„Johann Jakob Walther” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Hegedűsök kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a 1650-ben született személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
44. sor: | 44. sor: | ||
[[Kategória:Német zeneszerzők]] |
[[Kategória:Német zeneszerzők]] |
||
[[Kategória:Hegedűsök]] |
[[Kategória:Hegedűsök]] |
||
[[Kategória:1650-ben született személyek]] |
A lap 2013. szeptember 6., 20:16-kori változata
Johann Jakob Walther | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1650[1][2][3][4][5] Witterda[6] |
Származás | német |
Elhunyt | 1717. november 2. (66-67 évesen)[7][2][8] Mainz[9] |
Pályafutás | |
Aktív évek | 1670?–? |
Hangszer | hegedű |
Tevékenység | hegedűművész koncertmester zeneszerző |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Johann Jakob Walther (Witterda, 1650 – Mainz, 1717. november 2.) német hegedűművész és zeneszerző. Heinrich Ignaz Franz Biber és Johann Paul von Westhoff mellett őt tartják a 17. század egyik legjelentősebb hegedűművészének. Munkássága hatással volt Johann Sebastian Bachra.[10]
Élete
Néhány hivatalos iraton és tizenkét fennmaradt levelén[11] kívül Walther életéről mindössze két forrás áll rendelkezésünkre: a hasonló nevű, de vele rokonságban nem álló Johann Gottfried Walther szerkesztette Musikalischen Lexikon (Lipcse, 1732) és az Ernst Ludwig Gerber által jegyzett Neues historisch-biographisches Lexikon der Tonkünstler szócikkei.[11]
Ezek szerint az Erfurt melletti Witterdában született 1650-ben. A templomi anyakönyvek arról tanúskodnak, hogy több testvére is volt. Már gyermekkorában hegedülni tanult egy lengyeltől, akinek a házában szolgálóként dolgozott. Korai éveiről, tanulmányairól semmi továbbit nem tudunk.[11]
1670-től három évig Olaszországban volt, előbb rövid ideig Rómában az Orsini-család alkalmazásában dolgozott, majd III. Cosimo de’ Medici zenekarának hegedűse volt Firenzében. Olaszországban írta első ismert műveit, amelyeket később Scherzi da Violino solo con il basso continuo címen adott ki.[11]
1674-től II. János György szász választófejedelem drezdai udvarának koncertmestere volt. Korabeli dokumentum szerint „az újonnan felfogadott hegedűs, Johann Jakob Walther egy »symphoniát« játszott vecsernye idején, újév napján, 1674-ben”.[11] Fizetése meglehetősen magas volt, 700 tallér – a nála nem sokkal fiatalabb és hozzá hasonlóan elismert Westhoff hasonló pozícióban csak 150 tallért keresett.[11]
A fejedelem 1680-as halála után fia, III. János György került hatalomra, aki azonnal visszafogta a kincstár kulturális kiadásait. Walther a mainzi érseki udvarba került, ahol kanonok lett, és a Szentszékkel való kapcsolattartásért felelős titkári pozíciót töltötte be Anselm Franz von Ingelheim érsek, választófejedelem alatt. Zenészként ekkor nem foglalkoztatták, de továbbra is alkotott: valószínűleg itt írta másik ismert gyűjteménye, a Hortulus Chelicus műveit.[11][12]
Walthernek Mainz kormányzati negyedében, a Löhrstrassén volt egy háza, valamint az akkor a választófejedelemséghez tartozó, ma bajorországi Weilbachban volt egy malma a hozzá tartozó birtokkal.[11]
Walther már egy 1711-es levelében rossz egészségéről panaszkodott. Hatvanhét éves korában, 1717. november 2-án Mainzban hunyt el.[11]
Művei
Negyven műve ismert, amelyek két kötetben jelentek meg. Olaszországban írt alkotásait Scherzi da Violino solo con il basso continuo címen 1676-ban Németországban (Lipcse és Frankfurt) adta ki II. János Györgynek ajánlva, akinek a gyűjtemény olyannyira elnyerte a tetszését, hogy piros bársonyba kötött példányokat ajándékozgatott belőle. A Scherzi második kiadását 1687-ben jelentette meg a mainzi Ludwig Bourgeat.[11] A következő évben a szintén mainzi N. Pecoul egy harmadik kiadást is elkészített.[11]
Az 1688-ban Ludwig Bourgeat által kiadott zeneileg változatosabb Hortulus Chelicus 28 darabja valószínűleg Mainzban született.[11] A gyűjtemény második kiadása ugyanennél a kiadónál jelent meg 1694-ben Hortulus chelicus, das ist: wohlgepflantzter violinischer Lust-Garten címen. [11][13] Walther korabeli népszerűségét mutatja, hogy csak egy évvel később ezt a gyűjteményét is újra megjelentették.[11]
Jegyzetek
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ CONOR.SI. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Early Modern Letters Online (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 2.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Manheim, James: Johann Jakob Walther: Hortulus Chelicus Mainz, 1688 - Review (angol nyelven). allmusic.com. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n Krout, Karen J.: Performance Editions of Selected Works from Johann Jakob Walther's Hortulus Chelicus with Historical and Editorial Notes (angol nyelven) (PDF), 1982 (Hozzáférés: 2011. október 19.)
- ↑ October 13, 2006, 8:00 PM Turner Recital Hall, Blair School of Music (angol nyelven). aliasmusic.org. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
- ↑ Hortulus Chelicus (Walther, Johann Jacob) (angol nyelven). imslp.org. (Hozzáférés: 2011. október 19.)