„André Chénier” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→Emlékezete: Zoterosított könyvhivatkozás beszúrása: Alfred de Vigny Stello c. munkájának idézése, a pontos oldalszám megjelölésével. |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
==Emlékezete== |
==Emlékezete== |
||
[[Dráma]], [[opera (színmű)|opera]] és [[regény]] született életéről. |
[[Dráma]], [[opera (színmű)|opera]] és [[regény]] született életéről. |
||
*[[Jules Barbier]]: ''André Chénier'' (1849) (dráma) |
* [[Jules Barbier]]: ''André Chénier'' (1849) (dráma) |
||
*[[Joseph Méry]]: ''André Chénier'' (1850) (regény három kötetben) |
* [[Joseph Méry]]: ''André Chénier'' (1850) (regény három kötetben) |
||
*[[Umberto Giordano]]: ''Andrea Chénier'' (1894) (opera) |
* [[Umberto Giordano]]: ''Andrea Chénier'' (1894) (opera) |
||
* {{cite book | author = Alfred de Vigny | authorlink = Alfred de Vigny | title = Stello | location = Budapest | year = 2013 | publisher= Eötvös József Könyvkiadó}} 61. oldaltól 148. oldalig. |
|||
==Magyar nyelven megjelent versei== |
==Magyar nyelven megjelent versei== |
A lap 2014. július 6., 19:53-kori változata
André Chénier | |
Joseph-Benoît Suvée a börtönben festette a portrét a költőről | |
Élete | |
Született | 1762. október 30. Isztambul, Oszmán Birodalom |
Elhunyt | 1794. július 25. (31 évesen) Párizs, első Francia Köztársaság |
Sírhely | Picpus Cemetery |
Nemzetiség | francia |
Szülei | Elisabeth Santi Lomaca Louis de Chénier |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers |
Irodalmi irányzat | romantika előfutára |
Első műve | Les Bucoliques (Eklogák) |
Kitüntetései | Concours général |
Hatottak rá | Tibullus, Propertius, Theokritos |
Hatása | Victor Hugo |
A Wikimédia Commons tartalmaz André Chénier témájú médiaállományokat. |
André Marie Chénier (Konstantinápoly, 1762. október 30. – Párizs, 1794. július 25.) francia költő, újságíró, Marie-Joseph Chénier bátyja.
Élete
Apja Konstantinápolyban volt kereskedő, majd konzul Marokkóban, anyja görög származású volt. Chénier I. Johanna navarrai királynő által alapított Collège de Navarre-ban tanult Párizsban, ott szerette meg a hellenisztikus civilizációt és az antik görög költőket. 1782-ben rövid időt töltött Strasbourgban, hadapródiskolai tisztképzésen vett részt, de mivel nem volt nemesi származású, a tiszti karrier zárva volt előtte. Ekkor az irodalom és verselés felé fordult, elégiákat és eklogákat írt antik mintára, újkori Homérosz akart lenni. Tibullust, Propertiust és Theokritost utánozta. Ebben az időben szenvedélyes szerelemre gyúlt Madame de Bonneuil iránt, akit Camilla néven több versében megénekelt. 1787 decemberében De La Luzerne nagykövet mellett követségi titkári állást vállalt Londonban. A forradalom kitörésekor visszatért Párizsba. Lelkesedett a forradalom eszméiért, filozofikus és szatirikus verseket írt.
Chénier hevesen támadta a jakobinusokat, különösen Maximilien de Robespierre-t és Jean-Paul Marat-t, a Journal de Paris-ban és a Moniteur-ben, emiatt sokáig haragban volt testvérével, Marie-Joseph-fel is. 1792 augusztusától bujkált, Le Havre-ban hajóra akart szállni, de visszatért Párizsba, hogy a halálra ítélt XVI. Lajos kiszabadítási kísérletében részt vegyen. Marat meggyilkolása után Chénier ódában énekelte meg Charlotte Corday-t. A király halála után Párizst kerülnie kellett, testvére Versailles-ban szerzett neki menedéket. Itt írta utolsó költeményeit, melyek Fanny-hoz (Madame Lecoulteux) intézve, tele vannak a legmélyebb fájdalommal és nemes szerelemmel. A kísérlete, hogy megmentsen egy asszonyt aki ellen az elfogatóparancs volt kiadva, azt eredményezte, hogy őt magát fogták el 1794. március 4-én. Saint-Lazare börtönében átnézte kéziratait és ott írta legszebb költeményeit: La jeune captive (Coigny kisasszonyhoz) és Derniers vers d'un poète (Comme un dernier rayon). A Forradalmi Törvényszék előtt nem kért védőügyvédet. A nép ellensége vádjával halálra ítélték. Jean-Antoine Roucher költővel együtt végezték ki két nappal Robespierre bukása előtt. Racine-től idézett, amikor vitték a vesztőhelyre.
