„Csoporthatás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A matematikában általában azt mondjuk, hogy egy csoport '''hat''' egy téren vagy halmazon, ha a ható csoport megfeleltethető a halmaz transzformációinak valamely részcsoportjával. A csoporthatások egy objektum szimmetriáinak a vizsgálatanak igen hatékony segédeszközéül szolgálnak, ugyanakkor a struktúrák invariánsainak a megkeresésében is kapóra jöhetnek, mint például bizonyos topológikus terek fundamentális csoportjának a kiszámításakor.
A matematikában általában azt mondjuk, hogy egy csoport '''hat''' egy téren vagy halmazon, ha a ható csoport megfeleltethető a halmaz transzformációinak valamely részcsoportjával. A csoporthatások egy objektum szimmetriáinak a vizsgálatának igen hatékony segédeszközéül szolgálnak, ugyanakkor a struktúrák invariánsainak a megkeresésében is kapóra jöhetnek, mint például bizonyos topologikus terek fundamentális csoportjának a kiszámításakor.
==Definíció==
==Definíció==
''G'' csoport (balról) hat ''X'' halmazon, ha ''G'' minden eleme egy
''G'' csoport (balról) hat ''X'' halmazon, ha ''G'' minden eleme egy
:<math>X\rightarrow X</math> bijekció.
:<math>X\rightarrow X</math> bijekció.
''G'' egységeleme ''X''-en az identitás:
''G'' egységeleme ''X''-en az identitás:
8. sor: 8. sor:
:<math>\varphi(\psi x) =(\varphi\psi) x \;\;(\forall x \in X)(\forall \varphi,\psi \in G )</math>
:<math>\varphi(\psi x) =(\varphi\psi) x \;\;(\forall x \in X)(\forall \varphi,\psi \in G )</math>
==Pálya és stabilizátor==
==Pálya és stabilizátor==
Ha ''G'' hat ''X''-en, akkor valamely ''X''-beli ''x'' pont '''pályáján''', avagy '''orbitján'''
Ha ''G'' hat ''X''-en, akkor valamely ''X''-beli ''x'' pont '''pályáján''', avagy '''orbitján'''
:<math>Gx=\{\varphi x | \varphi \in G\}</math>
:<math>Gx=\{\varphi x | \varphi \in G\}</math>
halmazt értjük. Ha ''y'' rajta van ''x'' pályáján, azaz
halmazt értjük. Ha ''y'' rajta van ''x'' pályáján, azaz
:<math>y=g\,x</math>, akkor
:<math>y=g\,x</math>, akkor
:<math>x=g^{-1}\,y</math>, tehát ''x'' is rajta van ''y'' pályáján.
:<math>x=g^{-1}\,y</math>, tehát ''x'' is rajta van ''y'' pályáján.
Hasonlóan ellenőrizhető, hogy, ha ''y'' rajta van ''x'', és ''z'' rajta van ''y'' pályáján, akkor ''z'' rajta van ''x'' pályáján. Figyelembe véve, hogy az egységelem mindent sajátmagába visz, ezek alapján kijelenthetjük, hogy ''X''-et partícionálják a G általi pályák.
Hasonlóan ellenőrizhető, hogy, ha ''y'' rajta van ''x'', és ''z'' rajta van ''y'' pályáján, akkor ''z'' rajta van ''x'' pályáján. Figyelembe véve, hogy az egységelem mindent saját magába visz, ezek alapján kijelenthetjük, hogy ''X''-et particionálják a G általi pályák.

