„Ibérek (Pireneusi-félsziget)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
linkesítés |
|||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Az ibérekről az [[i. e. 6. század]]ban tettek először említést a félszigetre költözött [[görögök|görög]] telepesek. Kezdetben törzsekből álló zárt közösségekben éltek. Értettek a [[vas]] feldolgozásához, a [[bronz]] megmunkálásához és a földműveléshez. Később városokat alapítottak, ahol társadalmi rétegződés alakult ki. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a föníciaiakkal és a görögökkel, akik [[ezüst]] öt vásároltak az ibérektől. Az i. e. 5. századig tartott az ibér kultúra virágkora, amint számos régészeti lelet bizonyítja. |
Az ibérekről az [[i. e. 6. század]]ban tettek először említést a félszigetre költözött [[görögök|görög]] telepesek. Kezdetben törzsekből álló zárt közösségekben éltek. Értettek a [[vas]] feldolgozásához, a [[bronz]] megmunkálásához és a földműveléshez. Később városokat alapítottak, ahol társadalmi rétegződés alakult ki. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a föníciaiakkal és a görögökkel, akik [[ezüst]] öt vásároltak az ibérektől. Az i. e. 5. századig tartott az ibér kultúra virágkora, amint számos régészeti lelet bizonyítja. |
||
[[I. e. 5. század|I. e. 5.]] és [[i. e. 4. század|4. században]] érkeztek a [[kelták]] kelet felől, elűzték a [[ligurok]]at, és a félsziget északi és nyugati részein telepedtek le. Az ibérek délről vándoroltak fel északkelet felé egészen a mai Dél-Franciaországig. (Pl. ''Ullastret'' [[oppidum]] [[Girona (tartomány)|Gironában]], Ensérune oppidum [[Hérault]] megyében) |
[[I. e. 5. század|I. e. 5.]] és [[i. e. 4. század|4. században]] érkeztek a [[kelták]] kelet felől, elűzték a [[ligurok]]at, és a félsziget északi és nyugati részein telepedtek le. Őket, a kelta nyelvű ibériaiakat hívták [[keltibérek]]nek. Az ibérek délről vándoroltak fel északkelet felé egészen a mai Dél-Franciaországig. (Pl. ''Ullastret'' [[oppidum]] [[Girona (tartomány)|Gironában]], Ensérune oppidum [[Hérault]] megyében). Ebben az időben keletkeztek a keltibér, [[luzitánok|luzitán]] (mai [[Portugália]]), [[Asztúria|asztúr]] és [[Kantábria|cantaber]] (Északnyugat-Spanyolország), valamint [[tartesszoszi nyelv|turdetán]] (Tartessos mellett) törzsi elnevezések. |
||
Az ibérek és keltibérek élénk kereskedelmet folytattak a [[Földközi-tenger]] partvidékeivel. Ibér kerámiákat találtak [[Franciaország]]ban, [[Olaszország]]ban és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]]. Az ibérek szoros kapcsolatban álltak a félsziget görög telepeseivel is. |
Az ibérek és keltibérek élénk kereskedelmet folytattak a [[Földközi-tenger]] partvidékeivel. Ibér kerámiákat találtak [[Franciaország]]ban, [[Olaszország]]ban és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]]. Az ibérek szoros kapcsolatban álltak a félsziget görög telepeseivel is. |
||
A lap 2014. november 6., 17:27-kori változata
Az ibérek történelem előtti időkben az Ibériai-félszigeten éltek. Marcus Terentius Varro említést tett az ibérekről, és Idősebb Plinius azt írta történeti művében (Nat. Hist. III. I. 8), hogy a félszigetet ibérek, perzsák, föníciaiak, kelták és karthágóiak népesítették be.
Történetük
Az ibérekről az i. e. 6. században tettek először említést a félszigetre költözött görög telepesek. Kezdetben törzsekből álló zárt közösségekben éltek. Értettek a vas feldolgozásához, a bronz megmunkálásához és a földműveléshez. Később városokat alapítottak, ahol társadalmi rétegződés alakult ki. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a föníciaiakkal és a görögökkel, akik ezüst öt vásároltak az ibérektől. Az i. e. 5. századig tartott az ibér kultúra virágkora, amint számos régészeti lelet bizonyítja.
I. e. 5. és 4. században érkeztek a kelták kelet felől, elűzték a ligurokat, és a félsziget északi és nyugati részein telepedtek le. Őket, a kelta nyelvű ibériaiakat hívták keltibéreknek. Az ibérek délről vándoroltak fel északkelet felé egészen a mai Dél-Franciaországig. (Pl. Ullastret oppidum Gironában, Ensérune oppidum Hérault megyében). Ebben az időben keletkeztek a keltibér, luzitán (mai Portugália), asztúr és cantaber (Északnyugat-Spanyolország), valamint turdetán (Tartessos mellett) törzsi elnevezések.
Az ibérek és keltibérek élénk kereskedelmet folytattak a Földközi-tenger partvidékeivel. Ibér kerámiákat találtak Franciaországban, Olaszországban és Észak-Afrikában. Az ibérek szoros kapcsolatban álltak a félsziget görög telepeseivel is.
Az első és második pun háború között rövid ideig Karthágó fennhatósága alá tartoztak, Hannibal seregébe katonákat küldtek. Végül a Római Birodalom alattvalói lettek, és elvesztették politikai és kulturális önállóságukat. A vandál (406), a vizigót (415), s végül a mór (711) uralom végleg megpecsételte sorsukat.
Az ibérek eredete
Az ibérek eredetét nem sikerült pontosan megállapítani. Egyes tudósok szerint Észak-Afrikából vándoroltak be, és a berberekkel rokonok. Ismét mások azt állítják régészeti leletekre, antropológiai és genetikai bizonyítékokra hivatkozva, hogy az ibérek a Földközi-tenger keleti részeiből vándoroltak be. Harmadik vélemény szerint Európa őslakóihoz tartoztak, akik egy nagy, megalitikus kultúrát hoztak létre ebben a régióban.
Források
- Michael Koch (Hrsg.): Die Iberer. (Ausstellungskatalog Paris, Galeries Nationales du Grand Palais, 15. Oktober 1997 - 5. Januar 1998 ; Barcelona, Centre Cultural de la Fundación "La Caixa", 30. Januar - 12. April 1998 ; Bonn, Kunst- und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland, 15. Mai - 23. August 1998) Hirmer, München 1998. ISBN 3-7774-7710-9
- Michael Kunst: Zambujal. Madrider Beiträge 5 (Mainz 1987), 9-17 zur Geschichte des Begriffs "Iberer" in der spanischen Archäologie.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Iberer című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
