„Esztergomi prímási pincerendszer” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2013. augusztus 12., 14:15-kori változata

Az esztergomi Várhegy alatt a 19. században kialakított hatalmas prímási pincerendszerben, vagy röviden a Prímás Pincében működik az érsekség által létrehozott, a történelmi Magyarország tizenkét borvidékét bemutató bormúzeum, ami 2010-ben nyitotta meg kapuit.

Leírása

A Várhegy és a bazilika alatt húzódó klasszicista pincerendszer összesen 3700 négyzetméteres.^[1] A Sötétkapu nevű alagút szeli ketté. Az alagút két végén 2-2 bejárat nyílik a boltíves építménybe, valamint egy-egy nagyobb bejárat található a Várhegy rámpájának északi és déli oldalán. A pincét lezáró cseh süveg boltozatokat a körítő falak, valamint a 28 db belső pillér támasztja alá. A boltozatokon 5–7 méter magas földfeltöltés épült a rámpa tervezett kialakítása érdekében. Belmagassága 11 méter.

Története

A műemléki pincerendszert a főszékesegyház építésekor alakították ki az 1800-as évek közepén, hogy az Esztergomi érsekség területéről érkező borokat tárolják itt, illetve a Várhegy mesterséges rámpájának kialakításakor a feltöltés mértékét csökkentsék. A Prímási Levéltár bortári számadásai szerint még a 20. században is nagy szerepe volt a bornak mint természetbeni juttatásnak. A bazilika karigazgatójának 1873-ban egy évre 11,48 hektoliter bort utaltak ki. Egy zenész 1-4 hektoliter, egy énekes 1-2 hektoliter fehérbort kapott. A listák név szerint felsorolták a művészeket, a karnagytól az orgonafújtatóig. 1876-ban a Prímási Számvevői Hivatal részére két liter vörösbort adtak ki tinta készítésére.^[2] A trianoni döntés után az érsekség nagy része az újonnan alakult Csehszlovákia területéhez került, így a pincerendszer funkcióját vesztette. Ma az egyházmegyének nincsenek mezőgazdasági területei, nem folytat szőlőtermelést. Az ötvenes évektől a szomszédos Ószeminárium épülete katonai funkciót töltött be, így az egész környéket lezárták, és megközelíthetetlen lett a pince is. Egyes részein zöldségraktár és elosztó működött. A hegy rámpájának déli oldalában ma is étterem működik, de az épületegyüttes többi része kihasználatlan maradt. 2006-ra – a bazilika felszentelésének 150. évfordulójára – a Szent István tér egy része, az Ószeminárium, a Sötétkapu és némelyik környező épület felújítása megtörtént. 2006. szeptember 2-áig a pincerendszer nagy részébe viszont még nem lehetett bemenni.

A pincerendszer szigetelés nélkül készült. A tömörödött agyagos feltöltés több mint száz évig megvédte a boltozatokat a talajba jutott csapadékvíztől. A legújabb kori közműfektetések megbontották a régi szigetelő réteget, ezért a boltozatok ázni kezdtek. Az épületegyüttes az évek alatt annyira rossz állapotba került, hogy vizesedése a pincerendszer statikai állapotát és a bazilika altemplomát is veszélyeztette.

2007 májusában, amikor dr. Erdő Péter esztergomi érsek megalapította a Prímási Borrendet, melynek központjául a hosszú ideje kihasználatlan pincerendszert kívánta megtenni. Tervei szerint itt fogják tárolni a Kárpát-medence legkiválóbb borászainak munkáit „Vinum Primatis” (Prímás bora) márkanév alatt. Először ekkor fogalmazódott meg felújítás szándéka. Ezután állították össze a pályázatot és készítették el a felújítási terveket.

2007 júliusában Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy a pincerendszert az induló második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében felújítják, mint a 271 kiemelt projekt egyikét. A beruházás körülbelül egymilliárd forintba fog kerülni. A kérdéses tulajdonviszonyok és használati jogok rendezése megkezdődött.^[3] A támogatási szerződést 2008. augusztus 18-án írták alá a Szent Adalbert Központ fogadótermében Erdő Péter és Bajnai Gordon jelenlétében.^[4] A restaurálás 2009 áprilisában kezdődött meg.^[5] A szigetelési munkálatokkal egy időben elvégezték a Sötétkapu boltozatának tisztítását és pótlását, tereprendezést végeztek a hegyen, akadálymentes vizesblokkot építettek, egy panorámalift készítésével hidalták át a Várhegy jelentős szintkülönbségeit, átalakították a korlátokat, valamint 58 különböző magasságú, archaikus, mészkő oszloptöredéket helyeztek el a hegyen, amik ülőfelületként szolgálnak.

Az átadása 2010. július 1-jén volt. Turisztikai fogadóközpontként működik az épületkomplexum, ami kávézót, borozót és üzleteket is magában foglal, de a Prímási Borrend ülései is itt lesznek. Itt mutatják be a magyar szőlészet és borászat emlékeit, történetét, 180 magyar borfajtát lehet megkóstolni. A pincerendszert és a vendéglátó egységeket lift köti össze a bazilikával.

Galéria

A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergomi prímási pincerendszer témájú médiaállományokat.

A „Kispince” bejáratának felújítása, 2006

Külső hivatkozások

Források

Coordinate: Extra unexpected parameters

[1] Hídlap - Megújul a Várhegy alatti pincerendszer?