Egy ''X''-beli x pont '''stabilizátorának''' ''G'' azon elemeinek halmazát nevezzük, amelyek x-et fixen hagyják. Nyilvánvaló, hogy tetszőleges ''x'' pont <math>S_x</math> stabilizátora részcsoportja ''G''-nek. Tekintsük <math>S_x</math> baloldali mellékosztályait. Legyen <math>\pi' \in \pi S_x</math>, ekkor
Egy ''X''-beli x pont '''stabilizátorának''' ''G'' azon elemeinek halmazát nevezzük, amelyek x-et fixen hagyják. Nyilvánvaló, hogy tetszőleges ''x'' pont <math>S_x</math> stabilizátora részcsoportja ''G''-nek. Tekintsük <math>S_x</math> baloldali mellékosztályait. Legyen <math>\pi' \in \pi S_x</math>, ekkor
:<math>\pi'=\pi\sigma\; (\sigma \in S_x)</math>
:<math>\pi'=\pi\sigma\; (\sigma \in S_x)</math>
:<math>\pi'\,x=\pi\sigma\,x=\pi\,x</math>
:<math>\pi'\,x=\pi\sigma\,x=\pi\,x</math>
Így <math>S_x</math> bármely mellékosztályának tetszőleges két eleme x-et ugyanoda viszi.
Így <math>S_x</math> bármely mellékosztályának tetszőleges két eleme x-et ugyanoda viszi.
Most tegyük fel, hogy
Most tegyük fel, hogy
:<math>\pi\,x=\pi'\,x</math> .
:<math>\pi\,x=\pi'\,x</math> .
Ekkor legyen:
Ekkor legyen:
25. sor: 25. sor:
:<math>\sigma\,x = \pi^{-1}\pi'\,x =\pi^{-1}\,\pi x = x</math>,
:<math>\sigma\,x = \pi^{-1}\pi'\,x =\pi^{-1}\,\pi x = x</math>,
tehát <math>\sigma</math> benne van ''x'' stabilizátorában, és
tehát <math>\sigma</math> benne van ''x'' stabilizátorában, és
:<math>\pi'=\pi\sigma</math>, azaz
:<math>\pi'=\pi\sigma</math>, azaz
:<math>\pi'\in\pi S_x</math>.
:<math>\pi'\in\pi S_x</math>.
Így ''x'' stabilizátorának minden [[Mellékosztály|mellékosztálya]] ''x'' pályájának egy elemének az ősképe. Ebből következik, hogy <math>S_x</math> indexe ''x'' pályájának az elemszáma. Ezt beírva Lagrange tételébe, kapjuk a következő, pálya-stabilizátor tétel néven ismert azonosságot:
Így ''x'' stabilizátorának minden [[Mellékosztály|mellékosztálya]] ''x'' pályájának egy elemének az ősképe. Ebből következik, hogy <math>S_x</math> indexe ''x'' pályájának az elemszáma. Ezt beírva Lagrange tételébe, kapjuk a következő, pálya-stabilizátor tétel néven ismert azonosságot:
39. sor: 39. sor:
:<math>\frac{1}{|G|}\sum_{x \in X}|S_x|=|P|</math>,
:<math>\frac{1}{|G|}\sum_{x \in X}|S_x|=|P|</math>,
ami a bevezetésben foglaltak szerint azt jelenti, hogy egy csoporthatás transzformációi fixpontjainak az átlagos száma éppen a csoport általi pályák száma.
ami a bevezetésben foglaltak szerint azt jelenti, hogy egy csoporthatás transzformációi fixpontjainak az átlagos száma éppen a csoport általi pályák száma.



== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2014. január 22., 01:09-kori változata

A matematikában általában azt mondjuk, hogy egy csoport hat egy téren vagy halmazon, ha a ható csoport megfeleltethető a halmaz transzformációinak valamely részcsoportjával. A csoporthatások egy objektum szimmetriáinak a vizsgálatának igen hatékony segédeszközéül szolgálnak, ugyanakkor a struktúrák invariánsainak a megkeresésében is kapóra jöhetnek, mint például bizonyos topologikus terek fundamentális csoportjának a kiszámításakor.

Definíció

G csoport (balról) hat X halmazon, ha G minden eleme egy

bijekció.

G egységeleme X-en az identitás:

Teljesül az alábbi asszociativitás:

Pálya és stabilizátor

Ha G hat X-en, akkor valamely X-beli x pont pályáján, avagy orbitján

halmazt értjük. Ha y rajta van x pályáján, azaz

, akkor
, tehát x is rajta van y pályáján.

Hasonlóan ellenőrizhető, hogy, ha y rajta van x, és z rajta van y pályáján, akkor z rajta van x pályáján. Figyelembe véve, hogy az egységelem mindent saját magába visz, ezek alapján kijelenthetjük, hogy X-et particionálják a G általi pályák.

Egy X-beli x pont stabilizátorának G azon elemeinek halmazát nevezzük, amelyek x-et fixen hagyják. Nyilvánvaló, hogy tetszőleges x pont stabilizátora részcsoportja G-nek. Tekintsük baloldali mellékosztályait. Legyen , ekkor

Így bármely mellékosztályának tetszőleges két eleme x-et ugyanoda viszi. Most tegyük fel, hogy

.

Ekkor legyen:

. Így
,

tehát benne van x stabilizátorában, és

, azaz
.

Így x stabilizátorának minden mellékosztálya x pályájának egy elemének az ősképe. Ebből következik, hogy indexe x pályájának az elemszáma. Ezt beírva Lagrange tételébe, kapjuk a következő, pálya-stabilizátor tétel néven ismert azonosságot:

.

Ha két pont stabilizátora konjugált, akkor azt mondjuk, hogy hasonló a pályájuk.

Burnside-lemma

A pálya-stabilizátor tétel hasznos következménye a Burnside-lemma. Ha G csoport hat X halmazon, akkor a csoportbéli transzformációk fixpontjainak az összegét kiszámolhatjuk úgy is, hogy minden pontnál megszámoljuk, hogy hány transzformációnak a fixpontja. Jelölje P a G általi pályák halmazát:

Ezt rendezve kapjuk a Burnside-lemmát:

,

ami a bevezetésben foglaltak szerint azt jelenti, hogy egy csoporthatás transzformációi fixpontjainak az átlagos száma éppen a csoport általi pályák száma.

Forrás

Pelikán József: Algebra (PDF/Postscript). Összeállította Gröller Ákos. ELTE TTK