„Ostenburg-Moravek Gyula” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Életpályája: rossz helyre mutat Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
| képaláírás = Ostenburg 1920-ban |
| képaláírás = Ostenburg 1920-ban |
||
| beceneve = |
| beceneve = |
||
| születés helye = [[Marosvásárhely]] |
| születés helye = [[Marosvásárhely]] |
||
| születési dátum = [[1884]]. [[december 2.]] |
| születési dátum = [[1884]]. [[december 2.]] |
||
| halál helye = [[Budapest]] |
| halál helye = [[Budapest]] |
||
| halál dátuma = [[1944]]. [[január 13.]] {{életkor-holt|1884|12|02|1944|01|12}} |
| halál dátuma = [[1944]]. [[január 13.]] {{életkor-holt|1884|12|02|1944|01|12}} |
||
| nemzetisége = {{zászló|magyar}} [[magyarok|magyar]] |
| nemzetisége = {{zászló|magyar}} [[magyarok|magyar]] |
A lap 2015. július 21., 13:02-kori változata
Ostenburg-Morawek Gyula | |
Ostenburg 1920-ban | |
Ostenburg 1920-ban | |
Született | 1884. december 2. Marosvásárhely |
Meghalt | 1944. január 13. (59 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Rendfokozata | őrnagy |
Csatái | Első világháború, Nyugat-magyarországi felkelés |
Ostenburg-Morawek Gyula, gratteni lovag (Marosvásárhely, 1884. december 2. – Budapest, 1944. január 12.) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok.
Életpályája
A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Sopron csendőrparancsnoka. Őrnagyi rendfokozatot ért el. Tiszti különítményének tagjai (Kovarcz Emil, Lehrer Árpád, Megay László, Soltész István, Szakács Árpád és talán Baghy László) 1920. február 17-én meggyilkolták Somogyi Bélát és Bacsó Bélát, a Népszava munkatársait, mintegy figyelmeztetve ezzel a Horthyval szembenálló politikai erőket. 1920. március 1-jén a kormányzóválasztáskor a csapatai biztosították a „rendet” a Nemzetgyűlésben. 1921. augusztus 28-án ő tagadta meg Sopron kiürítését, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a város végül Magyarország része maradhasson. A csendőrszázadainak segítségével a nyugat-magyarországi felkelés eredményeképp jött létre 1921. november 4-én a rövid életű Lajtabánság. A második királypuccs alkalmával (1921. okt. 20–23.) különítményével Sopronban állomásozott. IV. Károly királyhoz csatlakozott, aki Sopronban ezredessé nevezte ki. A „gárda vadászezred” elnevezést IV. Károly adományozta a csendőrzászlóaljnak 1921. október 21-én. A budaörsi csata után rövid ideig fogságban volt, majd 1921. október 25-én amnesztiában részesült. Végül nyugdíjazták, különítményét a gárda vadászezredet feloszlatták. 1932-ben Prónay Pállal közös vezetés alatt létrehozta a Magyar Országos Fasiszta Pártot. Ez a párt az akkori kormánypárt jobboldali ellenzékeként működött, majd beleolvadt egyéb párt-kezdeményekbe.
Források
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Sopron.hu (képek)
- Egy kis emlék Ostenburg-Morawek Gyuláról