„Szólásszabadság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: be:Свабода слова |
|||
40. sor: | 40. sor: | ||
[[Kategória:Polgári jog]] |
[[Kategória:Polgári jog]] |
||
[[Kategória:Emberi jogok]] |
[[Kategória:Emberi jogok]] |
||
[[en:Freedom of speech]] |
|||
[[ar:حرية التعبير]] |
|||
[[arz:حرية التعبير]] |
|||
[[be:Свабода слова]] |
|||
[[bg:Свобода на словото]] |
|||
[[bs:Sloboda govora]] |
|||
[[ca:Llibertat d'expressió]] |
|||
[[ckb:ئازادیی قسەکردن]] |
|||
[[cs:Svoboda projevu]] |
|||
[[da:Ytringsfrihed]] |
|||
[[de:Meinungsfreiheit]] |
|||
[[el:Ελευθερία του λόγου]] |
|||
[[eo:Parollibereco]] |
|||
[[es:Libertad de expresión]] |
|||
[[et:Sõnavabadus]] |
|||
[[eu:Adierazpen askatasun]] |
|||
[[fa:آزادی بیان]] |
|||
[[fi:Sananvapaus]] |
|||
[[fo:Talufrælsi]] |
|||
[[fr:Liberté d'expression]] |
|||
[[hak:Ngièn-lun Chhṳ-yù]] |
|||
[[he:חופש הביטוי]] |
|||
[[hi:अभिव्यक्ति की स्वतंत्रता]] |
|||
[[hr:Sloboda govora]] |
|||
[[is:Málfrelsi]] |
|||
[[it:Libertà di parola]] |
|||
[[ja:表現の自由]] |
|||
[[ko:표현의 자유]] |
|||
[[ku:Azadiya derbirinê]] |
|||
[[la:Libertas loquendi]] |
|||
[[lt:Žodžio laisvė]] |
|||
[[lv:Vārda brīvība]] |
|||
[[mk:Слобода на говор]] |
|||
[[ml:അഭിപ്രായസ്വാതന്ത്ര്യം]] |
|||
[[mr:अभिव्यक्तिस्वातंत्र्य]] |
|||
[[ms:Kebebasan bersuara]] |
|||
[[my:လွတ်လပ်စွာဟောပြောခွင့်]] |
|||
[[nl:Vrijheid van meningsuiting]] |
|||
[[nn:Ytringsfridom]] |
|||
[[no:Ytringsfrihet]] |
|||
[[pl:Wolność słowa]] |
|||
[[pt:Liberdade de expressão]] |
|||
[[ru:Свобода слова]] |
|||
[[scn:Libbirtati di parrata]] |
|||
[[sh:Sloboda govora]] |
|||
[[simple:Freedom of speech]] |
|||
[[sk:Sloboda slova]] |
|||
[[sr:Слобода говора]] |
|||
[[sv:Yttrandefrihet]] |
|||
[[ta:கருத்து வெளிப்பாட்டுச் சுதந்திரம்]] |
|||
[[th:เสรีภาพในการพูด]] |
|||
[[tr:İfade özgürlüğü]] |
|||
[[uk:Свобода слова]] |
|||
[[ur:آزادی گفتار]] |
|||
[[vi:Tự do ngôn luận]] |
|||
[[yi:פרייהייט פון ווארט]] |
|||
[[zh:言論自由]] |
A lap 2013. március 8., 05:38-kori változata
A szólásszabadság minden embert (minőségénél fogva) egyenlően megillet, amelyet mindenekelőtt az államnak, mint erőszak-szervezetnek kell tiszteletben tartania.
A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása
A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása érdekében 1644 november 23-án jelenteti meg John Milton az Areopagitica című röpiratát. az Angol Parlament cenzúra törvénye ellen a szólás- és lelkiismereti szabadság érdekében. Az 1643-as angol cenzúra törvény előírta:
- minden nyomtatott kiadvány engedélyeztetését
- minden nyomtatott kiadványnak a Cenzori Hivatalnál (Stationers’ Hall) történő regisztrálását, a szerző, kiadó, és a nyomda pontos megjelölésével
- minden kormányt kritizáló könyv felkutatását, elkobzását és megsemmísítését
- minden ellenzéki írónak, nyomdásznak és kiadónak az elfogását és bebörtönzését.
Az Areopagitica az Egyesült Királyság cenzúra törvényének bírálata és a történelem leghatásosabb és legszenvedélyesebb filozófiai alapokon álló védelme a szólásszabadságnak.
A cenzúra törvény 1689-ig volt érvényben. 1689-ben az English Bill of Rights 1689 kodifikálja a szólásszabadságot. Rögzíti a szólásszabadságot, a parlamenti viták és eljárások esetén. Ezek miatt nem történhet felelőségre vonás semmilyen bíróságon vagy más helyen a Parlamenten kívül.[1]
Emberi jogok egyetemes nyilatkozata
Az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatának 19. paragrafusa (1948) szerint a szólásszabadság elidegeníthetetlen jog. „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket”.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozata úgy fogalmaz, hogy „a szólás szabadsága nemcsak azokra az 'információkra' és 'eszmékre' vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek […], hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják […] a lakosság bármely részét”.
A szólásszabadság összetevői
- a szabad véleménynyilvánítás (latin: ius murmurandi)
- a cenzúra hiánya
A szólásszabadság nem vonatkozhat
- a személyes adatokra
- a katonai- és államtitkokra
- a bűncselekményre való felhívásra
- a nemzeti szimbólumokat és a közerkölcsöt sértő kifejezések használatára.
Források
Emberi jogok egyetemes nyilatkozata
Külső hivatkozások
- Koltay András A szólásszabadság alapvonalai. Ph.D.-értekezés, Budapest, 2007 A tömegmédia jelentősen átalakította a kultúrához való hozzájutás lehetőségeit és befolyásolta általános színvonalát. Thomas Mann Goethéje a XIX. század elején a Lotte Weimarban című regényben még öntudatosan, tekintélyének teljes gőgjével csattanhat fel: „Miért ellenzem a drágalátos sajtószabadságot? Mert csak középszerűséget termel. A korlátozó törvény jótékony hatású, mert az ellenzékiség, ha nincs határa, ellaposodik. A korlátozás azonban arra kényszeríti, hogy szellemes legyen, és ez nagy előny.”