„Kelen Jolán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
36. sor: | 36. sor: | ||
* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC07165/07638.htm MÉL] |
* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC07165/07638.htm MÉL] |
||
* {{MmtLex|283}} |
|||
* Munkásmozgalom-történeti Lexikon (Kossuth Könyvkiadó, 1976 ISBN 963 09 0412 8) 283. oldal |
|||
{{Portál|Zsidóság}} |
{{Portál|Zsidóság}} |
A lap 2014. szeptember 18., 18:01-kori változata
Kelen Jolán | |
Született | Fried Jolán 1891. november 29. Munkács |
Elhunyt | 1979. december 28. (88 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Kelen József |
Foglalkozása | pedagógus |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kelen Jolán (Kelen Józsefné, született: Fried Jolán, Munkács, 1891. november 29. – Budapest, 1979. december 28.) tanár, Kelen József mérnök neje.
Élete
Munkácson született, izraelita vallású.[1] 1910-ben belépett a Galilei Körbe, amelynek egy ideig titkára is volt, illetve előadásokat is tartott. Budapesten érettségizett, 1910-től kereskedelmi iskolában tanított 1918-ig, mikor letartóztatták mert részt vett a forradalmi szocialisták antimilitarista munkájában, és egyúttal tanári állásától is megfosztották. A Czóbel Ernő által alapított Városi Alkalmazottak Országos Szövetség (VAOSZ) tanító-szakosztályának egyik alapítója volt. A KMP-nek már a megalakulásakor tagja lett. 1918 decemberében Pest megye tanfelügyelőjeként részt vett az iskolai reformbizottság munkájában. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság Gyermekszociális osztályát vezette, illetve tagja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanácsnak. A kommün bukása után 1919 őszén emigrált Bécsbe, 1922-ben Moszkvába ment, és főiskolai tanárként dolgozott. Belépett az SZK(b)P-be, később pedig a Tankönyvkiadó felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. 1926-tól 1931-ig Berlinben a Szovjetunió kereskedelmi képviseletének tisztviselője volt. 1954-ben jött vissza Magyarországra, az MSZMP Párttörténeti intézetének munkatársaként dolgozott. Több történelmi tárgyú regényt is írt.
Fontosabb munkái
- Töretlen úton. Korvin Ottó élete (Bp., 1955);
- A föld mégis mozog (Bp., 1957);
- Tiétek a világ! (Bp., 1960);
- A néptribun. Fejezetek Bokányi Dezső életéből (Barabás Gyulával, Bp., 1964).
Jegyzetek
- ↑ HU BFL VII.18.d 13/1070/1921
Források
- MÉL
- Munkásmozgalom-történeti lexikon.