Egyetlen francia költő sem érezte meg a görög költészet szellemét annyira, mint Chénier. Első verseiben attikai kedvességgel nemes egyszerűség és egészséges érzékiség egyesülnek. Életében csak két költeménye jelent meg nyomtatásban, 1791-ben a Jeu de paume (Labdajáték), amit Jacques-Louis Davidnak dedikált, és amiben üdvözölte a Rendi Gyűlésnek azt a döntését, hogy nemzetgyűléssé alakult. 1792-ben jelent meg a Hymne aux Suisses de Châteauvieux, himnusz a felkelő svájciakhoz. Számos kéziratot hagyott hátra, az irodalomtörténet mitikus alakja lett, annak ellenére, hogy induló költői pályáját erőszakosan félbeszakította a történelem. Henri de Latouche által kiadott költői hagyatéka csak 1819-ben keltett rendkívüli lelkesedést. A költők a romantika előfutárának tartották. Összes költeményeit csak 1814-ben adta ki Gabriel de Chénier és Louis Becq de Fouquières látta el kritikai jegyzetekkel.
Emlékezete
Dráma, opera és regény született életéről.
- Jules Barbier: André Chénier (1849) (dráma)
- Joseph Méry: André Chénier (1850) (regény három kötetben)
- Umberto Giordano: Andrea Chénier (1894) (opera)
- Alfred de Vigny. Stello. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó (2013) 61. oldaltól 148. oldalig.
Magyar nyelven megjelent versei
- André Chénier válogatott versei. K.U.K. Könyv-és Lapkiadó Kft., 2007. ISBN 9789637437823
- Francia költők versei Baranyi Ferenc fordításában
- Vas István: A lefejezett költő
Művei
- Les Bucoliques
- À Abel (Élégies)
- À Charlotte Corday (Hymnes et Odes)
- À compter nos brebis je remplace ma mère (Poésies Antiques)
- À de Pange aîné (Épîtres)
- À de Pange (Élégies)
- À Fanny (I) (Élégies)
- À Fanny (II) (Élégies)
- À Fanny (III) (Élégies)
- À Fanny malade (Élégies)
- À l’hirondelle (Poésies Antiques)
- À la France (Hymnes et Odes)
- Ah ! je les reconnais, et mon cœur se réveille (Élégies)
- Ah ! portons dans les bois ma triste inquiétude (Élégies)
- Ah ! prends un cœur humain, laboureur trop avide (Poésies Antiques)
- Amymone (Poésies Antiques)
- Art d’aimer, fragment III (Poèmes)
- Art d’aimer, fragment II (Poèmes)
- Art d’aimer, fragment VIII (Poèmes)
- Art d’aimer, fragment VI (Poèmes)
- Au chevalier de Pange (Elégies)
- Aux frères de Pange (Elégies)
- Bacchus (Poésies Antiques)
- Bel astre de Vénus... (Poésies Antiques)
- Chrysé (Poésies Antiques)
- Comme un dernier rayon, comme un dernier zéphyr (Dernières poésies)
- Épilogue (Poésies Antiques)
- Euphrosyne (Poésies Antiques)
- Fille du vieux pasteur, qui d’une main agile (Poésies Antiques)
- Hercule (Poésies Antiques)
- Hylas (Poésies Antiques)
- Il n’est donc plus d’espoir, et ma plainte perdue (Élégies)
- Il n’est que d’être roi pour être heureux au monde (Élégies)
- J’étais un faible enfant qu’elle était grande et belle (Poésies Antiques)
- Je sais, quand le midi leur fait désirer l’ombre (Poésies Antiques)
- Jeune fille, ton cœur avec nous veut se taire (Élégies)
- L’Amérique (Poèmes)
- L’amour endormi (Poésies Antiques)
- L’amour et le berger (Poésies Antiques)
- L’amour laboureur (Poésies Antiques)
- L’art, des transports de l’âme est un faible interprète (Élégies)
- La jeune captive (Dernières poésies)
- La jeune L
- La jeune tarentine
- Tout hommes a ses douleurs. Mais aux yeux de ses frères (Élégies)
Források
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Andre Marie de Chenier (angol nyelven). allpoetry.com. (Hozzáférés: 2012. november 1.)
- Encyclopédie Larousse
További információk
- Poésies choisies de André Chénier by André Chénier (angol nyelven). gutenberg.org. (Hozzáférés: 2012. november 1.)
- André Chénier (francia nyelven). maurras.net. (Hozzáférés: 2012. november 1.)