[2] ttp://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=26916&rovat=1

[3] Kiemelt projektek 2007-2008-ra — elfogadott kormányhatározat | építészfórum | építészet . város . vizuális kultúra

[4] ttp://www.privatbankar.hu/html/cikk/cikk.php?kommentar=25192

[5] ttp://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/pezsdulo-elet-a-megujulo-bazilika-toveben-226318

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 [[Fájl:Esztergom.Primas.pince3.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A boltozat]]
 [[Fájl:Esztergom Pincerendszer felujitas.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Felújítások 2009 nyarán]]
-A Várhegy és a [[Esztergomi bazilika|bazilika]] alatt húzódó [[klasszicizmus|klasszicista]] pincerendszer összesen 3700 négyzetméteres.<ref>[http://www.hidlap.net/modules.php?name=News&file=article&sid=1037 Hídlap - Megújul a Várhegy alatti pincerendszer?<!-- Robot generálta cím -->]</ref> A [[Sötétkapu]] nevű alagút szeli ketté. Az alagút két végén 2-2 bejárat nyílik a boltíves építménybe, valamint egy-egy nagyobb bejárat található a Várhegy rámpájának északi és déli oldalán. A pincét lezáró cseh süveg boltozatokat a körítő falak, valamint a 28 db belső pillér támasztja alá. A boltozatokon 5–7 méter magas földfeltöltés épült a rámpa tervezett kialakítása érdekében. Belmagassága 11 méter.
+A Várhegy és a [[Esztergomi bazilika|bazilika]] alatt húzódó [[klasszicizmus|klasszicista]] pincerendszer összesen 3700 négyzetméteres.<ref>[http://www.hidlap.net/modules.php?name=News&file=article&sid=1037 Hídlap - Megújul a Várhegy alatti pincerendszer?<!-- Robot generálta cím -->]</ref> A [[Sötétkapu (Esztergom)|Sötétkapu]] nevű alagút szeli ketté. Az alagút két végén 2-2 bejárat nyílik a boltíves építménybe, valamint egy-egy nagyobb bejárat található a Várhegy rámpájának északi és déli oldalán. A pincét lezáró cseh süveg boltozatokat a körítő falak, valamint a 28 db belső pillér támasztja alá. A boltozatokon 5–7 méter magas földfeltöltés épült a rámpa tervezett kialakítása érdekében. Belmagassága 11 méter.
 == Története ==
 A [[Esztergom műemlékeinek listája|műemléki]] pincerendszert a [[Esztergomi bazilika|főszékesegyház]] építésekor alakították ki az [[1800-as évek]] közepén, hogy az [[Esztergomi érsekség]] területéről érkező [[Bor (ital)|borokat]] tárolják itt, illetve a Várhegy mesterséges rámpájának kialakításakor a feltöltés mértékét csökkentsék. A [[Prímási Levéltár]] bortári számadásai szerint még a 20. században is nagy szerepe volt a bornak mint természetbeni juttatásnak. A bazilika karigazgatójának [[1873]]-ban egy évre 11,48 hekto[[liter]] bort utaltak ki. Egy zenész 1-4 hektoliter, egy énekes 1-2 hektoliter fehérbort kapott. A listák név szerint felsorolták a művészeket, a karnagytól az orgonafújtatóig. [[1876]]-ban a Prímási Számvevői Hivatal részére két liter vörösbort adtak ki tinta készítésére.<ref>http://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=26916&rovat=1</ref> A trianoni döntés után az érsekség nagy része az újonnan alakult [[Csehszlovákia]] területéhez került, így a pincerendszer funkcióját vesztette. Ma az egyházmegyének nincsenek mezőgazdasági területei, nem folytat szőlőtermelést. Az [[1950-es évek|ötvenes évektől]] a szomszédos [[Ószeminárium]] épülete katonai funkciót töltött be, így az egész környéket lezárták, és megközelíthetetlen lett a pince is.
-Egyes részein zöldségraktár és elosztó működött. A hegy rámpájának déli oldalában ma is étterem működik, de az épületegyüttes többi része kihasználatlan maradt. 2006-ra –&nbsp;a bazilika felszentelésének 150. évfordulójára&nbsp;– a [[Szent István tér (Esztergom)|Szent István tér]] egy része, az Ószeminárium, a [[Sötétkapu]] és némelyik környező épület felújítása megtörtént. [[2006]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-áig]] a pincerendszer nagy részébe viszont még nem lehetett bemenni.
+Egyes részein zöldségraktár és elosztó működött. A hegy rámpájának déli oldalában ma is étterem működik, de az épületegyüttes többi része kihasználatlan maradt. 2006-ra –&nbsp;a bazilika felszentelésének 150. évfordulójára&nbsp;– a [[Szent István tér (Esztergom)|Szent István tér]] egy része, az Ószeminárium, a [[Sötétkapu (Esztergom)|Sötétkapu]] és némelyik környező épület felújítása megtörtént. [[2006]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-áig]] a pincerendszer nagy részébe viszont még nem lehetett bemenni.
 A pincerendszer szigetelés nélkül készült. A tömörödött agyagos feltöltés több mint száz évig megvédte a boltozatokat a talajba jutott csapadékvíztől. A legújabb kori közműfektetések megbontották a régi szigetelő réteget, ezért a boltozatok ázni kezdtek.