„Vegyész” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Forrás hiányzik |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
|||
{{Kémia}} |
{{Kémia}} |
||
A lap 2013. szeptember 15., 18:52-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Kémia |
|---|
| elméleti kémia |
| fizikai kémia |
| szervetlen kémia |
| szerves kémia |
| analitikai kémia |
| egyéb |
| A kémia személyes- és történelmi vonatkozásai |
|
|
A vegyész a kémiával foglalkozó tudós. A kémikusok az anyagok összetételét és tulajdonságait vizsgálják, és új anyagokat kísérleteznek ki az így szerzett ismeretek alapján.
A kémikusi szakma története
Az anyagok átalakítása közel egyidős az emberiséggel, már az őskorban is képesek voltak például rezet, bronzot, vasat és üveget előállítani. A középkorban a legértékesebb fém, az arany előállításának lehetőségeit keresve módszeresen vizsgálni kezdték a különféle anyagok egymásba való átalakításának lehetőségeit, ez vezetett az alkímiának, a kémia prototudományának megszületéséhez. A modern kémia Antoine Lavoisierrel kezdődik, aki 1783-ban felfedezte a tömegmegmaradás törvényét.
Oktatás
A kémia elmélete szorosan összekapcsolódik a matematikával és a fizikával. A kémikusok számos irányba specializálódhatnak, ilyen például az analitikai kémia, a biokémia, a szerves kémia vagy a kvantumkémia.
Foglalkoztatás
A kémikusokat alkalmazó szervezeteknek három fő csoportja van: az akadémiai intézmények, az állami kutatóintézetek és az ipar, különösen a vegyipar és a gyógyszeripar.
