„2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „<!-- FEJLÉC -->{{Infobox/Fejléc<!-- -->|{{{magyar cím|Népszavazás a Krím függetlenségéről}}}<!-- -->|<!-- -->|black<!-- -->|white<!-- -->|<!-- -->…” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 63. sor: | 63. sor: | ||
A '''2014-es népszavazás a Krím függetlenségéről''' egy [[2014]]. [[március 16.|március 16]]-án tartott népszavazás volt a [[Krími Autonóm Köztársaság]] és [[Szevasztopol]] – területi jogú város – területén. A lehetőségek az [[Oroszország|Oroszországi Föderáció]]hoz való csatlakozás és az 1992-es krími alkotmány visszaállítása [[Ukrajna]] részeként. |
A '''2014-es népszavazás a Krím függetlenségéről''' egy [[2014]]. [[március 16.|március 16]]-án tartott népszavazás volt a [[Krími Autonóm Köztársaság]] és [[Szevasztopol]] – területi jogú város – területén. A lehetőségek az [[Oroszország|Oroszországi Föderáció]]hoz való csatlakozás és az 1992-es krími alkotmány visszaállítása [[Ukrajna]] részeként. |
||
A válaszlehetőségek közül egyik sem irányult a [[status quo]] fenntartására. Az 1992-es alkotmány nagyobb hatáskört adott volna a krími parlament kezébe, beleértve a teljes |
A válaszlehetőségek közül egyik sem irányult a [[status quo]] fenntartására. Az 1992-es alkotmány nagyobb hatáskört adott volna a krími parlament kezébe, beleértve a teljes szuverenitást, kapcsolatfelvételt más államokkal. Ezt a válaszlehetőséget sok nyugati és ukrán újságíró úgy értelmezte, hogy egy de facto leszakadás az ukrán anyaországról. |
||
A krími és szavasztopoli vezetés illegitimnek tekinti [[Viktor Janukovics]] eltávolítását, a [[2014-es ukrán forradalom|2014-es ukrán forradalmat]] egy puccsnak tekintik, így az ideiglenes ukrán kormány sem legitim a szemükben. A népszavazás – érvelésük szerint – erre a szituácóra ad megoldási lehetőséget a krími lakosok számára, megkérdezik őket, hogy mit akarnak a jövőben. |
A krími és szavasztopoli vezetés illegitimnek tekinti [[Viktor Janukovics]] ukrán elnök eltávolítását a hatalomból, a [[2014-es ukrán forradalom|2014-es ukrán forradalmat]] egy puccsnak tekintik, így az ideiglenes ukrán kormány sem legitim a szemükben. A népszavazás – érvelésük szerint – erre a szituácóra ad megoldási lehetőséget a krími lakosok számára, megkérdezik őket, hogy mit akarnak a jövőben. |
||
A referendumot a legtöbb ország érvénytelennek tekinti, köztük az [[Európai Unió]] tagállamai, az [[Amerikai Egyesült Államok]] és [[Kanada]] is, mert a népszavazás lefolytatása közben az orosz katonák megszállták a területet, ezzel befolyásolva a végeredményt. |
A referendumot a legtöbb ország érvénytelennek tekinti, köztük az [[Európai Unió]] tagállamai, az [[Amerikai Egyesült Államok]] és [[Kanada]] is, mert a népszavazás lefolytatása közben az orosz katonák megszállták a területet, ezzel befolyásolva a végeredményt. |
||
A lap 2014. május 4., 10:26-kori változata
| Népszavazás a Krím függetlenségéről | |
 | |
| A választáson elsöprő győzelmet aratott az Oroszországhoz való csatlakozás, de a nemzetközi közösség szemében a választás illegitim | |
| Dátum | 2014. március 16. |
| Helyszín |  Krím, Szevasztopol |
| Típus | Többségi szavazás |
A 2014-es népszavazás a Krím függetlenségéről egy 2014. március 16-án tartott népszavazás volt a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol – területi jogú város – területén. A lehetőségek az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozás és az 1992-es krími alkotmány visszaállítása Ukrajna részeként.
A válaszlehetőségek közül egyik sem irányult a status quo fenntartására. Az 1992-es alkotmány nagyobb hatáskört adott volna a krími parlament kezébe, beleértve a teljes szuverenitást, kapcsolatfelvételt más államokkal. Ezt a válaszlehetőséget sok nyugati és ukrán újságíró úgy értelmezte, hogy egy de facto leszakadás az ukrán anyaországról.
A krími és szavasztopoli vezetés illegitimnek tekinti Viktor Janukovics ukrán elnök eltávolítását a hatalomból, a 2014-es ukrán forradalmat egy puccsnak tekintik, így az ideiglenes ukrán kormány sem legitim a szemükben. A népszavazás – érvelésük szerint – erre a szituácóra ad megoldási lehetőséget a krími lakosok számára, megkérdezik őket, hogy mit akarnak a jövőben.
A referendumot a legtöbb ország érvénytelennek tekinti, köztük az Európai Unió tagállamai, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is, mert a népszavazás lefolytatása közben az orosz katonák megszállták a területet, ezzel befolyásolva a végeredményt.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának tizenhárom tagja megszavazta a népszavazás érvénytelenítését, de Oroszország vétójogával élt, míg Kína tartózkodott. A nem kötelező erejű ENSZ közgyűlés később elfogadta a döntést 100:11 arányban, 58 tartózkodás mellett, így kimondták, hogy a népszavazás érvénytelen, ezzel párhuzamosan megerősítették Ukrajna területi integritását.
A hivatalos eredmény szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén 96,77% szavazta meg a csatlakozást Oroszországhoz 83,10%-os részvételi arány mellett. Andrey Illarionov, az orosz kormány egykori tanácsadója szerint a népszavazás eredményét durván manipulált hamisítás, ugyanis az elmúlt 3 évben történt közvélemény-kutatások szerint a krími lakosság 34%-a támogatta a csatlakozást, így az eredmény cinikusan torz.
A népszavazást követően Krím kikiáltotta függetlenségét Ukrajnától, kérvényezte az ENSZ általi elismerést és kérvényezte felvételét az Oroszországi Föderációba. Még ugyanezen a napon Oroszország elismerte Krímet, mint szuverén államot. Jelenleg a Krím – nem hivatalosan – Oroszországhoz tartozik.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Crimean status referendum, 2014 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.