„Elbeszélő költemény” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Petofi_Sandor.jpg cseréje a következőre: Petőfi_Sándor.jpg (requested by Steinsplitter: [[commo… |
Hiányzó belső linkek a bevezetőben |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''elbeszélő költemény''' verses [[epika]]i műfaj, mely a [[ballada|balladánál]] terjedelmesebb, az [[eposz]]nál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: ''verses elbeszélés'', ''költői elbeszélés'', ''költői beszély''. Különféle témájú, hangvételű, [[kompozíció]]jú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve. |
Az '''elbeszélő költemény''' verses [[epika]]i műfaj, mely a [[ballada|balladánál]] terjedelmesebb, az [[eposz]]nál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: ''verses elbeszélés'', ''költői elbeszélés'', ''költői beszély''. Különféle témájú, hangvételű, [[kompozíció]]jú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve. |
||
A [[18. század]]ban keletkezett, virágkorát a [[19. század]]ban élte, a [[20. század]]ban elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: Petőfi Sándor, Arany János, [[Erdélyi József]], [[Illyés Gyula]] és [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenc]]. |
A [[18. század]]ban keletkezett, virágkorát a [[19. század]]ban élte, a [[20. század]]ban elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: [[Petőfi Sándor]], [[Arany János]], [[Erdélyi József]], [[Illyés Gyula]] és [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenc]]. |
||
== A magyar irodalomban == |
== A magyar irodalomban == |
A lap 2015. február 22., 20:03-kori változata
Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: verses elbeszélés, költői elbeszélés, költői beszély. Különféle témájú, hangvételű, kompozíciójú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.
A 18. században keletkezett, virágkorát a 19. században élte, a 20. században elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: Petőfi Sándor, Arany János, Erdélyi József, Illyés Gyula és Juhász Ferenc.
A magyar irodalomban
Hosszabb terjedelműek
- Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (1804)
- Vörösmarty Mihály: Eger (1827), A két szomszédvár (1831)
- Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (1844), János vitéz (1845), Az apostol (1848)
- Arany János: Elveszett alkotmány (1845), Toldi (1846), a Toldi estéje (1854), Bolond Istók (1850-73)
- Arany László: A délibábok hőse (1872) (más műfaji kategorizálás szerint: verses regény)
Közepes epika körébe sorolhatóak
- Vörösmarty Mihály: Cserhalom (1825), Tündérvölgy (1826), A Délsziget (1826)
- Garay János: Az obsitos (1843)
A világirodalomban
- Milton: Elveszett Paradicsom (Paradise lost) (1667)
- Byron: Childe Harold (1812) (verses regény)
- Puskin: Anyegin (1823-1831) (verses regény)
Források
Külső hivatkozások
Képgaléria
Nézd meg az elbeszélő költemény címszót a Wikiszótárban!