„Thomas Moore (költő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB
5. sor: 5. sor:
|kép=Thomas Moore.jpg
|kép=Thomas Moore.jpg
|képaláírás=
|képaláírás=
|született_idő=[[1779]]. [[május 28.]]
|születési dátum=[[1779]]. [[május 28.]]
|született_hely= [[Dublin]]
|születési hely= [[Dublin]]
|elhunyt_idő=[[1852]]. [[február 25.]] {{életkor-holt|1779|05|28|1852|02|25}}
|halál dátuma=[[1852]]. [[február 25.]] {{életkor-holt|1779|05|28|1852|02|25}}
|elhunyt_hely=Sloperton
|halál helye=Sloperton
|nemzetiség=
|nemzetiség=
|szülei=
|szülei=
24. sor: 24. sor:
|aláírás=
|aláírás=
}}
}}
'''Thomas Moore''' ([[Dublin]], [[1779]]. [[május 28.]] – Sloperton, [[1852]]. [[február 25.]]). [[írek|ír]] származású, [[angol nyelv]]ű költő, író.
'''Thomas Moore''' ([[Dublin]], [[1779]]. [[május 28.]] – Sloperton, [[1852]]. [[február 25.]]). [[írek|ír]] származású, [[angol nyelv]]ű költő, író.


Apja kereskedő volt. Dublinban, a [[Trinity College (Dublin)|Trinity College]]-ban, majd [[London]]ban jogot tanult. Első kötetét [[1801]]-ben még álnéven adta ki. [[1803]]-ban a Tengernagyi Hivatal alkalmazottjaként [[Bermuda|Bermudára]] utazott.<br>[[1807]]-től jelentek meg '''Ír melódiák''' címmel verseskötetei - ezeket saját maga adta elő (tehetséges zenész volt), [[Írország]]ban és [[Anglia|Angliában]] sikert aratott ezzel. Verseinek egyik fő témája az ír nép küzdelme a szabadságért. Legismertebb versét (Forget not the field…<ref>"Ne feledd a tért, hol ők elestek, az utósó s a legjobb vitézek…"(Petőfi Sándor fordítása)</ref>) többek között [[Vörösmarty Mihály]], [[Arany János]] és [[Petőfi Sándor]] is magyarra fordította.
Apja kereskedő volt. Dublinban, a [[Trinity College (Dublin)|Trinity College]]-ban, majd [[London]]ban jogot tanult. Első kötetét [[1801]]-ben még álnéven adta ki. [[1803]]-ban a Tengernagyi Hivatal alkalmazottjaként [[Bermuda|Bermudára]] utazott.<br>[[1807]]-től jelentek meg '''Ír melódiák''' címmel verseskötetei - ezeket saját maga adta elő (tehetséges zenész volt), [[Írország]]ban és [[Anglia|Angliában]] sikert aratott ezzel. Verseinek egyik fő témája az ír nép küzdelme a szabadságért. Legismertebb versét (Forget not the field…<ref>"Ne feledd a tért, hol ők elestek, az utósó s a legjobb vitézek…"(Petőfi Sándor fordítása)</ref>) többek között [[Vörösmarty Mihály]], [[Arany János]] és [[Petőfi Sándor]] is magyarra fordította.
43. sor: 43. sor:
{{Csonk-Angol életrajz}}
{{Csonk-Angol életrajz}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}

{{DEFAULTSORT:Moore Thomas}}
{{DEFAULTSORT:Moore Thomas}}
[[Kategória:Angol költők, írók]]
[[Kategória:Angol költők, írók]]

A lap 2014. szeptember 24., 21:44-kori változata

Thomas Moore
Élete
Született1779. május 28.
Dublin
Elhunyt1852. február 25. (72 évesen)
Sloperton
SírhelyBromham
SzüleiAnastasia Codd
John Moore
HázastársaElizabeth Dyke
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
KitüntetéseiA művészetek és a tudományok érdemrendje
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Moore témájú médiaállományokat.

Thomas Moore (Dublin, 1779. május 28. – Sloperton, 1852. február 25.). ír származású, angol nyelvű költő, író.

Apja kereskedő volt. Dublinban, a Trinity College-ban, majd Londonban jogot tanult. Első kötetét 1801-ben még álnéven adta ki. 1803-ban a Tengernagyi Hivatal alkalmazottjaként Bermudára utazott.
1807-től jelentek meg Ír melódiák címmel verseskötetei - ezeket saját maga adta elő (tehetséges zenész volt), Írországban és Angliában sikert aratott ezzel. Verseinek egyik fő témája az ír nép küzdelme a szabadságért. Legismertebb versét (Forget not the field…[1]) többek között Vörösmarty Mihály, Arany János és Petőfi Sándor is magyarra fordította.

Igen népszerű volt Lalla Rookh című keleti tárgyú verses mesegyűjteménye (1817) is.
Kiadta Byron naplóját és leveleit.
Megírta Írország történetét négy kötetben (1835-1846).

Források

  1. "Ne feledd a tért, hol ők elestek, az utósó s a legjobb vitézek…"(Petőfi Sándor fordítása)

További információk

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Sablon:Csonk-Angol életrajz