megfelelően kiváló nevelést kapott, magántanárok oktatták. A két gyerek játszópajtása a még gyerek Ferenc József és Miksa volt.

Imre húsz éves korára öt nyelven beszélt, zongorázott, komponált. A család horpácsi otthonában testvérével, annak feleségével és a család barátaival sokat zenéltek. Első dalát 1855-ben adták ki, egy magyar nyelvű versre komponálta. 42 éves korában nősült. Felesége, Sztáray-Szirmay Alexandra grófnő szintén zongorázott.

20 éves korától diplomáciai tevékenységet végzett. A Vatikánban, Stockholmban, Frankfurt am Mainban, Brüsszelben, Párizsban, 1854 közepétől Szentpéterváron szolgált. Legszebb keringői és polkái itt íródtak. Ezután nápolyi követ lett, onnan Rómába került, majd 1865-ben visszavonult a diplomáciától és Nagymarton országgyűlési képviselője lett. Diplomata évei alatt számos ismert személyt megismert, köztük volt Bismarck, ifj. Johann Strauss, Zichy Mihály, Liszt Ferenc, I. Vilmos német császár. Mikor Garibaldi csapatai Gaeta várát ostromolták, végig a járvány és éhínség súlytotta várban tartózkodott, annak bevételéig.

1878-ban a Monarchia berlini nagykövetévé nevezték ki, ezután visszavonult. 1898-ban hunyt el Budapesten. Négy fia született, utódai a tengerentúlon és Nyugat-Európában élnek.

Zeneszerzői munkássága

Kifejezetten a kor könnyedebb műfajaiban írt. Keringők, dalok, polkák, mazurkák, romantikus versek megzenésítései fűződtek nevéhez, de csárdást is írt.

Utóbb műveit, sőt személyét is gyakorlatilag elfelejtették, Utoljára nyilvános koncerten 1873-ban játszották szerzeményét. Dalai is gyakorlatiag eltűntek könyvtárak és levéltárak mélyén. Életét és munkásságát leszármazottja, Széchényi Kálmán éveken keresztül kutatta, mintegy száz művének a kottáját sikereresen fellelte, ezek 2015 körül kerültek újra a köztudatba. Néhány művét jóval több, mint száz év után, 2016 elején mutatták be újra, a MÁV Szimfonikus Zenekar előadásában.

Források

http://docplayer.hu/3887053-Tancok-es-dalok-szerzije-grof-szechenyi-imre.html Széchényi Kálmán előadása több éves kutatásának eredményéről.
http://www.szechenyiforum.hu/szechenyiforum/hirek/6553/500/Grof_Szechenyi_Imre_kompozicioi_CD-n
PIM

További információk

Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.

@@ 36. sor: / 36. sor: @@
 Apja Széchényi Lajos, Széchényi István testvére, Zsófia  főhercegnő főudvarmestere volt. Bécsben született, 1825-ben. Testvére Dénes volt. A család pozíciójának megfelelően kiváló nevelést kapott, magántanárok oktatták. A két gyerek játszópajtása a még gyerek [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] és Miksa volt.
-Imre húsz éves korára öt nyelven beszélt, zongorázott, komponált. A család [[horpács]]i otthonában testvérével, annak feleségével és a család barátaival sokat zenéltek. Első dalát 1855-ben adták ki, egy magyar nyelvű versre komponálta. Későbbi felesége Sztáray-Szirmay Alexandra grófnő, szintén zongorázott.
+Imre húsz éves korára öt nyelven beszélt, zongorázott, komponált. A család [[horpács]]i otthonában testvérével, annak feleségével és a család barátaival sokat zenéltek. Első dalát 1855-ben adták ki, egy magyar nyelvű versre komponálta. 42 éves korában nősült. Felesége, Sztáray-Szirmay Alexandra grófnő szintén zongorázott.
 éves korától diplomáciai tevékenységet végzett. A [[Vatikán]]ban, [[Stockholm]]ban, [[Frankfurt am Main]]ban, [[Brüsszel]]ben, [[Párizs]]ban, 1854 közepétől [[Szentpétervár]]on szolgált. Legszebb keringői és polkái itt íródtak. Ezután nápolyi követ lett, onnan [[Róma|Rómába]] került, majd 1865-ben visszavonult a diplomáciától és  Nagymarton országgyűlési képviselője lett. Diplomata évei alatt számos ismert személyt megismert, köztük volt [[Otto von Bismarck|Bismarck]], [[Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899)|ifj. Johann Strauss]], [[Zichy Mihály]], [[Liszt Ferenc]], [[I. Vilmos német császár]]. Mikor [[Giuseppe Garibaldi|Garibaldi]] csapatai Gaeta várát ostromolták, végig a járvány és éhínség súlytotta várban tartózkodott, annak bevételéig.
--ban a Monarchia [[berlin]]i nagykövetévé nevezték ki, ezután visszavonult. 1898-ban hunyt el Budapesten. Négy fia született, utódai a tengerentúlon és Nyugat-Európában élnek. Életét és munkásságát leszármazottja, Széchényi Kálmán éveken keresztül kutatta.
+-ban a Monarchia [[berlin]]i nagykövetévé nevezték ki, ezután visszavonult. 1898-ban hunyt el Budapesten. Négy fia született, utódai a tengerentúlon és Nyugat-Európában élnek.
 == Zeneszerzői munkássága ==
-Kifejezetten a kor könnyedebb műfajaiban írt. Keringők, dalok, polkák, romantikus versek megzenésítései fűződtek nevéhez. Műveit gyakorlatilag elfelejtették, nagy részük el is veszett. Mintegy száz művének a kottáját sikerült fellelni, ezek 2015 körül kerültek újra a köztudatba. Néhány művét több, mint száz év után, 2016 elején mutatták be újra, a MÁV Szimfonikus Zenekar előadásában.
+Kifejezetten a kor könnyedebb műfajaiban írt. Keringők, dalok, polkák, mazurkák, romantikus versek megzenésítései fűződtek nevéhez, de csárdást is írt.
+Utóbb műveit, sőt személyét is gyakorlatilag elfelejtették, Utoljára nyilvános koncerten 1873-ban játszották szerzeményét. Dalai is gyakorlatiag eltűntek könyvtárak és levéltárak mélyén. Életét és munkásságát leszármazottja, Széchényi Kálmán éveken keresztül kutatta, mintegy száz művének a kottáját sikereresen fellelte, ezek 2015 körül kerültek újra a köztudatba. Néhány művét jóval több, mint száz év után, 2016 elején mutatták be újra, a MÁV Szimfonikus Zenekar előadásában.
 == Források ==

Széchényi Imre

Született	1825. február 15. Bécs
Elhunyt	1898. március 11. Budapest
Állampolgársága	osztrák magyar
Gyermekei	Széchenyi László Széchenyi István
Szülei	Gräfin Francisca von Wurmbrand-Stuppach Széchényi Lajos
Foglalkozása	zeneszerző, diplomata
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1867. december 17.) az Osztrák–Magyar Monarchia nagykövete a Német Császárságban (1879–1892) a magyar főrendiház tagja (1885. május 13. – 1898. március 11.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchényi Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség